Kora este van, a szemközti étteremben finom jazz muzsika szól. A kávézók és éttermek hangulatos világítással hívogatják leendő vendégeiket. Ahogy elindulok a Kálvin tér felé, hallgatom a halk duruzsolást. Turistacsoportok és baráti társaságok nyüzsgése, jóízű beszélgetése tölti meg az asztalokat az utca mindkét oldalán. Ismerős lehet az érzés annak, aki esténként a Ráday utcában sétál. A főváros egyik legismertebb étteremutcájában mindenki találhat ízléséhez és alkalomhoz illő helyet, legyen szó meghitt találkozásról vagy egy izgalmas focimeccsről. Az utca névadójáról azonban sejthetjük, nem élt hangos társasági életet.
 
Egy könyv belsejében
Az író, könyv- és műgyűjtő Ráday Gedeon leginkább az olvasásban és tudósi levelezésekben lelte örömét, árulta el portálunk érdeklődésére Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója. A dunamelléki egyházkerület tulajdonában lévő gyűjtemény vezetője szerint a könyvgyűjtő nemes igazi filosz életet élt, péceli kastélyát is úgy rendezte be, hogy a legjobban kiszolgálja kutató életformáját.


– Amikor valaki Pécelen a Ráday Kastélyban jár, akkor nem az tűnik fel számára, mint általában más barokk kastélyokban, hogy milyen cifra, de sok a felesleges girland, milyen kényelmetlen lehetett élni itt a mindennapokban, hanem azt érezzük, hogy ez otthonos hely. Bár a kastély megfelel a francia kastély követelményeinek, elrendezésének, mégis bejárható, emberléptékű, nagyon ízléses, jól eltalált és egyedi. A könyvtáron és szellemi tevékenységén kívül a kastély maga Ráday Gedeon életének egyik fő műve. Rengeteg kúria épült Magyarországon a 18. században, de nem tudok másikról, ahol a tulajdonos találta volna ki, mit hogyan díszítsenek. Ráday Gedeon saját könyveiből választotta ki azokat a rézmetszeteket, amelyeket fekete-fehér freskóként a falakra festetett, és azután ő maga írt verseket hozzájuk. A mennyezet már elpusztult az idők folyamán, de eredetileg az ógörög mitológia egyik történetét, Phaeton bukását ábrázolta. Amikor ezek freskók elkészültek, a kastély díszterme olyan hatást kelthetett, mintha egy könyv belsejében lennénk. Ez az ötlet teljesen egyedivé teszi a péceli kastélyt, hiszen a barokk kastélyokra inkább éppen az a jellemző, hogyha valaki látott egyet, látta az összeset – fogalmazott Berecz Ágnes. 

A teljesség igényével
A Ráday Gyűjtemény legnagyobb részintézménye a Ráday Könyvtár, amely ma a dunamelléki egyházkerület Ráday utca 28. szám alatti épületében található. A nyilvános könyvtár állománya megközelítően 150.000 kötet, ennek csaknem egytizedét adja a Ráday család könyvtára. Bár hagyományosan Ráday Pált tekintik alapítónak, valószínűleg már a 17. században is tekintélyesebb könyvgyűjtemény lehetett a család birtokában. A családi tradíciókat folytatva a megmaradt könyvek többségét Ráday Pál fia, Gedeon gyűjtötte össze a 18. században, külföldi aukciókon és hazai forrásokból.
– A könyvtár azt mutatja, hogy Ráday Gedeon nagyon nyitott volt a világra és sok téma érdekelte. A 18. században a könyvtárak még nem szakkönyvtárak, hanem a teljességet próbálják leképezni, függetlenül attól, hogy mi érdekli a tulajdonost, egyszerűen volt, aminek meg kellett lenni. Az volt az alapelv, hogy minden tudományterület legyen képviselve. Feltétezhetjük, hogy matematikai, csillagászati, orvostudományi könyveket Ráday Gedeon nem nagyon olvasott, hiszen a történelem, a jog, a vallástörténet, az irodalom, esztétika, művészettörténet érdekelte. Ő volt az, aki felfedezte olvasgatásai során, hogy Albrecht Dürer reneszánsz író és festő magyar származású volt – árulta el Berecz Ágnes.

