A korai keresztyén mártírokról szóló történetekben az a legmeglepőbb, hogy nem a vértanúk felmagasztalásáról szólnak, hanem Krisztusról. Ezek az emberek Őt követték, ezért tudták, hogy nem itt ér véget a történetük.
Munkásságának köszönhetően indult el és teljesedett ki szervezeti formában a magyarországi református cigánymisszió. Kilenc évig tartó kárpátaljai szolgálata az ottani lelki ébredés egyik motorjává vált. Nem riadt vissza sem a nyomortelepektől, sem a nagyváros személytelenségétől.
A lelkigondozás minősített odafordulás – véli Járay Márton református teológus, egyetemi oktató, akit a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének kétéves Mentálhigiénés lelkigondozó szakirányú továbbképzéséről kérdeztünk. A képzésre március 31-ig várják lelkészek, hittanoktatók és vallástanárok jelentkezését.
Bejárták a fél világot, éltek Párizsban, mégsem a siker, hanem Isten Igéje alapján határozzák meg önmagukat, és ebben a szellemben nevelték négy gyermeküket is. Az idei házasság hete arcai, Pálúr János és Pálúr Kornélia szerint a házastársi egység nyitja meg a jövőbe vetett reménység ajtaját.
A pontos kifejezés szóban és írásban nemcsak a megértést segíti, de kellő tiszteletadást is jelenthet. Vajon mennyire fogékonyak az igényes nyelvhasználatra a digitális bennszülött fiatalok? A magyar kultúra napján Kerekes Barnabás anyanyelvtanárral, nyelvművelővel beszélgettünk.
Ha egy gyermek közeli hozzátartozója meghal, kamaszként, majd felnőttként is újra felélénkül a gyászfolyamat. A sorstársi közösség az érzelmek felvállalásában segít, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy helyére kerüljön a veszteség.
Milyen kihívások előtt állnak a frissen felszentelt református lelkipásztorok, és mire támaszkodhatnak a küzdelmeik során? Bogárdi Szabó Istvánnal beszélgettünk.
Felelős döntés beoltatni magunkat, vagy kísérleti alanyok vagyunk, akiknek még inkább „legyengülhet az immunrendszere” a járvány közepén? Kiknek és miért nem adható be koronavírus elleni vakcina? Kérdéseinkre Prohászka Zoltán immunológus válaszolt.
„Krisztus a bezárt ajtókon is áthatol, a piciny szobánk csendességében is jelen van és békességgel, reménységgel tölt el.” Pintérné Tóth Ágnessel, a Schweitzer Albert Református Szeretetotthon lelkészével beszélgettünk.
Advent van, a várakozás időszaka. De miért várjuk a karácsonyt, ha a járvány miatt idén más lesz az ünnep? Egyáltalán meddig és hogyan bírjuk ki a téli időszakban a korlátozásokat? Kérdéseinkre Standovár Sára református gyermekpszichológus, három gyermek édesanyja válaszolt.
Együttműködéssel, párbeszéddel és tudásmegosztással zárkóztatható fel oktatásinformatikai szempontból a magyar felsőoktatás. Interjúnk Dringó-Horváth Idával.
18 év, ennyi ideig volt dunamelléki püspök – utóbb zsinati elnök is – a harmadik egyházvezetői ciklusa végéhez érő Bogárdi Szabó István. Ez idő alatt külső és belső növekedés is jellemezte az egyházat.
Nem elég csupán élményeket adni, az ismeretszerzéstől sem szabad megfosztani a látogatókat – állítja Simonffy Krisztina művészettörténész. De vajon mire jó a múlt megismerése? Érdekli ez egyáltalán a gyerekeket? Mi az, ami a digitális és interaktív kiállításelemeknél is hatásosabb? Erről beszélgettünk a Pozsonyi úti református gyülekezet tagjával.
Az élő kövek építése fontosabb, mint az élettelen kövekből építkezés – figyelmeztet Veres Sándor jelenlegi dunamelléki főgondnok és főgondnokjelölt, aki az egyház elsődleges feladatának a missziót látja.
A megújulás csak szoros együttműködésben valósulhat meg – vallja Kovács Levente dunamelléki főgondnokjelölt, aki fél szemmel az előttünk álló 6-12 évre, fél szemmel pedig a zsinatra figyelne, és legégetőbb feladatnak az igehirdetést, a pasztorációt és a lelkészek megbecsülését jelölte meg.
Párbeszédre és elérhetőségre törekedne Balog Zoltán püspökként. Szerinte nincs üdvözítő politika, az egyház viszont lehetne önállóbb és bátrabb az evangélium képviseletében.
Balla Péter dunamelléki püspökjelölt szerint az egyházat ideje lenne annak látnunk, ami: nem elsősorban országos intézménynek, hanem hűséges gyülekezetek hálózatának.
Isten a teremtett világ szépségein keresztül is szól hozzánk. Zagyva Tünde Andreával a víz szerepéről, a természet gyógyító erejéről, evolúcióról, koronavírusról, felelősségvállalásról és a szemléletváltás fontosságáról beszélgettünk.