Ellenségek vagy testvérek?

Megosztotta az ukrán keresztyéneket a kérdés: hogyan reagáljanak az elhúzódó, majd véres harcokba torkolló tüntetéssorozatra hazájukban. Végül nemcsak odaadó szeretetről, hanem bátorságról és gyors cselekvőképességről is tanúbizonyságot tett az Egyház: a forrongás közepette emberek millióihoz juttatták el az evangéliumot.

„Isten azt akarja nekünk adni, amire mindannyian vágyunk: szabadságot" - nyilatkozta portálunknak egy ukrán keresztyén családapa, aki az elmúlt hónapokban részt vett a kijevi tüntetéseken. Viktor Yevpakot arról kérdeztük, milyennek látja az ukrán egyház reakcióját a társadalmi krízisben, hogyan vélekedik az ideiglenes államfőről, Alekszandr Turcsinov baptista lelkipásztorról, és szerinte hogyan lehetne jól kormányozni Ukrajnát.

A templomokba menekültek
Parázs vita zajlott arról, hogy az ukrán egyház hogyan reagáljon az elmúlt hetek eseményeire - kezdte beszámolóját.
- Sok lelkipásztor kiállt és azt mondta, nem vehetünk részt a tüntetéseken, hiszen minden hatalom Istentől van, és ezt el kell fogadnunk. Ugyanakkor keresztyének tömegével voltak azon az állásponton, hogy nem maradhatunk közömbösek, amikor a nemzetünk ilyen helyzetben van. Valahányszor erre gondolok, az irgalmas samaritánus története jut eszembe, akiről Jézus beszélt. Arra buzdítottam a barátaimat, hogy ne legyünk olyanok, mint az a pap, aki közönyösen elhaladt a sérült mellett. Végül hatalmas csodának lehettünk tanúi. Az ukrán ortodox egyház, amely általában meglehetősen inaktív és nem igazán népszerű, közbeavatkozott az eseményekbe, példátlan szeretetet és törődést tanúsítva az emberek iránt. A főtéren és környékén nagyon sok a templom. Éjjel-nappal nyitva hagyták a kapukat, szó szerint a tüntetők menedékházává lettek, amikor a civileknek menekülniük kellett a rendőrség elől. A papok etették, ruházták őket, szállást adtak nekik - elvégre tél van, volt olyan nap, amikor mínusz huszonöt fokot mutatott a hőmérő. A kormány úgy hitte, a hideg miatt haza fogunk menni, de nem ez történt. Az ortodoxok mellett az elmúlt két hónapban ott voltak az emberek között a katolikusok és valamennyi protestáns felekezet is.

"Sokkal nagyobb vérontás történhetett volna, ha ezek a papok nem állnak oda az ütközőzónába." (Viktor Yevpak) - Kép: The Washington Post.

Milliók hallották az evangéliumot
Viktor misszionáriusként szolgál lakóhelyén, a Kijevtől 170 kilométerre fekvő Cherkasyban - legfőképpen fiatalokkal foglalkozik. Vidéken szintén utcára vonultak az emberek, ahogy a fővárosban is.
- Amikor kimentem az utcára, nagyon könnyű volt Istenről beszélgetnem még azokkal is, akik egyáltalán nem hisznek benne. Rengeteg keresztyén szervezet volt jelen a tüntetéseken, akik bibliákat hoztak magukkal. Perceken belül elkapkodták a Szentírást. Ez egyszerűen lenyűgöző volt, még a tüntetés és a vérontás legszörnyűbb pillanataiban is.
Mivel az emberek hétköznap dolgoztak, a kijevi tömegtüntetéseket vasárnapra szervezték.
- Az egyik pap minden vasárnap déltől egyig vagy fél kettőig istentiszteletet tartott és imádkozott a főtéren. Nemcsak egyszerű prédikációcskákról volt szó, amiknek a fő mondanivalója az, hogy "Jézus szeret" - minőségi igehirdetésekre kell gondolni. Emberek százezrei voltak ott a téren, a tévékészülékeken keresztül pedig milliók követték nyomon az eseményeket - az egyház pedig felhasználta ezt az óriási lehetőséget arra, hogy hirdesse az evangéliumot.