Barokk szappanopera?
De nemcsak a komoly tudományos értekezések és magas színvonalú irodalmi művek alkották Ráday Gedeon gyűjteményét, hanem a kor gyakorlatának megfelelően ponyva- és bulvárirodalom is található a Ráday Könyvtárban.
– A látogatóinknak szoktam elmondani, hogy ami ma a szappanopera, az megvolt a 18. században is. Már akkor rövid, folytatásos közleményekben vagy folyóiratokban adták közre ezeket a történeteket, amelyeket előbb-utóbb összekötöttek, így megjelentek könyv formátumban is. Általában a Pamelát szoktam emlegetni, ennek már a címe is nagyon hasonlít egy mai szappanoperához. A Pamela kalandjai kötetben egy szegény cselédlányról van szó, aki gyönyörű, és a ház ura üldözi a szerelmével. A lány azonban nagyon erkölcsös és hallani sem akar bűnös viszonyról, majd csaknem ötszáz rész után a történet vége az, hogy az úr elveszi Pamelát feleségül. Ez is nagyon jó példa arra, hogy van, ami nem változik évszázadok alatt sem, legfeljebb a megjelenési forma új – teszi hozzá a gyűjtemény igazgatója.

Ajtó a világra
Berecz Ágnes szerint a „kötelezőkön" kívül számos olyan könyv is megtalálható a Ráday Könyvtárban, ami sokat elárul gyűjtőjük érdeklődéséről.
– Református családról lévén szó természetes, hogy reformátoroktól a 18. századi teológusok munkáiig beszereztek szinte minden művet. Az azonban már nem magától értetődő, hogy a könyvtárban a Misna is megvolt, amely a zsidó törvényeknek a Talmudnál is részletesebb magyarázata. Ezen kívül megtalálható a párszi vallás szent irata is, a Zend-Aveszta, de vannak kötetek az amerikai, kínai, indiai népi vallásosság különböző formáiról is. Az, hogy ezeket a könyveket Ráday Gedeon beszerezte, jelzi, hogy ez a téma nagyon érdekelte őt, és nem abból az alapelvből következik, hogy minden fontos könyvnek itt kell lennie – magyarázza Berecz Ágnes.

„Ez vagyok én"
– Ráday Gedeon valóban nagyon kedves, szelíd, hívő ember volt és lefegyverzően őszinte. Ez az őszinteség vizuálisan is megjelenik előttünk azon a rézmetszeten, amely az egyetlen róla fennmaradt ábrázolás. Ez alapján később több festményt is készítettek. Aki nem ismeri a történetet, annak nagyon meglepő lehet, hogy egy mosolygós öregurat lát díszmagyarba öltözve hálósipkával a fején. De Kazinczy Ferenc írásából tudjuk, hogyan is készült el ez a rajz. Ráday Gedeon a portré miatt öltötte fel a díszruháját. Valójában már nem nagyon hordta, inkább egy egyszerű fekete házikabátot viselt a hétköznapokban. Valószínűleg fázós lehetett, mert napközben is hálósapkát hordott. A díszmagyarhoz viszont természetesen egy szintén díszes süveg illik. Ráday Gedeon ennek megfelelően felöltözött, de feszengett a rajzoló előtt, és egyszer csak azt mondta, mégis inkább legyen úgy, ahogy szoktam lenni és felvette a hálósipkáját. Persze egy ideig még bizonytalankodott, melyik is legyen, de a végén azt mondta, maradjon a hálósipka, mert az vagyok én.

Nem a szélbe szórta
A gyűjtemény igazgatója azt is elmondja, bár a család az ifjabb Ráday Gedeon közbenjárására 1790-ben grófi rangot kapott, a könyvgyűjtő nemest hidegen hagyták a címek és tisztségek.
– Ráday Gedeon a rangokról azt tartotta, hogy az emberi véleménytől függ a becsük. Ha valaki megérdemli a címet, akkor jó, ha meg nem érdemli meg, akkor szégyen, ezért inkább az örök értékekkel kell foglalkozni. Az örök érték az ő számára a hit volt és minden, ami szellemi teljesítmény, legyen szó művészi vagy tudományos munkáról. Értékelte a mesteremberek teljesítményét is, és általában a becsülettel végzett munkát. Ráday Gedeonnak – birtokos nemes lévén – a birtokaival is foglalkoznia kellett, és bár a gazdatisztek sok munkát elvégeztek, a döntéseket neki kellett meghoznia. Fennmaradt egy levél az egyik gazdatiszttől, ami szintén hűen tükrözi Ráday Gedeon személyiségét. Amikor ugyanis az egyik jobbágya azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy az összegyűjtött pénzén megváltaná magát, addig-addig tárgyaltak, amíg Ráday Gedeon rábólintott egy nagyon kedvező összegre. A gazdatiszt viszont haját tépte az egyesség miatt, ezért írt egy levelet, amelyben úgy fogalmazott, hogy „gondolja meg ezt az úr a jövőben, ez nem jöhet szokásba, mert akkor ott marad a végén jobbágyok nélkül". Ez történet is jól jellemzi a családot, mert a Rádayak jobbágyai meg tudták tenni, hogy összegyűjtsék azt a pénzt, amivel kiválthatták magukat a jobbágysorból és onnantól kezdve szabad emberként élhettek tovább.
Bírálójának annyiban igaza lehetett, hogy Ráday Gedeon nagyvonalúan bánt pénzügyeivel. Tényleges vagyona nem engedte volna, hogy ilyen gazdag könyvtárat és különleges kastélyt hagyjon maga után örökül.
– Egy ízben valaki szemrehányást tett neki, hogy eladósodott a péceli kastély felépítésével. Ő azonban erre azt válaszolta, igen, eladósodott, de a pénzét nem a szélbe szórta, nem haszontalanságokra költötte, hanem olyan dolgokra, amelyek megmaradnak. 

