2004. március 24.

Fekete Ágnes: Áldás, békesség! Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat. Fekete Ágnest, a műsor szerkesztőjét hallják.

Úgy tűnik, visszafordíthatatlanul vége lett a télnek, s a jó Isten úgy adta, hogy ilyenkor a természet is elmagyarázza nekünk a megújulás csodáját. Ha eltakarítjuk a tél emlékét, könnyebben bújnak elő a tavaszt jelző kis növényfejek. A természet valahogy tökéletesen tudja, hogy temetni kell és megújulni. Úgy, ahogy életünkben a rosszat ki kell söpörnünk és a jót kicsíráztatnunk. Egy egész nép életében is sokszor ugyanígy van ez. A mi református múltunkban is igencsak van kisöpörni való. Most egy olyan történetről lesz szó Kálvin Jánosról szóló sorozatunk kapcsán, ami nehézzé teszi a visszaemlékezést. Szervét Mihályról van szó, akit Genfben eretnekként megégettek. Nem szándékunk úgy beszélni a reformátorról, hogy ezt az epizódot elhallgatjuk. Szándékunk azonban ennek a rossz emléknek a hiteles feltárása. Általában minden felháborodást keltő esemény torzítja a történelmi valóságot. Németh Pál segítségével talán kicsit jobban megérthetjük azt, ami történt.

Németh Pál: Kálvin jó hírnevére, emlékére a legnagyobb árnyékot Szervét Mihály megégettetése veti. Ez nem azt jelenti, hogy Kálvinnak a valóságban is olyan szerepe lett volna ebben az ügyben, mint amilyennek ma sokan hiszik, mivel az emlékezet mindig egyszerűsít, bizonyos dolgokat kiemel, másokat elhanyagol. Kálvin személye megítélésének nagyon sokat ártott két könyv. Stefan Zweig, a nagy Nobel- díjas író még 1936-ban írt egy művet. Címe: "Castellio gegen Calvin oder Ein Gewissen gegen die Gewalt" Műve nemsokára magyarul is napvilágot látott "Harc egy gondolat körül (Castellio és Calvin)" címmel Balassa József fordításában. Zweig Hitlert akarja ábrázolni, s Kálvin személyét használja fel arra, hogy megrajzolja Hitler arcképét. Innen már el tudjuk képzelni, mennyire érdekelte Stefan Zweiget az igazi Kálvin, és mekkora gyűlölettel viseltetett Kálvin iránt, amikor Hitlert az ő alakjába öltöztette. Azon túl, hogy az ilyen írói magatartás erkölcsileg teljesen elfogadhatatlan, még azt is eredményezi, hogy az egyébként tájékozatlan olvasót teljesen félrevezeti Kálvin személyiségét illetően. Valami hasonlót tesz Sütő András a "Csillag a máglyán" című, értékéhez képest túlzottan népszerű darabjában. Egyszerűen ellopja Stefan Zweig kétes értékű ötletét, s Kálvin személyében a romániai Ceausescu-rendszer bírálatát akarja adni. Az átlag ember nem veszi a fáradságot arra, hogy utána nézzen a történeti tényeknek, elegendő műveltsége sincs ahhoz, hogy különválassza az igazat a hamistól, a valóságos történelmet annak meghamisításától. A Szervét-dráma puszta ténye már önmagában elegendő ahhoz, hogy Kálvin jellemét és a Szervét-perben vállalt szerepét negatívan ítélje meg.

Fekete Ágnes: Abban az időben a máglyahalál, a máglyán való kivégzés létező eszköz volt?

Németh Pál: Igen, Justinianus császár kora óta az eretnekekkel szemben kötelező volt a máglya, mint kivégzési módszer. A Szentháromság-tagadókkal szemben szigorúan ezt alkalmazták később is. Itt a probléma az, hogy Genfben történt mindez. Ha nem Genfben történik, akkor említésre sem méltó esemény.

Fekete Ágnes: Igen, mint ahogy nem is tudjuk, hogy ki mindenki halt meg abban a korban még a máglyán.

Németh Pál: A Szervét-pert közvetlenül megelőző időben öt református teológushallgatót égettek meg. Az eretnek-perek és a nyomukban kigyulladó máglyák mindennaposak voltak, ezért nem keltettek nagyobb feltűnést. Itt a probléma az volt, hogy mindez Genfben történt, ahol Kálvin befolyása érvényesült. Kálvintól, úgy látszik, többet várnak, miután ő maga ellenezte ezt a kivégzési módszert. De neki erre nem volt semmilyen befolyása.

Fekete Ágnes: Ki volt Szervét Mihály?

