A kedd hajnalban elfogadott törvény kilencvenöt százalékban ugyanaz maradt – állítja Varga László KDNP-s képviselő, református lelkész. Az eredetileg tervezetthez képest lényeges változás, hogy nem a Fővárosi Bíróság, hanem a parlament dönt a jogszabályban nem nevesített vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről. Szintén fontos módosítás, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem kell ezer fő alapító, ami a képviselő szerint a kisegyházaknak kedvez. A lista nyílt végű, vagyis aki megfelel a törvényben előírt feltételeknek, a későbbiekben is bejegyeztetheti magát. A kérelmet az illetékes minisztériumnak kell benyújtani, majd ezután szavaz róla az Országgyűlés. Bár nyitott a belépés, ehhez a vallási tevékenységet folytató közösségnek nyilatkoznia kell a hitvallásáról, a szervezeti rendjéről, valamint húszéves egyesületi múltat is igazolnia kell.

Hogyan lett 362-ből 14?

Parlamenti kulisszatitkokba is beavat Varga László, a törvény egyik beterjesztője; a 386 országgyűlési képviselő szinte mindegyikénél lobbiztak a kisegyházak, így a képviselők újabb és újabb vallási közösségeket akartak bevonni abba a körbe, amelyek egyházi „státuszt" kapnak. Ez a tendencia viszont ellentétes volt azzal az elképzeléssel, hogy megszűnjön a káosz, hiszen a cél a történelmi egyházak hitelesítése és a bizniszegyházak kiszűrése volt. Eredetileg három listát készítettek a jogszabály előterjesztői. Az első listán azok az egyházak szerepeltek, amelyek történelmisége vitathatatlan, a másodikon azok, amelyek hitéleti tevékenységük mellett közfeladatokat is végeznek, a harmadikon pedig azok, amelyek valamelyik világvalláshoz kötődnek és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek (például: iszlám, buddhista). A most elfogadott törvény az első listán szereplő tizenhárom egyházat ismerte el, valamint az újprotestáns Hit Gyülekezetét. Varga László szerint jó az új egyházi törvény, a felekezeteknek csak amiatt lehet rossz szájíze, hogy az utolsó pillanatban történtek a változtatások. Ezt a parlament számos feladatával és az ebből adódó sebes munkatempóval indokolta.

Érthetetlen egyházvezetői nyilatkozat

Az új egyházi törvény fideszes módosító javaslata meglepetésként érte a Magyarországi Református Egyház vezetőségét – olvasható az MRE keddi közleményében. Varga László ezt nem érti, hiszen – mint mondja – múlt héten csütörtökön megismerhették a történelmi egyházak az új koncepciót, amely szerint nem a Fővárosi Bíróság, hanem az Országgyűlés dönt az egyházak bejegyzéséről. Az MRE a törvény elfogadása előtt négy nappal elküldte állásfoglalását is, amit azonban a képviselő semmitmondónak tart. – Az MRE nyilatkozatából nem lehet kivenni, hogy igent vagy nemet mond-e a református egyház a tervezett változásra. Nem tiltakoztak, de igent sem mondtak rá. Semmitmondó nyilatkozatot tettek – teszi hozzá Varga László. 

Minden szekta a történelmi egyházak bírálata

Varga László nem ért egyet azzal, hogy a Hit Gyülekezete bekerült az elismert egyházak közé, azonban úgy véli, hogy a Németh Sándor vezetőlelkész által irányított közösség korunk új egyháza, amely a teljes Szentírást tanítja. A Hit Gyülekezete egy negyvenezer főt számláló egyház, amelynek több mint húszezren ajánlották fel adójuk egy százalékát. A mellettük érvelő politikusok - a többi közt - ezzel indokolták, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni jelenlétüket. Varga László szerint minden szekta és a Hit Gyülekezete is a történelmi egyházak bírálata.

Fekete Zsuzsa