Isten a megtört szívben lakik
Ha értékelnünk kellene magunkat, mennyire tartanánk magunkat? – tette fel a kérdést áhítatában Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke.

Meghatároz sokunkat, mit mondanak mások, leginkább fontos emberi kapcsolatainkban. Számít a tisztesség, az, hogy jó képe legyen rólunk az embereknek, az igazi értékünket mégis az adja, aki alkotott bennünket – tette hozzá az igehirdető. A napi ige, Ézsaiás könyve 38. részének első nyolc verse alapján Ezékiás, a jó uralkodó történetéről beszélt, akit a próféta figyelmeztetett, hogy rendelkezzen a házáról, mert meg fog halni. Az összetört férfi az Úrhoz folyamodott, aki meghallgatta és meggyógyította őt, még tizenöt évet ajándékozva neki. Nem az érdemeiért, hanem mert Isten a megtört szívűvel lakik. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy nekünk is mernünk kell az igazságot képviselni, ugyanakkor hívő emberként is kerülhetünk fájdalmas próbatételekbe. „Vajon Isten szemében nem vagyok jó, ha mélységek vannak az életemben, ha a halál árnyéka völgyében járok, ha fájdalmaim vannak? A hívő ember életében a hit hitelesítése a próbákban látszódik meg” – emlékeztetett. „Krisztus nevét viselem, ez arra kötelez, hogy ne hozzak rá szégyent.” A szabadkai piac termékeit hozta példának: „Minőséges a hitem, vagy ’eredeti hamisítvány’?” Értékességünket nem az szabja meg, hogy nagyot alkotunk, Istent az összetörtségünk indítja meg. A szívünkben akar jelen lenni, és néha épp annak megtörése az, amin keresztül kapcsolódhat hozzánk – fejtegette. „Nem vagyunk egyedül” – emlékeztetett a püspök.

Új alkotótagok eskütétele
A püspök imádságát követően került sor a közgyűlés új alkotótagjainak eskütételére. A baranyai egyházmegye tanári képviselői Sebők Zsolt és Sümegi Péterné, a bács-kiskunsági tanári képviselők Tóth Attila és Balla Norbert Csaba, a Budapest-déli presbiteri képviselő dr. Szabó Balázs Tibor, a tolnai lelkészi tanácsos pedig Sipos Judit Éva lettek. Sápi Zoltán megüresedett helyére a Budapest-északi egyházmegye következő ülésén választanak új presbiteri tanácsost.

Lelkészek kibocsátása
Ezt követően az egyházkerület elnöksége átadta a lelkészi okleveleket a budapesti teológián végzetteknek, és karjukra terítette a palástjukat, majd Balog Zoltán püspök imádkozott értük és áldást mondott rájuk.

A gyülekezeti szolgálatra kibocsátottak névsora: Botló Lívia Annamária, Drahos Dana, Feke Viktória, Futó Katalin Remény, Gér András László, Katona-Hegedüs Anna, Orbán-Bartha Máté, Őri Máté, Pék Marcell, Schmidtné Kiss Judith, Szabó Levente Botond, Szarka Zsolt, Tihanyi Ildikó, Tokodi-Lengyel Anna.

A korábbi gyakorlattól eltérően Dunamelléken a kibocsátott lelkészeket nem szentelik fel, erre egyéves szolgálatban eltöltött idő után kerül majd sor. Akkor ünnepi lelkészszentelő istentiszteleten fogják a vállukra teríteni a palástot.

Balog Zoltán püspöki jelentése
A napi ige üzenetéhez kapcsolódva a dunamelléki püspök visszautalt a kegyelmi ügyre. Felidézte korábbi álláspontját: „Két dolog nem történhetett meg: hogy nem maradok tisztségemben és nem történik semmi, vagy maradok és nem történik semmi.” Visky Ferenc igemagyarázatát idézte, aki úgy fogalmazott, épp az a halálos betegség, ami nem látszik annak: a győzelem és a siker. „Ami felveti a kérdést, hogy vajon jól műveltem-e a jót. Isten előtt nincsenek győztesek, csak legyőzöttek. Isten előtt kedves Ezékiás szolgálata, csakhogy éppen ez a baj, hogy egy kicsit Ezékiásnak is kedves. Isten nem azt mondja, láttam műveidet, hanem azt, hogy láttam könnyeidet. Az odafordulás elfordulás valamitől és odafordulás valakihez. Elfordulás attól, amit én tettem és odafordulás ahhoz, amit Ő tett. Még a jótól is el kell fordulni, így lesz a betegségből gyógyulás, Isten dicsőítése.”