Alap a jövőnek
– Biztos reménykedett abban, hogy majd a leszármazottai is úgy fogják értékelni a könyveit, mint ő, és nagyon tiszteletreméltó, ami ebből megvalósult. Amikor utódai eljutottak odáig, hogy már nem tudták fenntartani a kastélyt és a könyvtárat, akkor eladásra kínálták a gyűjteményt. Arra azonban nagy gondot fordítottak, hogy ne szóródjon szét és ez által ne semmisüljön meg. Részletekben könnyen el tudták volna adni a könyveket, bőven volt érdeklődő, mert a könyvtár ismert volt már Ráday Gedeon életében is – meséli Berecz Ágnes.

A könyvtár végül 1861-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonába került, többek között azzal a céllal, hogy az alig néhány éve indult budapesti lelkészképzést segítse.
– Amikor Török Pál 1855-ben megalapította a budapesti teológiát, az intézmény alapok, hagyomány nélkül indult, szó szerint a semmiből. Ezért mindenki úgy ítélte meg, nagyon jó ötlet, hogyha megvásárolják ezt a már meglévő könyvtárat. Ezt a törekvést a család is támogatta, mert az országgyűlés által negyvenezer forintra becsült vételárnak csak a felét kérték az egyházkerülettől, a másik fele a család adománya volt. 

Ékszerdoboz
A könyvek kategorizálása és végleges elhelyezése után a teológia hallgatói 1909-től használhatták a Ráday Könyvtárat, amely 1913-óta nyilvános könyvtárként is működik. Bár az itt található könyvek többsége már megjelent újabb kiadásban, és sok közülük hozzáférhető az interneten is, Berecz Ágnes szerint a kizárólag könyvekben őrzött információk sem feltétlenül elavultak.
– Pár évvel ezelőtt történt, hogy a Szépművészeti Múzeum szeretett volna megvásárolni egy ókori frízt egy aukción, hogy kiegészítsék a múzeum már meglévő darabját. A beszerzés okát azonban egy tanulmánnyal is alá kellett támasztani. Így a múzeum tudományos munkatársa nálunk jelent meg, hogy közel és távol csak Ráday Gedeon könyvgyűjteményében van meg az a 18. századi kötet, amely képekkel, rajzokkal, leírásokkal beszél erről a leletegyüttesről.

De nemcsak az elérhető szellemi örökség miatt jelenthetnek értékeket a többszáz éves könyvek, állítja a gyűjtemény vezetője.
– Van, aki azt vallja, hogy a régi könyvek olyanok, mint az ékszerek, minden darab egyedi. A kötésük és a bejegyzéseik miatt ezek a kötetek valóban egyedülállóak, ami már önmagában ok arra, hogy fontos, védendő kincsként őrizzük őket.

Dobó Márti
Fotók: Füle Tamás

A Ráday Gyűjtemény műemlékkönyvtára jelenleg átrendezés alatt van, a berendezett szekrénysorokat a Bibliamúzeum földszinti kiállítótermében egy üvegfal mögül tekinthetik meg az érdeklődők hétfőtől péntekig 10-19 óra között. Tárlatvezetést előre megbeszélt időpontban csoportok számára tudnak biztosítani, melyet a (06 -1) 2176-321 telefonszámon lehet egyeztetni. Bővebb információ: www.radaygyujtemeny.hu