A legújabb óramutató

A gyülekezetek megerősítéséről, az Egyházi Jövőkép Bizottság munkájáról, valamint a közelgő egyházi választásokról is szólt Bogárdi Szabó István püspök a Dunamelléki Református Egyházkerület május 21-i közgyűlésén Budapesten.

Megbízás súlyos szolgálatokra
Idén véget ér a hatéves egyházkormányzati ciklus. Az egyházi törvények értelmében a presbitériumok választanak egyházmegyei, egyházkerületi, és zsinati tisztségviselőket, vagyis mandátumot adnak azoknak, akiket alkalmasnak tartanak a különböző szolgálatok ellátására - fogalmazott püspöki jelentésében Bogárdi Szabó István.
- Azt kívánom tiszta szívemből, hogy az őszi tisztújítást jó és fontos beszélgetések, megfontolások, latolgatások kísérjék. Remélem, ki-ki meg tudja magát tartóztatni a fölösleges indulatoktól és spekulációktól. Tudjuk, akik alaptalanul akarnak egy-egy jelöltet méltatlannak nyilvánítani más előnyére, azok hamar azt találják, hogy önmagukat tették ezzel méltatlanná. Bölcsességet és egymás iránti szeretetet kívánok, mert itt nem hatalomért való versengés folyik, hanem nehéz és súlyos szolgálatokra való megbízás. Ha tehát bírálatunk tárgyává teszünk valakit, elvégzett munkája fényében tegyük. Ami pedig a kritikát illeti, az szabad és jó dolog, ám csak akkor, ha nem vesszük el, a régiekkel szólva, a szerény önkritika drága kegyelmi ajándékát. Vagyis ne fojtsuk egymásba a szót, és válaszra is adjunk módot - hívta fel a figyelmet.

Maga az egyház a jövő
Az Egyházi Jövőkép Bizottság működéséről szólva Bogárdi Szabó István azt hangsúlyozta, hogy a testület meghatározóan fontos dolgokat fogalmazott meg: a többi közt azt, hogy az egyház bármilyen jövőképet vetít maga elé, és bármibe kezd, az csak a gyülekezetek közösségében lehetséges. Az egyházvezető szerint azonban megbicsaklott a bizottság törekvése.
– A legutóbbi zsinatunkon már nem az egyház jövőjéről váltottunk szót, hanem a jövőkép bizottság jövőjéről. Mindazáltal meg vagyok győződve arról, hogy az a tiszta és világos hangütés, amely a bizottság kezdeti munkáját jellemezte, visszanyerhető, hiszen olyanoktól hallottuk, akik maguk is gyülekezetekben élnek és szolgálnak (...) Reformálni viszont nehéz, olykor szinte lehetetlen is, még ha büszkén valljuk is, hogy a megújított egyháznak szüntelen reformációra van szüksége. Amikor az egyház jövőjéről vitatkozunk, ne feledjük, hogy Jézus Krisztus az, aki eljövendő, az Isten országa az, amely eljövendő, s amennyiben mi Krisztus fősége alatt Isten országának népe vagyunk, akkor egyszerűen szólva, maga az egyház a jövő.


Lépések

A püspök jelentésében ismét megerősítette, hogy a református egyház és benne a dunamelléki egyházkerület jövőjét teles egészében az Igének élő gyülekezetekben látja. Hozzátette: minden gyülekezet azonos értékű, ha Krisztus nevében gyülekezik egybe, nem a létszám, hanem az irány a döntő, nem sokaság, hanem lélek tesz csuda dolgokat.
– Amikor egy hatéves ciklus végéhez közeledünk, akkor is csak annyit mondhatunk el, hogy a munkát csak megkezdeni lehetett: az új gyülekezetek szervezése, a szórványhelyzet méltányos és bölcs átrendezése, a gyülekezetek státusának megerősítése, az új egyházkerületi építési alap, a szombatév beindítása, a lelkészképzés kibővítése, a különböző szövetségek munkáinak bevonása az egyházi életbe, új lehetőségek kimunkálása Magyarországon és a határon túl, mint például iskolák, diakóniai munka és a misszió megannyi ága esetében is.

Képzések
Az elmúlt hat évben átalakult a lelkészképzés rendje, elmélyült a lelkésztovábbképzés, számos lehetőség nyílt gyülekezeti munkatársak rendszeres képzésére – folytatta a püspök, hozzátéve azt is, hogy a információs túlterheltségtől szenved a világ.
- Hogy ki jutott hitre, azt abból lehet biztosan és csalhatatlanul megítélni, hogy akar-e tanulni. Örülök, hogy egyházkerületünkben a hivatalos képzési formákon túl számos műhely, lehetőség és alkalom nyílt, valamint örülök, hogy ebben egyházkerületünk is segítő kezet nyújthatott.

Ima az elöljárókért
A püspök beszédében áldást kívánt Magyarország új kormányára.

– Azt kívánjuk, hogy Isten bölcsessége vezesse őket, hajlítsa szívüket szüntelen a jóra, és késztesse őket, hogy igazán és híven betöltsék mandátumukat, egész országunk és minden magyar ember felemelkedésére. (...) Sokat remélünk Magyarország új kormányától és parlamentjétől, de hogy ez ne annyi legyen, mint ahogy Arany János mondja: éhes borja nagyokat döf rajta... –, tegyünk eleget az Ige parancsának, és imádkozzunk szüntelen elöljáróinkért.


Óramutató

Befejezésül a püspök a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori főgondnokának, Fáy Andrásnak az 1841-ben megjelentett Óramutató című vitairatára, valamint Szabó Aladár református lelkipásztor Új óramutató című gyűjteményére utalva úgy fogalmazott: mindkét vitairat az egyház megelevenedését célozta és az egész egyházi közösséget szólította meg.
– Mindkét vitairat oda jut, hogy egyházunk, legyen szó egyházkormányzatról, misszióról vagy a lelkek megmentéséről, mindig abból a közösségből indul ki és oda érkezik meg, ahol ketten vagy hárman vagy kétszázan vagy kétezren az Úr Jézus Krisztus nevében egybegyülekeznek. Itt az ideje, hogy hozzákezdjünk a Legújabb óramutató megszerkesztéséhez egyházunk javára és megelevenedésére.

A közgyűlésen titkos szavazással megválasztották, majd esküt tett az egyházkerület héttagú választási bizottsága: Ágoston Géza, Bényi András, Csaholczi László, Kiss László, Pintér Gyula, Sikolya Zsolt és Zsirka László. 

A tanácskozáson elfogadták az egyházkerületi intézmények múlt évi beszámolóját.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Dobó Márti 

A május 21-én elhangzott püspöki jelentést teljes terjedelmében itt olvashatják.