Teljes külső és belső felújításon esett át a 120 éves tápiószelei református templom. Ahogy a szeptember 6-i hálaadó istentiszteleten elhangzott, az épület olyan szent hely, amely a járvány által megtört gyülekezetek előtt a lelki megújulás egyik kiemelt jelképévé válhat.
Nem könnyű feladat a fogyasztói társadalom sugallta értékrenddel szemben mértékletességet hirdetni, az ember és környezet viszonyrendszerét biblikus alapokon szemlélni, kilépni a komfortzónából a megszokások és kényelmi szolgáltatások helyett. Mégis vannak olyan egyházi közösségek, amelyek tudatosan törekszenek fenntarthatóbb életmód megvalósítására, ennek hitbeli megélésére, bevált jó gyakorlataikat pedig szívesen megmutatják másoknak is. Akadályokkal teli utak ezek, botladozó lépésekkel, mégis óriási érték már önmagában a feladat vállalása, a változtatásra való törekvés is. Ökögyülekezeteket bemutató cikksorozatunk utolsó részében a Keleméri Református Egyházközség lelkipásztor asszonyával, Szoboszlai Beátával beszélgettünk.
A koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy milyen nagy bajt okoz, ha megbomlik a környezetünkkel való harmonikus együttélés szabályrendszere. Vannak egyházi közösségek, akik tudatosan törekszenek egy fenntarthatóbb életmód megvalósítására, ennek hitbeli megélésére is, bevált jó gyakorlataikat szívesen megmutatják másoknak is. Cikkünkben egy ökogyülekezet mindennapjaiba és motivációiba nyerünk bepillantást.
A környezettudatosságban elkötelezett gyülekezeteknek, egyházi intézményeknek, közösségeknek hirdet pályázatot a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma.
„Arra kell szoktatunk magunkat, hogy Isten csodákat akar véghez vinni a gyülekezetünkben. Nemcsak átélhetjük ezeket, hanem cselekvő részeseivé is válhatunk. Isten úgy tervezte el az egyház jövőjét, hogy tökéletlenekként legyünk az ő eszközei abban a munkában, amit egyedül is el tudna végezni, tökéletesen.”
A lányok, asszonyok régen fonóba jártak, ahol a munkát is el lehetett végezni és közben meg tudtak osztani egymással örömöt, bánatot. Ezt a hagyományt eleveníti fel egy budapesti református gyülekezet idén nyáron indult fonója is.
Nem csak a hivatásukkal és az életvitelükkel járó küzdelmek tehetik magányossá a lelkészeket – legalább ekkora baj, hogy nem mernek nyíltan beszélni erről. Összeállításunkban négy lelkész vall arról, hivatása mely pontján érezte magát magányosnak és miért.
Értékes egyházzenei anyag látott napvilágot a Szabadság téri református templom felújítása során, a kották között tallózva bepillantást nyerhetünk a 90 éves Kecskeméti Végh Mihály énekkar történetébe is.
A Magyar Bibliatársulat idei adománygyűjtő akciója a látogatók híján hosszú ideje zárva tartó Biblia Látogatóközpont fenntartásában segítené a vizsolyi református gyülekezetet.
Egyházkerületünk történetének apró, ismeretlen fejezete, amelyben az ügyesség, a hűség, a kapcsolattartás és az elődök tisztelete találkozott egymással.
„Az a félelmem, hogy számvetés nélkül áll vissza minden a régi kerékvágásba. A karantén olyan volt, mint a költözés – muszáj átgondolni, mi az, amit átviszünk a következő lakásba, és mi az, amit ki kell dobnunk. Ez az egyik legnagyobb tanulság: ne vigyünk át olyat, amit már 10 évvel ezelőtt el kellett volna hagynunk.”
Krízisalapot hozott létre a Magyar Református Szeretetszolgálat a rászorulóknak. Húsvétkor családi úrvacsorát tarthatnak az istentiszteletekbe online bekapcsolódó hívek.
Hosszú évtizedek után vált anyaegyházközséggé a Pest megyei település református gyülekezete. Tudják: beiktatott lelkészükkel együtt azt az örömhírt kell hirdetniük, amely csak akkor ér célba, ha tisztán, változtatás nélkül hirdetik.
Sokat beszélünk gyülekezetplántálásról, ugyanakkor hazánkban nagyon sok gyülekezet megújulásért kiált. A Vitamin konferencia ebben szeretne segítséget adni.
Egykor a prédikálással volt egyenragú, ma sok gyülekezetben a kevésbé fontos szolgálatok közé tartozik. A kántori szolgálat az istentisztelet lelkiségét emeli, ezért hiteles, szakképzett kántorokra van szükség.
Egykori hatvani, pestszentimrei református lelkész, egyházmegyei főjegyző, a Szenczi Molnár Albert Ref. Ált.Iskola alapítója, életének 75. évében 2020. január 22-én hosszú szenvedés után hazatért Urához.
Gyülekezeti terem úgy válhat Isten eszközévé, ha életünket okos istentiszteletként éljük. Mit jelent ez, és hogyan mutathat példát erre az egyik Fejér megyei település református közössége?