Az egységet szeretnék munkálni

Az egyházon belüli szolidaritásról, a Szentírás tekintélyéről, az elnéptelendő református közösségekről és a misszió új útjairól is szó esett a baranyai egyházmegye püspökjelölti fórumán vasárnap este.

Az elmúlt ötven évben, de még a rendszerváltás óta eltelt harminc évben is példátlan, hogy püspökjelöltek együtt jelentek volna meg a nyilvánosságban, hogy testvéri légkörben beszéljenek arról, hogyan látják az egyházat és mit tartanak kiemelt fontosságú feladatuknak abban az esetben, ha megválasztanák őket püspöknek. A szombati dunamelléki egyházmegyei jelölőgyűlések Balla Pétert, a Károli Gáspár Református Egyetem korábbi rektorát, és Balog Zoltánt, korábbi emberierőforrás-minisztert, a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkipásztorát jelölték a püspöki címre. Ők ketten beszéltek terveikről vasárnap este Győrfi Bálint baranyai esperes meghívására a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség templomában, kitérve arra is, hogy a magyarországi reformátusság egykori bölcsőjében, egy immár leszakadó régióban miért és hogyan támogatnák a gyülekezetek fennmaradását.

Hogyan látják az egyházat, és mit tartanának feladatuknak püspökként?

Közös cél
Mielőtt a jelöltek megválaszolták volna az esperes által feltett négy kérdést, Balla Péter elmondta: Balog Zoltánnal együtt mindketten szeretnék, ha a megválasztott püspököt az egész egyházkerület püspökéül fogadná - függetlenül attól, kire szavazott -, és segítené a munkáját. Az egyházkerület egysége és a lelki közösség előmozdítása közös céljuk – fogalmazott.

Pásztori lelkület
Arra a kérdésre, hogyan látja ma a református egyházat, Balla Péter azt mondta: gyülekezeti látogatásai alkalmával sok hűséges presbiterrel és lelkipásztorral találkozott, annak viszont változó a megítélése, hogy az egyházi fenntartású iskolák valóban gyarapítják-e a gyülekezeteket aktív tagokkal. Mint mondta, foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, hogy ne csak feladatot és terhet, hanem lehetőséget is jelentsenek az érintettek számára ezek az intézmények. A túlterheltség szerinte általában is jellemző az egyházi szolgálattevőkre, mint mondta, tenni kell azért is, hogy a misszió betöltése ne jelentsen egyet az erőink kimerülésével. Sok helyütt még mindig gondot jelent az alacsony fizetés is, amivel a jelenlegi püspök, Bogárdi Szabó István is foglalkozott, Balla Péter reméli, ezt folytatni lehet. Saját feladatának ezen túl a reménység ébresztését, a jó értelemben vett ihletést és a pasztorációt tartaná nemcsak a teológushallgatók és az oktatók körében, de a pályán lévő lelkészekkel való találkozások alkalmával is. Balla Péter megerősítette: ahogy rektorként, úgy püspökként is csakis közösségi vezetésben tudna gondolkodni – az esperes-gondnoki karral, a főjegyzővel, a Gazdasági Bizottsággal és másokkal karöltve.

Országos viszonylatban gondolkodik
„Ma olyan vezetősége lehet a református egyháznak, amelyben megvalósul az egység, és ezt ki kell használni. Máig érezteti azonban a hatását a Debrecen és Budapest közötti feszültség, amin túl kellene lépni” – mondta Balog Zoltán. Ő volt a kezdeményezője annak is, hogy püspökjelölttársával együtt álljanak ki a nyilvánosság elé.

Akiknek még számít őseik hite
A misszióval kapcsolatban Balog Zoltán kifejtette: fontos lenne, hogy elsősorban azokat az embereket szólítsuk meg, akik bár nem templomjárók, de még van kötődésük a református egyházhoz. Csaknem tízezer ilyen adófizetőről tanúskodnak a számok, idén ugyanis ennyivel több egyszázalékos felajánlás érkezett, mint amennyien 2018-ban a választói névjegyzékekben szerepeltek. Kiemelte az egyházbarát állami rendszer szerepét is, amely bevezette, hogy ne kelljen minden évben nyilatkozni az egyszázalékokról, ezáltal az elmúlt három évben jelentősen, mintegy százezerrel nőtt azoknak a száma, akik felajánlották adójuk egy százalékát a református egyháznak.

Megfizetni az árát
„Mielőtt arra a kérdésre választ adhatnánk, hogyan látjuk a református egyházat, előbb kérdezzük meg, kik vagyunk, hol vagyunk és hogy vagyunk” – fogalmazott Balog Zoltán. Utalt rá, hogy az elmúlt három évben 1995 óta először fordult elő, hogy nem fogyatkozott a reformátusok száma. A Magyar Falu Program számos lehetőséget rejt, ugyanakkor csapdák is adódnak, hiszen mint mondta: „Nem mindenhol megmenthető a helyzet – mit kezdünk azzal?” Ami pedig a hogylétet illeti: a lelkészek közötti megfáradás szerinte is súlyos gond. „Vannak olyan egykor teológiát végzett évfolyamok, amelyeknek a fele már nem lelkipásztorként él és dolgozik. Ebből is látszik: a belső és a külső elhívás egyaránt fontos.” Elárulta, ő maga is belső küzdelmet folytatott a megkeresésekre, hogy vállalná-e a püspökjelöltséget. Egy nyugat-balkáni evangelizációt említett, ahol egy román cigány prédikátor igehirdetéséből megszólította az a kérdés: „Hajlandó vagy-e megfizetni a szolgálatod árát?” –  „Elgondolkodtam” – mondta.

