Március 21-ig meghosszabbította a Budapesti Történeti Múzeum a Kálvin hagyománya - református kulturális örökség a Duna mentén című kiállítását. Ez lehetővé tette, hogy további református kórusok lépjenek fel a szokott időpontban, az alábbi vasárnapokon délután 2.30-kor (a kórushangversenyek ingyenesek, csak a múzeumi belépőt kell megváltani):
A budai gyülekezet február első vasárnapjára úrvacsorás istentiszteletre hívta meg az ötvenes, hatvanas években itt konfirmáltakat, akik a később életre hívott legendás ifjúsági csoport tagjai voltak.
Miben hisz ön? – tettük fel a kérdést (az Index szerkesztői) néhány napja olvasóinknak, majd hosszasan turkáltunk az önök legbelsőbb magánügyeiben, rákérdezve a természetfelettivel, a túlvilággal, az ufókkal, babonákkal és ezotériával kapcsolatos véleményükre.
Pénteken tértek haza a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai a földrengés sújtotta Haitiről. Vasárnap Szarvasra jöttek, ahol a református templomban, istentisztelet keretében meséltek útjukról.
Minden korábbi számnál gazdagabb híranyagot tartalmaz a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja februári száma, amelyből az olvasók tájékozódhatnak a Zsinati Elnökség 11. ülésének közérdekű határozatairól is.
A református egyház – többek között – a fiatalok egyháza is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a gyülekezetek és iskolák többségében gyermek- és ifjúsági csoportok és foglalkozások is zajlanak, emellett számos civil ifjúsági szervezet is erõs szálakkal kötõdik egyházunkhoz.
Mivé lesz egy pasaréti lány húsz év alatt? Száműzetés-e a baranyai szórvány? Milyen az, amikor nem keressük a hivatásunkat, hanem hagyjuk, hogy az megtaláljon minket? Bereczky Ildikóval Fekete Zsuzsa beszélgetett a Dizseri Tamás szeretetszolgálati-díj átvétele után.
2009. október a Kálvin évében is a reformáció ünnepe volt. Az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy előbbre jutottunk-e lelki megújulásunkban? Megemlékeztünk-e kellőképpen reformációnk hőseiről, tanításaikról? Felelevenítettük-e legfőbb kálvini hittételeinket? Emlékezünk-e konfirmációnk alkalmával tanult Heidelbergi Káté kérdéseire, feleleteire? Szilárdabb, meggyőzőbb lett-e református hitünk megvallása? A hittételeink alapján éljük-e református lelki életünket?