Nem fekete vagy fehér
Miután az ukrán tüntetők elérték céljukat, és Janukovics elnök megbukott, sokan örültek annak, hogy Alekszandr Turcsinov személyében egy baptista lelkipásztor lett az ukrán parlament új házelnöke. Viktor Yevpak szerint Turcsinov eddigi munkásságát nem lehet fehéren-feketén értékelni.
-  Nehéz róla bármit is mondani, hiszen nem ismerem őt személyesen, bár dolgoztam a Baptista Egyesületnél - Turcsinov pedig vezető baptista lelkipásztor volt korábban. Egyfelől nagyon örülök annak, hogy keresztyén - amikor első ízben beszélt a néphez, Salamon könyvéből idézett. Másrészt, realistán állok a hívő emberekhez, mert nem egyszer tapasztaltam, hogy a keresztyének sokszor rosszabbak, mint a nem hívők. Turcsinov legalább tizenkét éve politikus. Mindig is Julija Timosenko (korábbi ukrán kormányfő - a szerk.) jobbkeze volt. Ügyvédként bizton állíthatom, hogy Timosenko sok dolgot elkövetett, amelyekért sajnos tényleg börtönben lenne a helye, ha objektív akarok maradni. De nem csak egy embert kellene hűvösre tenni, hanem nagyon sokakat, úgyhogy az, hogy egyedül ő került rács mögé, valóban nem volt fair - én is amellett voltam, hogy szabaduljon ki a börtönből. Turcsinov mindvégig Timosenko mellett állt, akkor is, amikor rossz dolgokat tett. Akármennyire úgy gondolom is, hogy Ukrajnának az lenne a legjobb, ha keresztyénné válna, nem tartom a jó vezető elsődleges kritériumának a keresztyéni mivoltot. De imádkozunk Turcsinovért nap mint nap, hogy legyen bölcsessége. Gyakran valóban bölcsen is járt el az elmúlt hetekben. Mivel ő keresztyén, az a reményem, hogy hallja Istent - sokkal inkább, mint a többiek.

Inkább európai, mint oroszos
Az ukrán kormány első intézkedései között szerepelt, hogy eltörölje a kisebbségi nyelvtörvényt, amely szerint már tíz százalékos kisebbségi lakosságarány elég volt ahhoz, hogy hivatalos fórumokon is saját nyelvét használja az adott népcsoport. Bár a korábbi törvényt sem igen tartották be, az elsősorban oroszellenes lépés többek között a Kárpátalján élő magyarságot is érintette volna, amelynek több más kisebbséggel együtt ötven százalékos lakosságarányt kellett volna elérnie ahhoz, hogy anyanyelvén taníttassa gyermekeit, intézhesse hivatalos ügyeit és állíthasson elő sajtótermékeket. A határozat életbe lépését éppen Turcsinov - aki házelnöki tisztsége mellett immár az ideiglenes államfői tisztséget is betölti - akadályozta meg. Viktor Yevpak úgy véli, a több mint százötvenezres kárpátaljai magyarságnak nincs mitől tartania.
- Sok ukrán sajnos azzal sincs tisztában, hogy élnek magyarok Munkácson. Másrészt, mentálisan sokkal inkább érezzük magunkat európainak, semmint oroszosnak. Ez az egész azért kezdődött el, mert mellétek szeretnénk betagozódni. Nem áll érdekünkben elesni Európa támogatásától, sem olyan országban élni, ahonnan csak nagyon nehezen lehet kiutazni.

Viktorról és brit származású feleségéről, Caroline-ról készült fénykép a Facebook internetes közösségi oldalon

Rakoncátlankodik az orosz medve?
Az elmúlt napokban újabb tüntetésekre került sor: többek között Kijevben a Krím-félsziget orosz megszállása ellen, Moszkvában pedig mellette tüntettek. Viktor Yevpak szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök attól tart, hogy az ukrán forradalom eseményei megismétlik magukat saját hazájában, ezért vezényelt orosz katonákat a térségbe - ukrán források szerint számuk mára eléri a harmincezret. Mindez a félelemkeltés és a hazugság elhintésének eszköze - tette hozzá. A Krím-félsziget lakosságának több mint fele orosz, és csak egynegyede ukrán. Az oroszok egy része úgy véli, a Nyugat akar befolyást szerezni a félszigeten.
- Azzal riogatják őket, hogy ha oroszul beszélnek vagy nem működnek együtt az új ukrán kormánnyal, börtönbe kerülhetnek. A katonai megszállással Oroszország a válaszunkat akarta kiprovokálni. Lehet, hogy gyengének tűnünk, amiért nem teszünk semmit, de értjük, mi áll emögött. Ha elkezdenénk visszacsapni, az újabb polgárháborúhoz vezetne. És akkor Orszország joggal állíthatná, hogy az új ukrán kormány nem bírja megtartani a hatalmát két hétnél tovább. Putyin és az emberei olyanok, mint a rakoncátlan gyerekek, akiknek szükségük van a stabilitásra - ez a szó különösen jellemzi a retorikájukat.