Szigetekből kontinensek
A kapcsolatépítés kulcsfontosságú feladat, ami az egyház jövőjét illeti Balog Zoltán szerint. Úgy látja, az épülő gyülekezeteknek és iskoláknak örülhetünk, de ezeknek a szigeteknek összeköttetésben kellene lenniük a leépülő közösségekkel is. A leginkább felfutó nagyvárosi missziós szolgálatok is azért lehetségesek, mert máshol a kevesen hűek, például Baranyában, ahol a lelkészek végigkísérik az életútjukon a település utolsó templomba járó reformátusait is. Az anyagi javadalmazást illetően kevesebb a szolidaritás az egyházon belül, mint a kilencvenes években, ezen is jó lenne változtatni – jegyezte meg.

Lelkészvédelmi törvény
A misszió új útjait kell keresni a kommunikációban is – fűzte hozzá. „Az örök tartalmat kánaáni nyelv helyett a változásokat érzékelő nyelven kell tudni megfogalmazni.” Balog Zoltán kiemelte a lelkészi és a presbiteri kapcsolatok erősítését, a szertartásvédelmi törvényhez hasonlóan pedig egy esetleges lelkészvédelmi törvény bevezetését is, a lelkipásztorok kiszolgáltatottságát enyhítendő. Ha paritáson alapul a református gyülekezetek vezetése, akkor a lelkészeket is megilleti a védelem – fogalmazott.

Jó református és jó szakember
A püspök szerinte nem más, mint a pásztorok pásztora, ám a lelkipásztorok személyes lelkigondozása nem egy személyben a püspök feladata – állította. „Akinek nincs lelki vezetője, közösségi háttere, az előbb-utóbb elbukik, kiég.” Balla Péterrel egyetértett abban, hogy a püspök feladata, hogy megkeresse, ki ért a legjobban egy-egy területhez, mert csapatmunkára van szükség, a csapatban pedig jó reformátusokra, egyszersmind jó szakemberekre.

Misszió vagy inkább csendes asszisztálás: hogyan látják a kis létszámú egyházközségek jövőjét, és milyen erőforrásokat fordítanának rájuk?

Felnéztünk rájuk
„Mi felnéztünk erre a nemzedékre, akik a teológia elvégzése után tudatosan Baranyában kezdték meg a szolgálatukat” – árulta el Balla Péter. A baranyai teológushetek, a legációba érkező lelkészjelöltek révén érzékeljük: Baranyától sokat kell tanulni – fogalmazott. Épp a Pécs-Kertvárosi gyülekezet példáját említve hozta szóba, hogy egyetért azzal a jó gyakorlattal, hogy azokat a kis létszámú gyülekezeteket tekintsük missziói gyülekezetnek, amelyek a növekedés esélyét megkapva részesülnek központi (egyházkerületi) támogatásban, míg azokat, amelyekben nem valósulhat meg gyülekezetplántálás, gondozott gyülekezetként tartsa számon az egyházkerület. Nekik és a végeken hűségesen szolgáló lelkipásztoraiknak az elnéptelenedés miatt kell segíteni. Balla Péter hangsúlyozta: a megoldásokat nem egy személyben a püspök feladata kitalálni, hanem minden vezető közös felelőssége – együttműködve az ott élőkkel, hiszen ők ismerik a legjobban saját helyzetüket. „Én az elmagányosodás ellen szeretnék tenni veletek együtt. Ha tudunk beszélgetni a titeket érintő kérdésekről, akkor talán a megoldások is könnyebben jönnek.”

Számontartjuk őket?
Balog Zoltán hangsúlyozta: a kis gyülekezetek jövője nem is feltétlen létszámbeli, sokkal inkább perifériakérdés. Az ipari, infrastrukturális, kulturális és egyéb ágazatok hanyatlása miatt egyes régiókból egyre nagyobb számban költöznek el az emberek nagyobb városok vonzáskörzetébe, és akik többletként megjelennek valahol, hiányoznak onnan, ahol eljöttek. Ez igaz a gyülekezetekre is. A fejlődés fő sodrából kimaradó közösségeket a testvérgyülekezeti kapcsolatok ápolása és a gyülekezetek közötti anyagi szolidaritásvállalás erősítheti meg abban a tudatban, hogy számítanak, számontartják őket. Jó példaként említette a Budapest-Északi és a Baranyai Református Egyházmegyék testvéregyházmegyei kapcsolatát.

