A szív mint metafora
A történelemben kutakodva egészen Babilonig a tudás, az értelem és az érzelem lakhelye volt a szív, az egész életet jelképezte – mondja Tahy Ádám kardiológus főorvos, a budapesti Szent Ferenc Kórház korábbi igazgatója. – A szív a szeretet szinonimája. Ameddig nem ismerték az emberek a keringést, a személyiség központjának tekintették a szívet. Kardiológusként tudom, hogy nem a szívből indul ki a szeretet, de a szív akkor is mindig metafora marad. A magyar nyelvben sem véletlenül mondjuk azt, hogy szívesen, ha valamit örömmel tettünk meg – fűzi hozzá a főorvos, aki a hétvégén munkássága elismeréseként Dizseri-díjat vehetett át Budapesten, a Hold utcai református templomban.

Meghal, ha elveszti hitét
Tahy Ádámot arról próbálom faggatni, hogy orvosként hogyan látja a szívet, de nem tágít a szeretettől; azt mondja, kardiológusként a gyógyítás a feladata, de a gyógyítás középpontjában is a szeretetnek kell állnia. – Amikor a Szent Ferenc Kórház igazgatói posztját töltöttem be, intézményünk alapeszméje a hit, remény, szeretet, tudás és alázat volt. Ez minden egészségügyi intézmény, kórház prioritása lehetne. A hitet alapvető fontosságúnak tartom, mert a betegnek hinnie kell a gyógyulásban, ha szeretné legyőzni a betegséget. A másik oldalon viszont nekem is hitet kell adnom a betegnek és saját magamnak is hinnem kell abban, hogy meg tudom gyógyítani. Az a beteg, amelyik elveszti a hitét, meghal. Ha valaki nem hisz a gyógyulásban, akkor sajnos nincs visszaút. Hiszem, hogy a hit és a remény a gyógyulás feltétele, a szeretet pedig az eszköze. Nem hanyagolható el természetesen a tudás és az alázat szerepe sem. Tudás nélkül ugyanis nincs gyógyítás, nekem pedig alázattal kell lennem a tudományommal és a beteggel szemben is.

A hit és az immunrendszer
A főorvos szerint a hit az immunrendszeren keresztül hat. – Kétféle hitről beszélhetek. Az egyik a vallásos hit (a Mindenhatóban), a másik pedig az előbb említett úgynevezett hétköznapi hit, hit önmagamban, vagyis az önbizalom. Amikor az idős beteg azt mondja nekem, hogy szeretne már meghalni, akkor leülök vele beszélgetni és próbálom megértetni, hogy miért van szükség rá. Hinnie kell abban, hogy fontos másoknak, van értelme az életének.

Szeretetnyelvek
A közösség és a család szerepéről még később beszélgetünk, de előbb Gary Chapman író szeretetnyelvről szóló könyvét említi a főorvos. – A szeretetnek más és másféle megnyilvánulási formája van. Egyik embernek a jó szó, a másiknak az érintés, a harmadiknak a tettek a fontosabbak. Amikor vizitelni mentem, én például mindig megsimogattam a betegeket. A szeretetnyelv egyik kifejezési formája az is, ha valakinek időt adok, tehát meghallgatom őt. A betegek esetében is néha már fél gyógyulásnak számít, ha elegendő időt szánunk rájuk és meghallgatjuk őket.

Ijesztő folyosói lét
- Három évvel ezelőtt civil szervezetet alapítottunk, a Betegoktatók és Egészségnevelők Országos Közhasznú Egyesületét, hiszen a gyógyuláshoz fontos, hogy a betegek ismerjék a betegségüket, tudják, milyen életmódot folytassanak. Az egyik kongresszusunkon két beteg is arról beszélt az előadásában, hogy az egyik nagyon jó hírű hazai kórházban többször is tapasztalták, hogy a folyosón órákig tartó várakozás után jutottak csak be az orvoshoz. A folyosói tartózkodás azzal járt, hogy a betegek folyamatosan „ijesztgették" egymást, milyen szenvedés és halál vár rájuk. Mire végre az orvosi rendelőbe kerültek, alig jutott rájuk néhány perc. Az orvos a konzultáció közben telefonált, adminisztrált, gyorsan elmondta, hogy milyen gyógyszert kell szedni és már jöhetett is a következő.
Tahy Ádám azt állítja, hogy ő maga sem jobb, mint bármelyik másik kollégája. – A magyar orvosok tisztességesek, rendesek, de nagy a nyomás, egyre kevesebben vagyunk, a beteg pedig mind több és több. Én sem tudok feltétlenül eleget foglalkozni mindenkivel, de megpróbálok törekedni rá.

Nem várhat
A főorvos a betegoktatás fontosságát hangsúlyozza, hiszen a tapasztalatok szerint ezer beteg közül ötszáz egy év után már nem szedi a felírt orvosságot. Az étkezési, életviteli és egészségnevelési tanács pedig nélkülözhetetlen. – Mostani kormányunk nagyon bölcsen kötelezővé tette a testnevelés órát, valamint a hit- és erkölcstanoktatást. Megerősíthetem, hogy a gyerekeket már pici koruktól tanítani, nevelni kell az erkölcsre, értékekre, mozgásra, hiszen jobb lesz a szívük, ha így nevelkednek. A Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert már 1930-ban előrébbvalónak tartotta a gyerekek sportolását, mint a tanulást. A mozgás ugyanis alapvető dolog: amit húszéves korunkig teszünk, aszerint alakul a csontozatunk, tüdőnk. Tanulni bármikor lehet, de a fizikai képességünket gyerekkorban kell megalapozni, az nem várhat felnőttkorig.

