„Tebenned bíztunk eleitől fogva,
Uram, Téged tartottunk hajlékunknak!
Mikor még semmi hegyek nem voltanak,
Hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva,
Te voltál és Te vagy, erős Isten,
És Te megmaradsz minden időben.”
90. zsoltár, 1 vsz.

 A kicsiny Tolna vármegyei gyülekezet temploma – amely 1790-ben épült, majd 100 évvel később, 1890-ben kibővítették – bár nem áll műemléki védelem alatt, elegáns, magasba nyúló szoknyás tornyával mindig is a község egyik dísze volt.

Harsányi Béla nagyszokolyi lelkipásztor, és lelkes önkéntesekből álló maroknyi kis csapata buzgón és szeretettel készült a hálaadó ünnepségre, melyre több református gyülekezetből is érkeztek lelkipásztorok és gyülekezeti tagok.

A megjelent híveket Rácz József, a Tolnai Református Egyházmegye esperese, dunaszentgyörgyi lelkész köszöntötte.

Az igét az ünnepi istentiszteleten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Dunamelléki Egyházkerületének püspöke, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke hirdette Pál apostol Thesszalonikabeliekhez írt II. levele 1. fejezetének válogatott versei alapján.
Az igehirdető felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy mekkora áldás az, hogy nemcsak különleges alkalmakkor – ha felkeresünk egy templomot, vagy részt veszünk egy istentiszteleten – juthatunk lelki táplálékhoz, hanem minden napnak megvan a kijelölt igéje a Bibliaolvasó Kalauzban, amely többszörös ajándékot hordoz azok számára, akik olvassák. Az első áldás, hogy az Ige megszólítja személyesen az olvasóját, hozzá és neki szól; a második, hogy összeköti azokat az embereket egymással, akik a világ számos pontján ugyanazon a napon ugyanazt az igét olvassák, s egyesíti őket az a hit, hogy összeköt bennünket Isten szeretete, mert mindannyian az Úr történetének részesei vagyunk. A hitünkért azonban mindannyiunknak, a saját helyünkön és életünkben, minden nap meg kell küzdenünk. Ilyenkor is tudnunk kell, hogy nekünk nem csak múltunk, történelmünk van, hanem jövőnk is. Isten pedig esélyt teremt, hogy a megváltás történetének részesei legyenek a Benne hívők, azok, akik el tudják fogadni, hogy van miből megváltatniuk, megszabadulnak.

Sokan azonban hamis tudásba vetik hitüket – figyelmeztetett Balog Zoltán. Abba a hamis tudásba, hogy mi emberek tudjuk, hogyan tartsuk kezünkben az életünket, és mi irányítjuk azt. Isten azonban azt mondja, hogy csak az elesetteket lehet felemelni, és az elveszetteket lehet megtalálni. A hívő ember, amikor a hétköznapokban szembesül ezekkel a nehézségekkel, akkor sokszor megfogalmazza magában a kérdést: miért adta ezt Isten? Mit akar megtanítani nekem a próbák, küzdelmek által? A püspök úr felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy ebben a kérdésfeltevésben benne kell, hogy legyen a hálaadás is. Az a meggyőződés, hogy bár tudom, hogy nehéz helyzetben vagyok, mégis hálás vagyok azokért, akik mellettem vannak, és azokért is, akik a jövőben mellettem lesznek. Mert ilyen a mi hitünk – mégis hit –, a nehézségek, megpróbáltatások ellenére, mégis hiszünk, s hit által az Úr Isten Jézus Krisztusban méltóvá nyilvánít bennünket a kegyelemre. A Mennyország állampolgáraivá válunk, s átélhetjük, hogy az jelen bennünk, s mi is ott vagyunk benne, amikor megéljük Isten szeretetének csodáját a családunkban, vagy továbbadjuk Isten vigasztalását, például egy beteg embertársunknak. Átélhetjük – mondta az igehirdető –, hogy ilyenkor Isten országa tényleg közöttünk van. Keressünk hát ennek megéléséhez társakat magunk mellé! – zárta igehirdetését a Dunamelléki Egyházkerület püspök.