Az egyházkormányzói ciklus vége felé közeledve a püspök a közgyűlés munkájára is reflektált. Mint mondta, a testület jelentősége, hogy „együtt tudunk ránézni a többiek szolgálatára. Így, együtt a felelősségünk az egészért szól, a kerület szolgálatáért: nem csak a saját ügyünket képviseljük, hanem együtt a közös ügyet is. A testületi döntések fontosságát a közgyűlés fejezi ki, a folytonosságát pedig az esperesi és az esperes-főgondnoki értekezletek.”

Vonzó a lelkészi hivatás
A közös egyházkerületi ügyekről is beszélt a püspök. Szólt a Ráday-napokról, az Ifjúság szolgálatának évében először az Ifjúsági napot és az Ifitalit emelte ki, mely több mint ezerkétszáz fiatal részvételével zajlott idén először két fővárosi és két vidéki helyszínen. A fiatalok visszajelzése alapján leginkább a lelkészi szolgálat kreatív bemutatása fogta meg, így a találkozó mint pályaorientációs nap is célt ért. A püspök kiemelte: idén negyvenen jelentkeztek a hittudományi képzésre, amire húsz éve nem volt példa. Lelkészek és teológusok részvételével zajlott a Ráday-napok Tanulmányi napja is, mely a többi közt az ifjúság helyzetét vizsgálta az egyházban és a társadalomban. Több mint ezer dunamelléki református részvételével zajlott a dunaszentgyörgyi Ráday gyülekezeti nap is, melyen az egyházmegyék megvendégelték egymást.

Az evangélium hirdetése
A püspök szólt a nemrégiben a Ráday Házban tartott Nagy-Budapesti Missziói Konferenciáról is, melyen feltérképezték a fővárosban és az agglomerációban élő reformátusok és a vallástalan, ám megszólítható emberek arányát. Balog Zoltán elmondta: míg az agglomerációban 700 magát reformátusnak vallóért új gyülekezetet plántálnak, a fővárosban egy egyházközségre átlag 2300 magát reformátusnak valló esik. Vidéken eközben van olyan, mára már veszélyeztetettnek számító gyülekezet, ahol 240 reformátusról tudnak, közülük 80-an választók. „Ennyire különböző helyzetekben szolgálunk” – jegyezte meg a püspök.

Rendeződött a teológia és a kerület viszonya
A múlt héten tartott Zsinatról is beszámolt, ahol elfogadták a Magyarországi Református Egyház fenntartásában lévő Károli egyetemen belül működő Hittudományi Kar és a dunamelléki egyházkerület viszonyát rendező határozatokat és törvénymódosításokat.

A püspök megköszönte Trócsányi László rektornak, aki dunamelléki presbiter is, hogy „megértette, hogy nem területet akarunk foglalni, nem egyszerűen valamifajta befolyást szeretnénk kiterjeszteni, hanem szeretnénk jó gazdája lenni a lelkipásztori képzésnek, és ezt az országos egyetemi keret nehezíti. Ez nem az egyetem, hanem a Zsinat felelőssége.” Köszönetet mondott Steinbach József zsinati lelkészi elnöknek is, hogy ő is támogatta a viszony rendezését. „A lelkipásztori képzés és a HTK-n folyó munka fenntartói felelőssége az egyházkerülethez került, emellett minden olyan vallástudománnyal kapcsolatos képzés fenntartói felelőssége is, ami a Károli egyetem egyéb karain folyik, beleértve az egyetemi lelkipásztorok szolgálatát és a nagykőrösi Pedagógiai Karon folyó munkát is.”

Kárpátaljai közösségvállalás
Már a második alkalommal indul Kárpátaljára lelkészi küldöttség Dunamellékről, hogy szolgálatokat átvállalva kis időre tehermentesítse az ottani lelkipásztorokat – számolt be a püspök. Gere Gábor csákvári lelkipásztor kezdeményezéséről, melyet minden hónapban más-más egyháztest küldöttsége folytat, korábban itt írtunk.