Baranya-program
Szükség van Baranya-programra, ami nem várathat többet magára Balog Zoltán szerint. Felmerült, hogy az egyházmegye és az egyházkerület közös programot alakíthatna ki egy baranyai missziós központ létrehozásával. Balog Zoltán beszélt arról is, hogy ez a misszió újrastrukturálását is jelenthetné, a határokon átnyúló együttműködést is beleértve. A püspökjelölt hangsúlyozta: olyan fejlesztési terv megalkotására lenne szükség, amely érinti az egész egyházkerületet, és számba veszi a két csúcsintézmény – a Bethesda Gyermekkórház és a Károli-egyetem – adta missziós lehetőségeket.

A cigányság megkerülhetetlen
A püspökjelölt szerint a több százezres cigányság felé missziós lelkülettel kell közeledni, ám anélkül, hogy feleslegesen összekevernénk a kulturális és vallási szempontokat.

Kistelepülési támogatás
Balog Zoltán beszélt a kistelepüléseken szolgáló lelkészek kiegészítő jövedelempótlékáról is, amelynek összegét a kormány nemrégiben kétszeresére emelte. A kistelepülési támogatást ő kezdeményezte még a kilencvenes években, ennek fő motívuma, hogy egyes országrészekben a református egyháznak népességmegtartó ereje van, ezért össztársadalmi érdek is támogatni a helyben lakó lelkészek ottmaradását. „Az ilyen kormányzati támogatásokat öntudatosan el lehet fogadni” – fogalmazott.

Üresen álló templomok: lebontás, karbantartás vagy „újrahasznosítás”?

Ne kerülhessen akárki kezébe
Az elnéptelenedő falvak református templomaival kapcsolatban Balog Zoltán kijelentette: ha nemcsak megtölteni, de már megtartani sem tudunk egy-egy templomot, inkább lebontaná őket, semmint butikot csináljanak belőlük. Balla Péter úgy fogalmazott, egyetért azzal, hogy az épületeket méltósággal használják. „Egyeztetni kell a helyben lévők igényeivel, fel kell mérni, hány testvér él az adott közösségben, kik azok, akik hűséggel tartoznak a gyülekezethez, mert az ő lelkigondozásukról gondoskodnunk kell” – mondta. Szerinte ezt a kérdést nem szabad a központból megoldani, hanem csakis a helybeliekkel együtt. „Nincs egy patent válasz. Mindig meg kell keresni, meg lehet-e menteni a megürülő templomot, ha pedig nem lehet, akkor is fontos, hogy ne kerülhessen akárki kezébe.”

Keresztyénség elleni támadások: miként emelhetjük fel a hangunkat?

Az egyetemes keresztyénséget súlyos támadások érik a világban. Mit tudnak tenni, hogy akár más felekezetekkel karöltve sokkal nyomatékosabban hallassák a hangjukat és megvédjék a keresztyén közösséget? – tette fel a záró kérdést Győrfi Bálint baranyai esperes.

Ne engedjünk a nyomásnak
„Nem az iszlámmal van a baj, hanem a Nyugattal – az iszlám önazonos, mi viszont nem tesszük, ami a dolgunk lenne” – ezt már Balog Zoltán mondta. „A keresztényüldözés kezdete, amikor feladjuk önmagunkat, akik pedig nem ezt teszik, azokat nem védjük meg. Csak azért, mert ami számunkra többezer éves érték, azt mások megszokásnak mondják.” Óva intett attól, hogy a keresztyénség politikai, közéleti és médianyomásra feladja önmagát, és buzdított szövetségesek keresésére. „Sok nyugati keresztyén testvérünk úgy tekint ránk, magyar protestánsokra, hogy itt még komolyan gondolják a keresztyénséget, ázsiai és afrikai testvéreink minket tartanak szövetségeseiknek a Református Világszövetségen belül.” Balog Zoltán beszélt arról is, hogy az elmúlt hat évben hazánkban 51 százalékkal nőtt a házasságkötések száma – szerinte a növekedés lelki fordulatot is jelez.

A Szentírás felettünk áll
„Olyan korban élünk, ahol én ma egy kisebbségi véleményt képviselek a diákjaim között, amikor az Újszövetséghez azzal a hozzáállással közeledem, hogy én magam nem bírája vagyok az Isten Igéjének, hanem Ő tesz mérlegre engem. Nem én döntöm el, mit fogadok el belőle, hanem a Szentírás az, ami a megváltásról bizonyságot tesz, és az etikai életemet is irányítani akarja, vagyis a hitünk és életünk zsinórmértéke” – mondta Balla Péter. „Az egyháznak fel kell készülnie arra, hogy testvéregyházaink olyan igényeket fognak támasztani felénk, amelyek a Szentírástól való eltérés felé terelnének.” Balla Péter megköszönte Bogárdi Szabó István püspök szolgálatát, mert mint mondta, a jelenlegi püspök személyében kálvini alapon álló konzervatív teológus vezette egyházunkat, ami önmagában nagy kincs szerte a világban. Végül hangsúlyozta: bárki lesz is az új püspök, szolgálata éveiben szüksége lesz lelki testvéreire, hogy a Szentíráshoz való hűségben támogassák.

Képek: Füle Tamás