A jelenlévők a felújított orgona hangját is megcsodálhatták, melyet a jeles alkalmon Sárosi Dániel orgonista, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára szólaltatott meg. A rövid hangversenyen felcsendült Johann Ludwig Krebs E-dúr toccata és fúgája, valamint Ennio és Andrea Morricone Love them c. művének átdolgozása, melyben Kovács Marietta, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatója is közreműködött hegedűn. Az ünnepi alkalom fényét tovább emelte a debreceni Kálvin Kamarakórus szolgálata, akik énekeikkel emlékeztették a híveket Isten gondviselő szeretetére.

Az ünnepi alkalom nyilvános persbiteri gyűléssel zárult, melynek keretében Harsányi Béla nagyszokolyi lelkipásztor is köszöntötte a jelenlévőket, illetve ismertette a pályázati támogatásokkal megvalósult, és már befejezett templom- és orgonafelújítási munkálatokat a jelenlévőkkel.

A felújítási munkálatok kivitelezésére két ütemben 2019-ben és 2022-2023-ban került sor. Első körben került sor a templom állagának megőrzése szempontjából legfontosabb munkálatokra: a templom falainak vízszigetelésére, a külső falazat vakolására és festésére, a csatornarendszer és a külső lépcsők felújítására, a toronyban ács- és bádogozási, illetve tetőjavítási munkálatokra, valamint a régi fa nyílászárók javítására. A második körben 2022-ben tovább dolgoztak a templom vegyi falszigetelésén a külső és a belső oldalon egyaránt, a leromlott régi, vizes lábazati vakolat leverésén és légáteresztő, szellőző vakolatokra történő cseréjén, és lélegző festékkel történő lefestésén, valamint a templom homlokzatának felújításán, újrafestésén. Végül, de nem utolsó sorban 2023-ban Süveges István orgonaépítő mester munkájának köszönhetően felújították a gyülekezet Angster orgonáját. Többek között sor került a szekrényelemek tisztítására és a hiányzó elemek pótlására; a játékasztal hibáinak javítására és a kopott ütközők cseréjére; a pedálklaviatúra felújítására; a szélládák, a regisztermechanika, a teljes játéktraktúra és a fújtatórész átvizsgálására és javítására, valamint a hangszer belső részeiben futó teljes elektromos hálózat cseréjére. Új zárszelep és fúvómotor is beépítésre került a fa- és fémsípok javítása, hiányzó részeinek pótlása mellett. Volt tehát miért hálát adnia a gyülekezet közösségének!

A munka koránt sem ért még végét, hisz a templom belső felújítására is nagy szükség lenne, de mély hálával tartoznak Isten eddigi gondviseléséért, hisz Ő az, aki az eddigi munkákra is kirendelte az anyagi feltételeket. Rácz József, a Tolnai Református Egyházmegye esperese ehhez kapcsolódva megjegyezte, rendkívül fontos minden gyülekezetben, hogy a hívek maguk is áldozatra készek, adakozók legyenek, mert hosszú távon csak így épülhet bármely gyülekezet, ha az ott élők hajlandóak érte tenni.

Köszöntötte a megjelenteket Süli János országgyűlési képviselő, Orbán Attila, a Tolna Vármegyei Közgyűlés alelnöke, és Farkas Györgyi, Nagyszokoly alpolgármestere, a gyülekezet presbitere is.

Arról, hogy a nagyszokolyi gyülekezetnek van, lehet jövője a helyi gyerekek tettek bizonyságot, akik a hálaadó istentiszteletet megelőző héten nyári bibliatáboron vettek részt, és a jeles ünnepségen Harsányi Viktória és Bartosné Vékony Katalin felkészítésének köszönhetően énekkel és verssel szolgáltak a jelenlévők között.

Az ünnepi alkalom baráti, testvéri hangulatú szeretvendégséggel ért véget. A szervezőknek sikerült megmutatniuk és példát adniuk arról, hogy mennyire nagy lehet az összefogás ereje. Ez a kis tolnai falu, annak lelkipásztora és a helyi segítők, akik egész héten a gyerektáborban, majd az ünnepi hálaadó istentisztelet megszervezésében és megvalósításában is segédkeztek megmutatták, Isten akkor képes otthonná tenni egy közösségi teret, ha az emberek hajlandóak tenni és dolgozni érte.

Harsányi Andrea