Tovább élnek
A hívők tovább élnek – olvasható Tahy Ádám egyik tanulmányában. – A hosszabb élet a szeretettel és a közösséghez tartozással függ össze. Egy kísérletben két izraeli kibucot (közösséget) tanulmányoztak húsz éven keresztül a kutatók. A vallásos közösségben a várható élettartam lényegesen magasabb volt, mint a nem vallásos kibucban. Hasonló felmérést New Yorkban is végeztek, a vizsgálatok szerint a vallásos négerek várható élettartama 15-17 évvel hosszabb, mint a nem vallásosaké.
Tahy Ádám szerint több magyarázat is napvilágot látott, hogy miért élnek tovább a hívő emberek. Az egyik elképzelés szerint Isten megáldja a hívőket szemben a nem hívőkkel. – Én nem gondolom, hogy ez a feltételezés igaz lenne, és nem hiszem, hogy ennek az elképzelésnek bármilyen tudományos alapja van. Ami viszont biztos: a hívők általában egészségesebben élnek, kevesebben dohányoznak, a családi életük rendezettebb, mint az ateistáké. Döntő tényező az is, hogy a hívők közösséghez tartoznak. Ez befolyásolja az immunrendszerüket, élettanunkat, jövőjüket. Hosszú távú élettani következményei vannak, ha valaki számíthat egy közösségre, a másik emberre. Szoktam mondani a betegeknek, hogy aki nem hívő, az is tartozzon valahová, legyen szeretetkapcsolata a családdal, vagy tartozzon akár egy kugliklubhoz, mert attól, hogy a tévé előtt ül, csipszet eszik, nem mozog, egyedül van, csak romlik a helyzete. A szerető közösséghez tartozás a legfontosabb dolog az életben. A hívő emberek stresszleküzdő képessége jobb, mint másoké. Talán azért, mert hisznek abban, hogy megsegíti őket az Isten. A problémák megoldása is könnyebben megy egy jó Isten-kapcsolattal.

Védőfaktor
A főorvos szavait alátámasztják Kopp Mária orvos-pszichológus korábbi kutatásai is, amely szerint az elvált férfiak várható élettartama sokkal rosszabb, mint a családban élőké. – Valóban, a közösséghez, a családhoz tartozás, a szeretet fontos védőfaktor. Vannak rizikófaktorok, amelyeket szinte mindenki ismer: dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód. Márpedig a lakosság több mint a fele ezekben a betegségekben hal meg Magyarországon. A szeretet a legkomolyabb védő tényező a szív- és érbetegségekben. 

Szeretetlen?
Ezek szerint szeretetlen társadalomban élünk? – teszem fel a kérdést a szakembernek. – Ezt így nem lehet kijelenteni – válaszolja. – A feszült nagypolitika biztos, hogy megviseli az embereket. A most születő fiúk várható élettartama 67-68 év, holott Japánban már 80 év fölötti ez a szám. Az 1930-as években a szigetországban 40 év körül volt a várható élettartam. Valami oka van, hogy azóta ott óriási mértékben javult, hazánkban pedig alig változott az emberek életkilátása. Véleményem szerint ennek hátterében a negyven évig tartó bolsevizmus, a megbukott „létező szocializmus" áll, hiszen hazugságban élni nem jó dolog, sőt a hazugság az egészséget komolyan veszélyeztető rizikótényező. A bolsevizmus következményei még ma is éreztetik hatásukat. Tönkrementek a kisközösségek, megszűntek a civil szerveződések. Ha egy országban mindent magasról döntenek el, akkor az ember elveszti a hitét, önbizalmát és beteg lesz. Az alacsony várható élettartam az elmúlt évtizedek társadalmi berendezkedésének is köszönhető.

Keresztyénség kell
A változáshoz civil összefogás kell, valamint amit említettem kórházunk jelmondatánál: hit remény, szeretet, tudás, alázat. Antall József, Magyarország miniszterelnöke azt mondta a gyóntatójának a halálos ágyán, hogy keresztény Magyarországot akart, mert csak annak van jövője Európában. Ezt vallom én is, és ezért sajnálom, hogy az európai alkotmányba nem kerülhetett bele a keresztény szó.

Csak tisztességes legyen
- Dizseri Tamás, a Bethesda Kórház korábbi főigazgatója jó barátom volt – folytatja az orvos. Az egyházi kórházakkal kapcsolatban, amikor arról kérdeztem, hogy miben kellene másnak lennie egy keresztyén kórháznak, mint egy államinak, úgy fogalmazott: nem árt, ha az ilyen kórházaknak hívő főigazgatója van. – Az orvosnak nem kell zseninek lenni, csak tisztességes embernek. Tudnia kell, hogy a saját tudása véges és létezik egy pont, amikor már máshoz kell fordulnia. Az egészségügyben fontos az elkötelezett, tisztességes, önmagát állandóan képző orvos de a betegápolót, a nővért magamnál is fontosabbnak érzem. Betegápolónak, nővérnek azonban csak az menjen, aki örül, hogy szeretetet adhat. A szeretet összetett dolog, isteni adomány. 

Fekete Zsuzsa

Az idei Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díj átadásán készült ünnepségről és konferenciáról itt olvashatják a Parókia portál beszámolóját.