Egy év után kapnak palástot a lelkészek
Balog Zoltán elmondta: a teológia vezetésével és az esperesi karral folytatott közös gondolkodás eredménye, hogy nem közvetlenül az egységes lelkészképesítő vizsga után teszik a palástot a lelkészek vállára. Míg a vizsga az alkalmasság, a lelkészek kibocsátása a szolgálatra való felhatalmazás, a lelkészszentelés pedig a teljes odaszánás kifejeződése. „A hatodév, azaz a gyakorlati év még a teológiai képzés meghosszabbítása, az idő alatt intenzív, saját felelősségű lelkipásztori szolgálat nem valósul meg, ezért egy év szolgálatban eltöltött idő után bocsátjuk szentelésre a lelkipásztorokat. Ez nekik nem jelent hátrányt, mert a képzésből kikerülve önálló lelkipásztori szolgálatra amúgy sem választanák őket. Ezzel az egy évvel az egyházi szolgálatra való teljes odaszánást értékeljük, a szentelés erre mond igent.”

Változás a lelkészi javadalmakban
Pénz és Egyház címmel tartott nyitott blokkszemináriumot a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara idén tavasszal – idézte fel a püspök. Mint mondta, az egyházkerületek közül Dunamellék a legstabilabb anyagilag, a gyülekezetek éves bevétele mégis több millió forinttal elmarad attól, ami a szolgálat fenntartásához szükséges. Ennek ismeretében a közgyűlés a lelkészi javadalmak minimumát havi kétszázhetvenezer forintban határozta meg (ez az eddigihez képest 70 ezer forintos emelést jelent), a beosztott lelkészek javadalmának minimumát pedig havi bruttó 150 ezer forintról bruttó kétszázezer forintra emelte. A hittanoktatók díjazását már korábban rendezték közegyházi szinten.

Látogatások eddig és ezután
Háromszáz dunamelléki gyülekezetbe látogatott el eddig a püspök, a ciklus végéhez közeledve pedig jövőre szeretne minden egyházmegyei közgyűlésen is részt venni – mondta.

Teológiai munka
Nemrégiben Lakitelken felavatták Hegedűs Loránt néhai dunamelléki püspök mellszobrát. Balog Zoltán szerint érdemes lenne Hegedűs Loránt teológiai munkásságának ismét nagyobb figyelmet szentelni.

Imádság Háza Galyatetőn, üdülő a Balatonon, megújuló konferencia-központ Tahiban
A püspök beszélt az egyházkerületi konferencia-központok megújuló kínálatáról és gazdaságossá tételéről is. Galyatetőn épül a már ötven fő befogadására is alkalmas Imádság Háza, ahol egyéni és kiscsoportos elmélyülésre is lesz lehetőség, az év egy meghatározott időszakában pedig gyülekezeti csoportokat is fogadnak majd.

Zajlik a tahi Sion Hegye Református Konferencia-központ teljes körű megújítása is. A mátraházi konferencia-központ már korábban átkerült az egyházkerület tulajdonába az országos egyháztól. Balatonbogláron egy egykori állami üdülőt vásárolt meg az egyházkerület, a száz férőhelyes, közvetlen vízparti ingatlanban kétágyas szobákban tudják elszállásolni az egyháztagokat a felújítás után. Komoly szolgálati lehetőségnek nevezte a püspök az üdülő kialakítását, amely szintén az önfenntartás irányába való elmozdulás építőköve lehet.

Egyházmegyei kitekintés
A püspök beszámolt az egyházmegyékben zajló fejleményekről, a többi közt megemlítve a lelkész-továbbképzés, az ifjúsági munka, a gyűjteményi együttműködés, a Pécs-Hirden induló református idősotthon, a csepel-királyerdői gyülekezetplántálás, a református iskolák és az egyházfegyelem gyakorlásának szép példáit. Megemlítette, hogy a Forrás óvodában nemrégiben történt incidenst követően a fenntartó gyülekezet hétközi lelkialkalmain egyre többen vesznek részt.