Németh Pál: Szervét Mihály 1511. szeptember 29-én született. Spanyol származású. Születése helyéül két várost is megneveznek. Valószínű azonban az, hogy családja Villanouvából való, ő maga azonban Tudellában született. Apja jegyző volt. Először a Toulouse i egyetemen jogot tanul, itt kezd érdeklődni az evangéliumi tanok iránt. Tanulmányait Párizsban folytatja: matematikával foglalkozik. Lyonban orvostudományt tanul. 12 évig orvosként működik Vienne ben. Még 1530-ban Ökolampadiusnál, az egyik reformátornál, aki Kálvin rokona volt - vendégeskedett Szervét tíz hónapig. A reformátor panaszkodik amiatt, hogy Szervét "istentelen és utálatra méltó kérdéseivel folyton háborgatja". Szervét eléggé nyughatatlan elme volt. Heves és makacs természetű, és szinte lehetetlen volt szabadulni tőle. Ökolampadius nem bánta volna, ha Szervét elmegy, de nehezen tudta rávenni a távozásra. Nem bántásnak szánjuk, de Szervét Mihályra teljesen jellemző az, amit magyar nyelvünkben az "őrült spanyol" kifejezés jelent. Rendkívül izgága, nyugtalan szellemű ember volt. Ez még hasznot is hozhat sok tudományágban, vallási téren viszont a nyughatatlanság mindig eretnekségekhez kapcsolódik. Kálvin gondolkodását a kiegyensúlyozottság, emberi magatartását a higgadtság jellemezte, és ez Szervétet idegesíthette, ezért kihívóan viselkedett Kálvinnal szemben.

Fekete Ágnes: Kálvin és Szervét nagy ellentétpáros volt. Vannak az életben olyan emberek, akik nagyon vonzzák-taszítják egymást. Ezek szerint ők is ilyenek voltak? Találkoztak?

Németh Pál: Miután megjelenik Szervét első komoly, írásban lefektetett munkája a Szentháromság kérdéséről, nagy felháborodást kelt. Szervétnek fellengzős és gunyoros stílusa van. A Szentháromságot egyszerűen csak így emlegeti: "Cerberus Triplex". A "Háromfejű Cerberus" a pokol kutyája a görög mitológiában. Ennek nevezi a Szentháromságot. Gúnyolódó, ellenszenves, kihívó magatartású ember volt. Könyve akkora felháborodást keltett, hogy el kellett hagynia a várost. Miután ez a műve ismertté tette Szervét Mihályt, Kálvin egy vitát beszélt meg vele, de Szervét nem jelent meg a megbeszélt időpontban.

Fekete Ágnes: Milyen hatása volt ennek abban az időben? Mi egy olyan korban élünk, hogy egy ilyen gunyoros irat nem váltana ki semmilyen hatást, százszámra születnek ilyen iratok.

Németh Pál: Abban az időben a hit és a társadalmi élet alapvetően feltételezték egymást. A társadalom attól volt egységes és működőképes, hogy az emberek hite egyforma volt. Nehéz ezt ma elképzelni, de akkor a vallás határozta meg az egész társadalmi életet. Nos, egy ilyen közegben, aki olyannal áll elő, ami katolikus részről is, és a reformátorok részéről is, nemcsak egyszerű elutasítást, hanem kifejezetten felháborodást keltett, nem úszhatta meg az üldöztetést. Szervét inkognitóban volt, nem mindenki tudta, hogy a könyvet ő írta. A reformátorok tudták, de nem jelentették fel, nem bántották. Erre csak később került sor, amikor megírta a másik nagy művét, ami már, mint a címében is látszik, kifejezetten Kálvin ellen íródott: "Christianismi Restitutio" (Kereszténység helyreállítása).

Fekete Ágnes: Mit jelent az, hogy antitrinitarizmus?

Németh Pál: A szentháromság-tan ellenzését, vagy pozitív megfogalmazásban: unitarizmus, ami azt jelenti: "egyistenhitűség". Természetesen mi is az egy Istenben hiszünk, de a hármasságban az egységet és az egységben a hármasságot.

Fekete Ágnes: Kálvinnak miért volt olyan fontos a Szentháromságtan?

Németh Pál: Azért, mert az egyház a szentháromság-tan megfogalmazásával az emberi értelem előtt a legteljesebben adja elő az Istenről szóló tanítást. Ennek igazságát előbb-utóbb a mai egyháznak újra meg kell vallani, mert ugyan most nincs Szervét Mihály, aki támadja az egyházi dogmát, de itt van például az iszlám, amely nagyon erősen küzd ez ellen a tanítás ellen, és Európában is - mint tudjuk - megjelent. Az iszlámnak ugyanaz a vádja, mint Szervétnek, hogy Jézus nem tanított ilyet. A Szentírás a tant, a tanítást nem fejti ki, de vannak Szentháromságos formulák a Szentírásban. Jézus önmagáról szólva mondja: "Én és az Atya egy vagyunk"... "annak akaratát cselekszem, aki elküldött engem". Tehát az ő és az Atya akarati egységét tanítja Jézus is. De mindez nincs rendszerbe foglalva. Itt az a probléma, hogy a Szentírás az Szentírás, nem pedig dogmatikai kézikönyv. A hit megvolt. Nem tisztázták a viszonyokat, hogy az Atya és a Fiú hogyan viszonyul egymáshoz, hogy mi az Atya, a Fiú és a Szentlélek egymáshoz való viszonya, mindezt nem tisztázták logikailag. Az egyháznak a feladatává vált, hogy amit hisz, azt az értelemmel is követhetővé tegye.