Már évekkel ezelőtt megszületett az igény az egyetemi misszióra a Baranyai Református Egyházmegyében, de megfelelő erőforrás hiányában csak kisebb lépéseket tettek. A Dunamelléki Református Egyházkerület kezdeményezésére tavaly már lefektették a misszió alapjait, teljes állásban pedig október elsejétől végzi a szolgálatot Szabó Levente lelkipásztor. Az elsődleges cél: Krisztushoz vezeti a fiatal felnőtteket. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karához egyetemhez közeli kis lakáskávézó teraszán ülünk le beszélgetni a fiatal lelkésszel. A helyszín nem véletlen: a tervek szerint ez a terep is a misszió része lesz. A fiatal lelkipásztor határozott elképzelésekkel áll a feladat előtt.

„Jó alap, hogy az elmúlt tanévben a Pécsi Református Kollégium Internátusában dolgozhattam, így kapcsolatban voltam a gimnáziumi korosztállyal. Jelenleg is óraadóként tartok hittant a gimnáziumban” – magyarázza a fiatal lelkipásztor, aki kiemeli, hogy így kapcsolatban lehet a leendő egyetemistákkal. „Fontos ez az alap: van miből meríteni és kiindulni. Emellett jelentős bázis a három pécsi gyülekezet is, a lelkészekkel és ifivezetőkkel való kapcsolattartás. Jó, hogy van a Refi és a gyülekezetek, ahonnan lehet építkezni, és vihetik a hírt, hogy elindult valami” – mondja Szabó Levente, aki nyáron részt vett a belvárosi gyülekezet ifjúsági táborában, ahol megismerkedett a fiatalokkal, de rendszeresen jelen van a gyülekezetek és az egyházmegye ifjúsági missziójában is. A tavalyi tanévben szerveztek egy focicsapatot – Mustármag FC névvel – egyetemistákból és a Kollégium Internátusában lakó fiatalokból. Beneveztek a katolikus egyetemi lelkészség által szervezett bajnokságra. „Idén is folytatjuk ezt a vonalat, annyi változással, hogy most átalakulunk kosárcsapattá, mert most így hirdették meg a bajnokságot” – magyarázza Szabó Levente, akihez egyébként is közel áll a sport, hiszen fociedzőként is dolgozik a PVSK utánpótlás korosztályában. Az egyik legjobb eszköznek tartja a közösségépítésre a csapatsportot, amikor a pályán egy célért, egymásért küzdenek, elhordozva egymás gyengeségét, türelmet gyakorolva. „A csapatsport jó megtartó erő és missziós eszköz. Utánpótlásedzőként azt látom, hogy az egyházban is nagy szükségünk van az utánpótlásra” – mondja.  

„Egytálétel”
Nyáron Pécsre látogatott az ELTE Misszió, róluk és az áltuk szervezett imareggelikről itt írtunk. A lelkipásztor több napot töltött el a budapesti misszióban részt vevő egyetemistákkal : kirándultak és átadták a tapasztalataikat. Innen jött az ötlet, hogy Pécsett is szerveznek egy asztalközösséget, kétheti rendszerességgel. „A kávézó tulaja – ahol most ülünk – nyitott volt a felvetésre, így ez lesz a helyszín” – mondja a lelkipásztor, aki rávilágít, hogy személyes kapcsolódás és kötődés nélkül nehéz elindítani ezt a missziót. Éppen ezért olyan alkalmakat szervezne, amelyek kifejezetten a közösséget erősítik. „Ez az esti Egytálétel-sorozat asztalközösségben telne, a hozott témákról jó társaságban tudnánk beszélgetni” – magyarázza Szabó Levente. Fontosnak tartja, hogy először alakuljon ki egy mag, egy olyan biztonságos közösség, amelybe behozhatják a saját életkérdéseiket, nehézségeiket. A lelkipásztor szerint fontos – különösen az elején – a meghallgatás, az ima, a türelem: kivárni a megfelelő pillanatot, amikor a lélek megnyílik. „Fontos, hogy ennek az asztalközösségnek is legyen liturgiája, rítusa, ami megállásra, megpihenésre hív. Koncepciónk, hogy kihozzuk a fiatalokat az egyetemről. Erre nagyon jó helyszín itt, a kar tövében ez a családias hangulatú kis kávézó” – magyarázza Szabó Levente, aki természetesen az egyetemen is elérhető, lelkigondozói alkalomra, de csak beszélgetni is le lehet ülni vele egy kávé vagy tea mellett.

Közel hozni a témát
A többi pécsi felekezet egyetemi lelkészeivel is elindult a közös gondolkodás. A tervek között szerepel a nagy ünnepekhez kapcsolódó ökumenikus alkalmak megszervezése. „Húsvétkor a Jogtudományi Karra mennénk, kapcsolódva a jogászok szakterületéhez, hiszen Jézus történetében egy peres eljárás zajlott. Karácsonykor az Orvostudományi Karra látogatnánk el: maga a születés eseménye az egészségügyhöz kapcsolódik” – sorolja a lelkész. E mellett kerekasztal-beszélgetéseket is szerveznének a különböző karokon, arra nyitott professzorok részvételével. Így a tudomány és a hit kérdéskörét egyszerre hoznák be a beszélgetésekbe.