A reformátusság lelki válasza Mohácsra
„Mint gyökér a szikkadt földből…” – számunkra ezt jelentik az 1576-ban elfogadott Hercegszöllősi Kánonok, melyek megfogalmazása a reformátusság lelki válasza arra, ami Mohácson történt. Jövőre lesz a mohácsi vész ötszázadik évfordulója, a Hercegszöllősi Kánonok elfogadásának pedig a 450. jubileuma. „Nem az egyházkerület születésnapja ugyan, de az első írásos dokumentum, melyben negyven prédikátor a török hódoltság alatt hitvallást és egyházi rendet alkotott, ami egyben a település rendje is volt, mert állam nem volt. Ezt szeretnénk méltó módon megünnepelni” – jelentette be a püspök.

Választások éve
Magyarországon politikai választások lesznek, a református egyházban tisztújításra kerül sor jövőre. A püspök ezekre reflektálva azt mondta, „nemzeti sorskérdéseinkre vannak református válaszaink”, akik pedig késztetést és hívást éreznek az egyházi tisztségek betöltésére, békében fognak tudni egymással megmérkőzni: nem ellenjelöltek, hanem egymás melletti jelöltek lesznek, akik azokkal is együtt fognak tudni működni, akik nem rájuk szavaztak.

A püspök végül köszönetet mondott az elmúlt évben nyugalomba vonult lelkipásztorok szolgálatáért, a közgyűlés pedig csendben emlékezett a 2024 novembere óta elhunyt lelkipásztorokra.

A jubileumi év főbb eseményei
A püspöki jelentést követően a 450. jubileumi év előkészületeiről számolt be Szathmáry Gergely dunamelléki presbiteri főjegyző. Mint mondta, a Hercegszöllősi Kánonok megfogalmazását lelki ébredés előzte meg, melyben nagy szerepe volt Sztárai Mihálynak. Legalább negyven gyülekezetet plántáltak ekkoriban a török hódoltság alatt, ezek mégsem kezdtek szektásodni, hanem belső igényként jelentkezett, hogy egymáshoz is kapcsolódva, a Lélek indíttatására, közös felelősséget vállalva kidolgozzák az egész közösség életrendjét megújító és fenntartó kánonokat. „Hercegszöllős azt példázza, amikor Isten fennhatósága alatt élve az életünket a kultúrára is kihatással lehetünk” – fogalmazott a főjegyző. A jubileumi évben gyülekezetek, egyházmegyék, egyházkerületek, oktatási intézmények és az egyháztagok felé is szeretnék közvetíteni a kánonok lelki, teológiai és egyháztörténeti üzeneteit – mondta.

A jubileumi év főbb eseményeit is vázolta: 2026. január 31-én tartják annak nyitó eseményét a pécsi Kodály-központban, melyre minden dunamelléki egyházmegyéből várják a híveket. 2026. június 8-án ünnepi közgyűlést tartanak, augusztus 16-án pedig Hercegszöllősre látogat a kerület vezetősége, hogy megkoszorúzza az ottani emléktáblát. A Ráday-napok Tanulmányi napját Mohácson szeretnék tartani 2026. október 1-jén, a Gyülekezeti napot pedig Kecskeméten október 3-án. A jubileumi év kísérőeseményei közé tartozik, hogy kiadnak és bemutatnak egy díszkötetet, a budapesti Ráday Házban egyháztörténeti kiállítás nyílik, és meghirdettek egy képzőművészeti pályázatot is. 

Egyházközségi változások
A közgyűlés elfogadta a Helvécia–Bugac–Ballószögi Református Anyaegyházközség és a Kistótfalu-környéki Református Gondozó Egyházközség megalakulását 2026. január 1-jei hatállyal.

Zsinati képviselők
A testület tudomásul vette, hogy az északpesti zsinati presbiteri képviselői tisztséget Gellén Márton tölti be, a pótképviselői tisztséget pedig dr. Bálint Balázs, aki átvehette zsinati megbízólevelét.

