Pontosan egy zarándok sem tudja, hogy mi hívja elő az útra, mi készteti, hogy megtegye az első lépéseket, készüljön, felmérje a terepet, magát, a lehetőségeit és elinduljon.
Vérpezsdítő ritmus, ősi dallamok – aki ellátogatott már a Református Zenei Fesztiválra, tudja, hogy a Ráday utca épületei ilyenkor minőségi zenét visszhangoznak. A programhelyszínek sora idén először jazzudvarral is kiegészült, ahol ifjú tehetségek is megmutatkoztak.
A Keresztény Sziget az a hely, ahol jó kereszténynek lenni; ahol a Krisztust követő és válaszokat kereső emberek igyekeznek megoldásokat találni korunk kihívásaira, a közéletben, a családokban és az egyházban is törekedve a megújulás és az értékmegőrzés, a reformok és a hagyományok egyensúlyára.
Ha május utolsó hétvégéje, akkor Református Zenei Fesztivál. Idén is több mint ötszázan énekeltek a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőin, és dicsőítették Istent.
Épp érettségi időszak van. Sokan nemrég ballagtak el, és épp most hagynak maguk mögött remélhetőleg csodálatos éveket. Valami jó dolog véget ért, és a jövő még olyan bizonytalan.
Egy reformátor, aki világhírű lehetett volna, mégis inkább honfitársainak prédikált; egy prédikátor, akiről sokáig úgy tartották, a törökök ölték meg; és egy színdarab, amelynek jelmezeiből hiányzik a zöld szín – így mesélnek protestáns nagyjaikról a ráckeveiek.
A magyarok fele nem igazán szokott gondolkodni az élet értelmén, tízből hatan hisznek Istenben, többen a mennyben, mint a pokolban, többen a sorsban, mint a csodákban. Vallásosság és a magyar társadalom értékei egy nagy nemzetközi kutatás friss adataiból: a nagy többségnek ugyan van egyháza, de sokan csak névlegesen tartoznak oda, a vallási aktivitás alacsony. Cölibátus, ezotéria és a vallás átpolitizálódása Kelet-Európában: Isten egy szekuláris társadalomban.