Minta a gyülekezeti élethez
Havonta egy vasárnap nyitott istentiszteletet tartanak, amelynek helyszíne egy szobaszínház lesz. „Ennek kicsit sajátos liturgiát tervezünk: nem kifejezetten frontális lesz az alkalom, hanem az igehirdetés után csoportbeszélgetésekben vethetik fel a hallgatók az őket foglalkoztató témákat” – magyarázza a lelkipásztor, aki azt is elmondja, hogy a tervek szerint a hónap többi vasárnapján a három pécsi református gyülekezetet látogatnák meg. Szabó Levente vallja, hogy a keresztyénség nem zárt közösség, amelyben a tagok jól érzik magukat. Az egyetemi misszió célja a gyülekezeti integráció, ezt szeretné megmutatni azzal, hogy rendszeresen látogatnák a pécsi gyülekezeteket. „Ezzel a gyülekezetkeresés folyamatát is megismerhetik a hallgatók, hogy amikor kikerülnek az egyetemről, esetleg elköltöznek Pécsről, megtalálják azt a közösséget, amely a lelki otthonuk lehet” – magyarázza.
Az egyetemi missziók közötti kapcsolat is azért fontos, mert ha valaki a mesterszak miatt másik felsőoktatási intézményben tanul tovább, közvetlenül megtalálhatja az ottani református közösséget. „Ez a misszió nagyon nehéz terep. Itt folyamatos a változás, nincsenek biztos gyülekezeti tagok több évtizeden keresztül. Az a koncepció, hogy ezek az egyetemisták, akik pár éven belül dolgozó emberek, férjek, feleségek lesznek, amikor elmennek innen, gyarapítsák saját gyülekezetüket, legyenek egyháztagok, Krisztus követői. Itt kapnak egy mintát, hogyan kell ezt csinálni” – magyarázza a lelkipásztor.

Mint mondja, ő edzőként és lelkészként is csapatban gondolkodik. „Fontos, hogy ez nem az én álmom, nem csak én vagyok ennek a kezdeményezője. E mögött ott van az internátus, a három gyülekezet, ott vannak azok az emberek, akik támogatnak imádságban vagy szóval, és hiszem, hogy ott van az Isten, aki azt akarja, hogy itt elinduljon valami” – fogalmaz a lelkipásztor.

Megtartó erő
A lelkészi motivációval kapcsolatban Szabó Levente úgy látja, a saját energiájának fenntartása miatt is fontos, hogy olyan alkalmakat szervezzen, amelyekben ő is örömét találja. „Így tud sugározni a szolgálattévőn keresztül a keresztyéni lendület és erő” – vallja. Éppen ezért például a teremtésvédelmet vagy a teremtett világra való rácsodálkozást nem frontálisan közelítik meg, hanem túrát szerveznének, ahol megismerik a Mecseket. Ez jó lehetőség a közösség megélésére is. „A szemétszedés például nem csak környezettudatos lépés lehet, hanem kötelesség. Ehhez olyan emberek is tudnak csatlakozni, akik nem a keresztyén közösség oldaláról közelítik meg a témát, hanem a bolygó védelme a céljuk, és itt ez a kettő összeér, találkozik” – sorolja a terveket a lelkipásztor, aki arra is rámutat, hogy koránál fogva még sokkal elevenebben élnek benne az egyetemista évek jellemzői: a szorgalmi időszak közösségi életének lendületessége vagy a vizsgaidőszak szorítása. „Tudjuk azt, hogy a közösségbe tartozás mennyire fontos és milyen megtartó erő az egyetemen. És ennek nem az az alapja, hogy mi milyen jófejek vagyunk, jókat túrázunk, meg sokat nevetünk, hanem az egész az evangéliumon áll, hogy Isten Krisztus által szeret és elfogad” – mutat rá.

Keresztyén válaszok
Amikor a fiatalok megszólíthatóságáról beszélünk, Szabó Levente nem aggódik. „Az egyetemista korosztályban rengeteg életkérdés merül fel: párválasztás, életpálya, pénzügyi nyomás. Ebben a feszült helyzetben jó válasz, ha a maga természetességével a fiatal felnőttek adjuk a tiszta evangéliumi üzenetet: te nem azért vagy értékes, mert két diplomád van vagy mert felvettek az államilag finanszírozott helyre, nem is azért, mert már öt éve párkapcsolatod van. Az értékességüket, az identitásukat érdemes abban megerősíteni, hogy ők Krisztus által Isten gyermekei” – magyarázza. Az egyetemista korosztályt rengeteg impulzus éri, nyitottak és érdeklődők. A lelkipásztor szerint fontos, hogy égető kérdéseikre, hiteles keresztyén válaszokat kapjanak, amelyek stabil igazodási pontokként állhatnak előttük. „Az egyetemen nagyon kikezdik a békességed: párkapcsolat, szakítás, beadandó, nem sikerült a vizsga. Mi adja meg ebben a viharban a nyugalmad? Egy kívülről jövő békesség, ami Istentől van” – fogalmaz Szabó Levente.
Amikor arról kérdezem, miben látja az egyetemi lelkészség lényegét, azt mondja, hogy a lelkipásztorok tulajdonképpen Keresztelő Jánosok. „Van két tanítványa, akik követik, majd átadja őket Krisztusnak. Az én célom nem az, hogy egy jó közösséget alakítsunk ki, hanem kifejezetten az, hogy ezek a fiatalok tanítványokká, Krisztus-követő emberekké váljanak” – vallja a lelkipásztor.

Komorné Csernáth Erzsébet
Képek: Ruprech Judit