Köszönetmondás Fogarasi Zsuzsának
A közgyűlésen köszöntötték dr. Kozmácsné dr. Fogarasi Zsuzsa művészettörténészt, a kecskeméti Ráday Múzeum nyugállományba vonuló igazgatóját. A tavaly Móra Ferenc-díjjal kitüntetett szakember negyvenévnyi munkájáért mondott köszönetet Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző.
Mint mondta, a lelki-szellemi kincsek mellett gazdag tárgyi kultúrát is hagytak ránk elődeink, abban, hogy ezeket is tekintsük magyar református örökségünk részének, elévülhetetlen szerepe volt a múzeumigazgatónak. Fogarasi Zsuzsa munkásságával képviselte, hogy a hagyományt nem őrizni vagy ápolni, hanem élni, használni és gyakorolni kell. A református múzeumban a pedagógiai munka is kiemelkedő, ebben is megjelent az Úr Jézus Krisztusnak való útkészítés többlete – mondta Somogyi Péter.
A Fogarasi Zsuzsával korábban készült beszélgetésünket itt olvashatja.

Balog Zoltán ezután Berecz Ágnesnek, a Ráday Gyűjtemény igazgatójának adta át a Steinbach József dunántúli püspöktől, zsinati lelkészi elnöktől kapott levelet, melyben arról tájékoztatja, hogy a gyűjtemény számára ajándékozza a dunántúli egyházkerületben eddig saját kiadásban megjelent 268 kötetet.

Hozzászólások
A püspöki jelentésre reflektáló hozzászólásokban szó esett a gyülekezetek önfenntartási nehézségeiről és a közösen hordozott felelősség élesztgetésének lehetőségeiről és a bioetikai kérdésekben szükséges teológiai állásfoglalásról is.

Tanítványképzés, önfenntartás, legátusok fogadása
Az elnökségi határozatok ismertetése után került sor a bizottsági jelentésekre. A missziói jelentéshez kapcsolódóan Balog Zoltán püspök a Tanúim lesztek! missziói tanítványképző kurzust ajánlotta a gyülekezetek figyelmébe. 
Száday László számvizsgálói jelentéséből kiderült, ha azokban a gyülekezeteinkben, ahol az egyházfenntartói járulék nem éri el a garantált bérminimum egy százalékát, csak ennek az összegnek a befizetését vállalnák a tagok, az érintett gyülekezetek több mint fele fenn tudná tartani magát. Sokan azonban még mindig azt gondolják, hogy a gyülekezeteket az állam tartja fenn. Az önfenntartás kommunikálása a gyülekezetvezetők feladata is – értettek egyet a közgyűlési tagok.

Pozitív változás figyelhető meg a budapesti teológia és a gyülekezetek kapcsolatában – ez elmúlt évben rekordszámú, összesen harminc teológusnapot tartottak – derült ki a spirituálisok jelentéséből. Balog Zoltán püspök biztatta a gyülekezeteket: ahol tudnak, az ünnepek alatt is fogadjanak legátust.

Személyi kérdések
A jogi és közigazgatási ügyek megtárgyalása következett ezután. A közgyűlés titkos szavazással döntött személyi kérdésekben. Fogarasi Zsuzsa múzeumigazgató helyére a tudományos gyűjtemények képviselőjének választották Laczay András kecskeméti lelkipásztort. Döntöttek a lelkészi képesítések hatályban tartásáról is.

Köznevelési kérdések
A közgyűlés felhatalmazta a Jó András főigazgatói megbízási eljárásának lefolytatására az egyházkerület fenntartásában lévő Sylvester János Református Gimnázium és Technikumot.

A közgyűlés döntött, hogy az egyházkerület átadja a fenntartásában lévő Gyökössy Endre Református Óvoda és Bölcsődét a Budapest-Pasaréti Református Egyházközség részére. Az átadás kizárólag a Csopaki utcai intézményrészre terjed ki, a Bíró utcai intézményrész egyházkerületi fenntartásban marad.

Egyházkerületi szabályrendelet a lelkipásztorokról
2026 februárjáig együtt dolgozzák ki a lelkipásztorokról szóló egyházkerületi szabályrendeletet – ismertette Nyilas Zoltán északpesti esperes.

A szabályrendelet a többi közt rendezi a segédlelkészi és a beosztott lelkészi szolgálat kereteit, a lelkészi javadalmat, a korpótlékot, a stólát, az illetménylakást, a házasságkötés és nyugdíjazás adminisztrációs rendjét. A végleges szöveg a következő évi rendes közgyűlés elé kerülhet.

Képek: Füle Tamás