Így kerek a világ

Jól ismert dallamok és játékos hangszerek, amelyeknek nemcsak a hangja, de az íze is jó - legalábbis van, aki szerint megér egy próbát. A zenés-játékos foglalkozásokat nemcsak a gyerekek élvezik, a kismamák is szívesen tanulnak új mondókákat egy református gyülekezetben.



Több mint tíz éve működik a baba-mama kör a Budapest-Józsefvárosi Református Egyházközségben, ahova felekezeti hovatartozás nélkül várják a kismamákat.
– Voltak anyukák, akik elhívták a játszótéri ismerőseiket, barátnőiket is, így ezt a kört is nyitásnak érezzük a külvilág felé. Befogadó gyülekezet vagyunk és örülünk annak is, aki úgy jön hozzánk, hogy még csak ismerkedik a hittel, de szeretne többet tudni, vagy akit egyszerűen megragadott a légkör – mondja Szélné Sebor Lilla lelkipásztor, a baba-mama kör vezetője.
– Egy csecsemő születésekor az édesanyák életében központi helyet foglal el, hogy a gyermekének biztonságot nyújtson, ami más, mint amikor valaki csak önmagáért felelős. Rengeteg döntés előtt állnak a szülők, hiszen a saját gyermekkori családi minták közül el kell dönteniük, mit szeretnének megtartani és miben szeretnék másképp kialakítani az új közös családi életüket.

Lehet, hogy még nem, vagy csak túl régen volt valaki kisgyerekes szülő, ezért keveset tud a fiatal családok életéről. Szélné Sebor Lilla szerint ezért fontos tudnia a gyülekezetnek, hogy a családi napokra és hétvégékre nemcsak gyerekes házaspárokat várnak.
– Sokat gondolkoztunk azon, hogyan tegyük egyértelművé, hogy ezek az alkalmak nem kizárólag a családosokról szólnak, hanem a gyülekezet nagy családjáról. Szívesen látjuk tehát az egyedülállókat, időseket is, hiszen régen a nagycsaládban a nagyszülőktől kezdve a legkisebbekig mindenki egy háztartásban élt.


A baba-mama körön is mindig segít egy pót-nagymama, aki előkészíti a kicsik számára az inni-ennivalót és néha ölbekap egy-egy apróságot, hogy a mamák nyugodtan tudjanak beszélgetni. Az alapzaj azonban állandó, felnőtt legyen a  talpán, aki ebből ki tudja szűrni a lényeget.
– A családi hétvégéinket is úgy hirdetjük meg, hogy várunk mindenkit, akit a gyerekzsivaj nem zavar, mert a gyerekek nyüzsgését valóban tolerálni kell. Ugyanakkor nem akarunk mindent alárendelni nekik, tehát közös és külön foglalkozások is vannak. De ebéd közben, a közös áhítatokon is nagy a nyüzsgés, és ez természetes. Így próbáljuk a gyülekezetet is nevelni arra, hogy egy család legyünk a gyülekezetben.

Dobó Márti