Az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság parlamentje csütörtökön arról határozott, hogy március 16-án népszavazást tartanak az autonóm köztársaság státusáról. A krími képviselők arra hivatkoztak, hogy Ukrajnában alkotmányellenes államcsíny következtében nacionalista erők ragadták magukhoz a hatalmat. A krími döntést Turcsinov illegálisnak minősítette az ukrán alkotmányra hivatkozva.
Kevesen akarnak elszakadni Ukrajnától, mióta a keleti és déli orosz lakosság is szembesült azzal, milyen fényűzően élt a megbukott Janukovics elnök - véli Viktor Yevpak.
- Miközben számos Lenin-szobrot ledöntöttünk szerte az országban, próbáljuk azt kommunikálni a déli lakosság felé, hogy szeretjük és a testvéreinknek tartjuk őket. Ezen kívül mindennap fél 12-kor és fél 5-kor imádkozunk az irodánkban a kialakult helyzet békés megoldásáért. Óriási szükségünk van a ti imáitokra is. Sokan kiálltak értünk az elmúlt hetekben: más nemzetek tagjai is az utcára vonultak szolidaritásképpen, az ukrán zászlóval a kezükben. Ha ez az ügy tovább eszkalálódik Oroszországgal, szükségünk lesz erre a fajta támogatásra valamennyi európai ország részéről.

A mennyei százas
Beszélgetésünk végéhez közeledve Viktor elérzékenyülve gondol az áldozatokra. Ukrajnában gyakran emlegetik a „mennyei százast". A tüntetések közepette az emberek önszerveződő módon százfős csapatokba tömörültek. Sokuknak fegyvere sem volt, ők leginkább botokkal felszerelkezve csaptak össze a kormány mozgósította, képzett fegyveres alakulatokkal.
- A tüntetések során mintegy százan haltak meg, őket hívjuk mennyei százasnak. Rengeteg utcát elneveztek róluk az elmúlt napokban Ukrajna-szerte.

A „mennyei százas" emlékét idéző graffiti Viktor Yevpak lakóhelyén, Cserkasziban.

Átlátható, elszámoltatható, hűséges
Tisztában voltak vele az ukránok, mi ellen kell fellépniük, de vajon van-e elképzelésük arról, hogyan kell jól kormányozni az országot? - vetődik fel a kérdés.
- Isten azt akarja nekünk adni, amire mindannyian vágyunk: szabadságot - mondja Viktor. - A kormánynak átláthatónak kell lennie - a Biblia is írja, hogy előbb-utóbb minden hamisság napvilágra kerül. Nem kényszeríthetünk mindenkit arra, hogy megbánja a bűneit, hiszen az belülről jövő vágy, de az elvárható, hogy az új kormány felelősségteljes és elszámoltatható legyen. Azon kívül hűséges; amit megígért, azt teljesítenie is kell. Minden tettnek megvan a maga következménye: ki mint vet, úgy arat. Fel kell számolni Ukrajnában a korrupciót és a pozitív diszkriminációt - aki kész erre, késznek kell lennie arra is, hogy akár a saját családtagjai is börtönbe kerülnek majd. Jézus számos alkalommal fellépett a képmutatással szemben - a legkeményebben nem is a bűnösökkel beszélt, hanem azokkal a törvénytudókkal, akik előjogokat tulajdonítottak maguknak. Az ukrán civil társadalom éppen a képmutatás és a pozitív diszkrimináció ellen lépett fel, mint az új kormányt ellenőrző, újonnan megjelenő hatalom.

Jakus Ágnes

A Viktor Yevpakkal készült beszélgetés első részét itt olvashatja:
Visszakapott remény

„Mindenki, aki ott volt a főtéren, tisztában volt vele, hogy az új kormány nem lesz sokkal jobb, mint a régi. A forradalomnak mégis van pozitív hozama: egy céltudatos, erős civil társadalom felemelkedése" - nyilatkozta portálunknak egy ukrán tüntető. Vajon miért ragadtak téglát és követ keresztyén civilek is Kijev utcáin? Sátáni taktika és feléledő remény harcáról mesélt nekünk Viktor Yevpak.