A bizalom légkörében kinyílik az ember
Igazi, érző szívű ember, aki tudja, hogy a humor gyógyít - így jellemezte a művészt Balog Zoltán református lelkipásztor, államtitkár, az est házigazdája. A 74 éves moralista-humorista, vagy ahogyan Sándor György nevezi magát: humoralista, a protestáns tavasz rendezvénysorozaton humoralizált a közelmúltban. 

Kifejezetten ízléstelen ripacs és olcsó szeretnék lenni, és igenis, lehet röhögni - kezdte előadását Sándor György a Budapest Németajkú Református Egyházközségben. 
- Életem egyik legjobb előadása volt - árulta el portálunknak Sándor György, aki nem először lép fel templomban, egyházában többször nevettette meg a katolikus híveket is. 

- Van egy általános beidegződésünk, hogy egy templom épületében hogyan kell viselkedni. Mégis megható volt és nem blaszfém, ahogy itt harsányan, hangosan nevettek a nézők. Mindenki értett mindent, mindenki jól érezte magát. Én is, hiszen a bizalom légkörében kinyílik az ember - fogalmazott a Kossuth-díjas művész.

Részlet az előadásból:

Vigyázzanak értékeikre!
Sándor György új műfajt honosított meg hazánkban a rendszerváltás előtt.
- Amit az egyetemi színpadon elmondhattam, annak csak a negyedét mondhattam el a rádióban, és annak, amit a rádióban mondtam, csak az ezredrészét vihettem a televízióba. Ezért rákényszerültem arra, hogy kitaláljam az utcai tévéjátékokat.
Az előadóművész szerint a nagy sikerrel játszott jeleneteknek ma is helye lenne a médiában.
- Elgondolkodtató, hogy a kereskedelmi televíziók később a hasonló jeleneteket "Kész átverés" címmel mutatták be. Nem mondom, hogy a saját műsoromban nem voltak pimasz és polgárpukkasztó elemek, mégis az elsődleges célom az volt, hogy szeretettel, humorral összehozzam az embereket, és most úgy érzem, erre megint nagy szükség van.



Humor és moralista
A 74 éves művész a fiatalok között is megállja a helyét. Nemrég Bödőcs Tibor humoristával, a stand-up comedy műfajának egyik legnépszerűbb hazai előadójával lépett fel Pápán.
- Az a közönség, akik elsősorban Bödőcs Tibor miatt jöttek, ugyanúgy elfogadták az én előadásomat is, azt, hogy elmondom Móra Ferenc Szeptemberi emlékét, vagy öt-hat mondatot a hazafiságról. Csend volt, együtt lüktetett a lelkünk, és bár eredetileg nem ezért jöttek, ráébredhettek arra, hogy ez is hozzátartozik az életükhöz.
Sándor György szerint a média nem háríthatja a közönségre a felelősséget műsoraik színvonala miatt.
- Gyakran a közönség igénytelenségére hivatkoznak, közben ők tették azzá a műsorokat, pedig lehetne jóra nevelni az embereket.
Az előadóművész úgy látja, tévúton jár a közmédia, ha azzal akarja bizonyítani
rátermettségét, hogy versenyre kel a kereskedelmi tévékkel és mindenáron a nézettséget hajszolja.

Nem lehet megunni
A művészt párja, Csonka Judit kísérte el a budapesti előadóestre. Mint mondta, ő már sok történetet ismer, de mindig örömmel hallgatja az előadásokat. Filmrendezőként ő is jobbító, értékteremtő szándékkal dolgozik munkáin.

Egyszerre kettőt
- Az Újszövetséggel együtt megkaptam az Ószövetséget is.
A Hold utcai előadóest után Balog Zoltán beszélgetett Sándor Györggyel. A zsidó családból származó művész tabuk nélkül mesélt életéről, szocialista neveltetéséről és arról a fordulópontról, amikor Jelenits István piarista szerzetes hatására megkeresztelkedett. 
- A fiaim a piarista gimnáziumba jártak. Mikor a nagyobbik gyermekem másodikos gimnazista volt, az év elején háromnapos lelkigyakorlaton vettek részt. Az első nap után az idősebbik fiam azt mondta, ezt nekem meg kell hallgatnom. Már korábban is jártam velük vasárnaponként templomba, de inkább szolidaritásból, a családi béke kedvéért. A második nap tehát elmentem és meghallgattam Jelenits István atyát, ő volt a fiam osztályfőnöke. Nagyon megragadott, én még addig nem hallottam embert így beszélni, szellemes volt, a diákok nevettek is. Ezután sokat jártam hozzá beszélgetni, nem akart megtéríteni, de nagyon sokat kaptam tőle. Megismertem, hogy milyen egy hívő ember. Korábban egy torzított képet kaptam erről. Másfél év után azt mondtam, ha ennek az embernek idáig igaza van, hátha tovább is, és megkeresztelkedtem. Nem kikeresztelkedtem, nem voltam zsidóként hívő, ateista voltam. Így a keresztyénséggel együtt kaptam meg a zsidóságomat is, mert korábban azt sem ismertem.

Nem sért, nem bánt
- A humor mélyen keresztyéni dolog - mondta Balog Zoltán, aki portálunknak arról beszélt, hogy nagyon fontos és szükséges ma Magyarországon az a fajta humor, ami nem sért, nem bánt, hanem gyógyít. Az államtitkár szakértőként szólt, hiszen három évvel ezelőtt Jézus humoráról tartott előadást az V. Harkányi Szabadegyetemen.
- Ez a fajta hihetetlen finom, kicsit ironikus, visszakérdező humor ott van Jézus cselekedeteiben, példázataiban is, csak olyan távol vagyunk attól a kulturális közegtől, hogy nem fedezzük fel és nem értjük. Ma inkább a harsányság, a másiknak a gyalázása számít viccnek. Ezt az egészen mély derűt, ami Jézus történetei mögött van, kevésbé érzékeljük. A humor azt jelenti, hogy van az életnek sója, van az életben íz. Ez a szellemi só az, ami többé teszi az életet, mint egyszerű vegetálás, úgyhogy ilyen értelemben a lélek fürdője. Ha a keresztyénség unalmas, beszűkült és másokat is unalomba kergető hit, akkor hiányzik belőle valami, ami Jézusnál megvolt. Ezért érdemes felfedezni ezt a szelíd humort, ami nem megaláz az emberi méltóságunkban, hanem rámutat az életünk fonákságára, képmutatásainkra, ahogy ezt Jézus tette példázataival is.

"Tele vagyok ambícióval"
Sándor György csaknem ötvenéves pályafutása alatt munkásságát a legnagyobb díjakkal ismerték el - többek közt Jászai Mari-díj (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti-, majd középkeresztje (1994, 2009), Karinthy-gyűrű (2003), Kossuth-díj (2011). Legfontosabb küldetésének érzi, hogy műsoraival visszaadja azt a sok szeretet, amit nap mint nap kap az emberektől.

Dobó Márta