Mit jelent a lelkekkel való törődés, a lelkigondozás és a lelki vezetés? Gyökössy Endre református lelkipásztor nehéz utat kezdett meg, amelyen lelkes utódok járnak.
Melegszívű és elkötelezett ember volt Kálvin, emellett az igazság harcosa is. Soha nem igényelte, hogy mindenki egyetértsen vele, de azt elvárta, hogy meghallgassák, és továbbgondolják mondatait – legalábbis így látja a nagy reformátort Szűcs Ferenc professzor. S hogy miért teljesen ellentétes Kálvin szemléletével, hogy a templomra tekint a szobra a budapesti Kálvin téren?
2016. november 22-én rendezte meg a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium a Kanadai Nagykövetség támogatásával a Canada Day című tematikus délutánját.
„Isten Igéjének hirdetése Isten Igéje” – áll a Második Helvét Hitvallásban. De vajon milyen feltételek mellett igaz ez ma is? – tette fel a kérdést Steinbach József dunántúli püspök A második Helvét Hitvallás mai üzenetei című konferencián.
Rajtam áll, hogy magyar leszek-e vagy sem, mert az, hogy ide születtem, a Kárpát-medencébe, még nem jelent semmit – jelentette ki Magyarnak lenni lehetőség címmel tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Első alkalommal rendezte meg a Budapesti Református Mérnöktalálkozót a Dunamelléki Református Egyházkerület és a Keresztkapcsolat Mérnökmisszió – Műegyetemi Református Lelkészség.
A sárbogárdi református templomban gyűltek össze az egyházi év utolsó vasárnapja előtti napon azok, akik emlékezni akartak a 2011-ben hazatért Szabó Imrére és feleségére, Szabó Évára. A lelkészházaspár egész életében ébreszteni akarta az embereket, töltekezve és lendületet véve először a világháború alatti, aztán a kommunista időszak alatt kibontakozó karizmatikus ébredés hullámaiból.
Régóta szerettem volna már prózában is megszólalni a verseskötetek után, és beszélni a számomra legfontosabb témáról, Isten és ember kapcsolatáról, de úgy, mintha csak beszélgetnénk egymás között, közvetlen hangon, itt-ott a humort is beleszőve.
Kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarság önmagával, a világnak pedig legalább egy része a magyarsággal azonosít – ezek a hungarikumok. Hogy mi és miért lesz hungarikum, arról Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke beszélt a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Büszkék évszázados református tradícióikra, de ez nem elég: lelki megújulásra van szüksége a gyülekezetnek és a falunak is – állítja Dancs Róbert bogyiszlói lelkipásztor. A Tolna megyei közösség az elmúlt vasárnap a település minden lakóját meghívta a templomba, ahol igehirdetés, bizonyságtétel, Istent magasztaló énekek hangzottak és személyes imádságra is lehetősége nyílt az érdeklődőknek.
A Sárospataki Református Teológiai Akadémia nyílt napot tart minden továbbtanulni akaró fiatalnak, aki elhívást érez a református lelkészi, hitoktatói szolgálatra, érdeklődik a teológián folyó oktatás iránt.
Lelkes, dinamikusan fejlődő gyülekezetként jellemezi az erdőkertesi reformátusokat Gergely Ferenc Barnabás lelkipásztor. A templomban és körülötte pezseg az élet, és azt vallják: az egyházfogalomhoz szorosan hozzátartozik az élet, a vidámság és a szeretet.
Hosszú évek óta elsős és másodikos gyerekeket tanít Varga Zsoltné a Ceglédi Református Általános Iskolában. A tanítónő munkáját Benda Kálmán-díjjal ismerték el a Dunamelléki Református Egyházkerület november 10-i közgyűlésén. A tanárnő azt mondja: számára az egyik legfontosabb a gyerekek kötődése, szeretete.
Több mint 100 keresztény értelmiségit hívtak közös gondolkodásra, közös munkára a Közjó Műhely – Keresztény Gondolkodók Fóruma szervezői 2016. november 10-én a Sapientián.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület határozottan kijelenti, hogy a területén működő református egyházi szervezeteknek és intézményeknek nincs kapcsolatuk sem a Vizsolyi Biblianyomtató Műhellyel...
Mérnöki optimum és krisztusi mérték címmel az első magyarországi mérnöktalálkozóra várják az érdeklődőket Budapesten november 19-én, szombaton a Ráday utcában. A fórum egyik célja, hogy az ember technológiai lehetőségeit túlhangsúlyozó világban erősödjön a református identitás a mérnöki munkát végzőkben.
A hitoktatás kérdése váltotta ki a legpezsgőbb vitát a Dunamelléki Református Egyházkerület csütörtöki közgyűlésén. A lelkészek hozzászólásaiból kiderült: a lelkipásztorok egy része túlterhelt a sok hittanóra miatt, míg a világi hitoktatói állás az alulfinanszírozottság miatt nem túl kapós. Bogárdi Szabó István, az egyházkerület püspöke azt hangsúlyozta, hogy a különböző típusú hitoktatói tevékenységeket hatalmas lehetőségnek tartja.
Csaknem négy évtizede fáradozik azon, hogy a mindenkori dunamelléki püspök minél akadálytalanabbul végezhesse hivatali munkáját. Azt mondja, számadással elsősorban mégsem mindenkori főnökének tartozik. T. Kathona Zsuzsannával beszélgettünk.