Szuper minőségben
Az augusztusig látogatható tárlaton az ötvenes évek legendás labdarúgóinak zseniális mozdulatait csodálhatjuk meg korábban elképzelhetetlen minőségben. A 21. századi technológiának köszönhetően a korabeli fázisfotók életre kelnek, a képsorokból full HD minőségű videók, szuperlassított kisfilmek készültek, így Puskásék játéka valóban olyan élményt ad, mintha egy mai prémium sportcsatornán nézné valaki a most zajló brazíliai vébé szupersztárjait.

Ami lázba hoz
A drukkerek a szép elfutásokat, kapura lövéseket, a támadó focit értékelik, csak ez hozza őket lázba. Az én időmben ha valaki háromszor visszafelé passzolt, kifütyülték - mondta portálunknak Fenyvesi Máté, a Ferencváros egykori legendás balszélsője az egyik képsort nézegetve.
- Ha nincs támadó foci, akkor szép lassan elmaradnak a nézők is. Ma a hazai pályákon kényelmes játékot látok. A mi focink hajtósabb volt, mindenáron győzni akartunk. Az Aranycsapat pedig abban volt egyedi, hogy összekerült nyolc olyan játékos, aki a világon az első volt a posztján.

Fenyvesi Máté a kiállítás megnyitóján reményét fejezte ki, hogy a gyerekek a kiállítás anyagát látva tanulhatnak az egykori sztároktól, és ez hozzájárulhat a magyar labdarúgás fellendüléséhez.

Vissza a mába
A tárlat másfél focipályányi hosszúságú falon tekinthető meg, amelyen összesen csaknem ötven négyzetméternyi fotófelületet nézhetnek meg a látogatók. A kiállítás főszervezője, Bujáki István úgy fogalmazott, leginkább úgy lehet elképzelni a kiállítást, mintha Puskásék egy fordított időutazáson vennének részt, vagyis nem a látogatók utaznak vissza időben, hanem az ötvenes évek legendái érkeznek meg a mába.

Korszakalkotó fotók
Az ötvenes évek ismert sportfotográfusa, Kozák Lajos hagyatékából kerültek elő a képek a kor legismertebb labdarúgóiról. A filmtekercsek összecsavarodva várták sorsukat, amíg a hagyatékot feldolgozó művészek rájuk leltek. A digitális felújítás során derült ki, hogy a képanyag kincset ér. Kozák Lajos fázisfotói tanulmányszerűen és mindenre kiterjedő részletességgel mutatják be az Aranycsapat legnagyobb sztárjainak emblematikus trükkjeit. Kozák Lajos lánya, Kozák Ágnes arról beszélt portálunk mikrofonja előtt, hogy bár édesapja kiváló fotós volt és számos díjat nyert művészfotóival, a család számára is csak most derült ki, hogy munkássága korszakalkotó volt. 
- Édesapám megszállott fotós volt, szinte bármire vállalkozott egy jó kép kedvéért. Ahhoz, hogy valaki maradandót alkosson óriási lelkesedés kell. Igazán jó munkát csak szeretettel és belső indíttatásból lehet végezni - tette hozzá.

Foci filozofikus szinten
A kiállítás egyfelől fotótechnológiai különlegesség, másfelől futballszakmai kiállítás is, ahol a játékrendszerről, stílusokról is sokat meg lehet tudni. A kiállítás nemcsak az Aranycsapattal, hanem az 1956-ig tartó hazai futballsikerekkel foglalkozik, az 1910-es évektől mutatja be a legendás időszakot, és szakmai szempontok szerint is végigveszi a sikeresség okait. Hegedűs Henrik sportújságíró, a kiállítás tartalmi felelőse szerint amikor a régi idők focijáról beszélünk, meseszerű világba képzeljük magunkat, amikor még minden más volt, mint most, pedig semmi nem történt véletlenül.
- A magyar labdarúgás nem attól lett sikeres, hogy olyan különleges fiúkat szültek a magyar anyák, akik sokkal több gólt tudtak rúgni, mint mások. Fontos, hogy felismerjük a magyar labdarúgás korábbi sikereinek kulcsát, hiszen ezek beazonosíthatók és reprodukálhatók. A magyar edzők képesek voltak filozofikus mélységben, absztrakt szinten gondolkodni a labdarúgásról. Nem azzal előztük meg a korunkat, hogy más nemzetekénél jobb, ügyesebb, vagy gyorsabb játékosaink voltak, hanem azzal, hogy újraértelmeztük a futball minden addigi bevett és elfogadott szabályát. Megkérdőjeleztük a taktikai felállást és minden egyes poszt szerepét. Gyakorlatilag óriási kérdőjelet rajzoltunk ötven év elfogadott futballdogmái mellé, és innovatív válaszokat adtunk. Elsősorban a szellemi tőkét tekintve jártunk a világ előtt. Például az Aranycsapat játékrendje, a 4-2-4-es játékformáció korábban ismeretlen volt, a posztok kötetlen értelmezése, a visszavont középcsatár szerepe korábban nem létezett a labdarúgásban. A játékosokat és edzőket szakmai alázat jellemezte. Annak a futballkultúrának a színessége, élénksége annyi szakanyagot termelt ki, amiből még aztán húsz évig élt a magyar labdarúgás. Azt gondoltuk, hogy fontos minderről megemlékezni ezzel a kiállítással. Ápolni szeretnénk a régi labdarúgók emlékét, ugyanakkor valami jövőbe mutató megoldást szeretnénk kínálni azzal, hogy elmeséljük, mitől voltak ők sikeresek.

Identitás a labdarúgásban
Varga Zoltán, a Fradi egykori legendás nyolcasa szerint a labdarúgás művészet. Hegedűs Henrik sportújságíró még tovább megy, azt mondja, hogy a foci szinte olyan mértékben éri el embereket, mint a víz. 
- Szinte mindenki életében ott van a futball. Angliában a századfordulón az iskolarendszeren keresztül propagálták a labdarúgást, mert ez a sport megtanít a közösségi szellemre, a fegyelemre és célokat tűz ki. Később minden országban törvényszerűen megjelent egy adott ország identitása, nemzeti kultúrája a labdarúgásban aszerint, hogy milyen értékeket tartottak követendőnek. A skótok (pl. a Glasgow Rangers korábban csak protestáns labdarúgókat foglalkoztatott - a szerk.) csavaros eszű, furfangos fickóknak tartották magukat, akiknek a szellemiség, az eszmeiség sokkal fontosabb volt, mint az erő. Mindezt lefordították a futball nyelvére is. A skót válogatott játékosai átlagosan 5 centivel alacsonyabbak és 5 kg-val könnyebbek voltak, mint a nagy, bátor és erős angolok. A skótok filozófiája megjelent a pályán is: passzolgattak, a kollektív csapatmunkában hittek, vagyis a nemzeti identitás karakterisztikája visszavonhatatlanul megjelent a játékban.

Aki még többet szeretne megtudni a régi idők focijáról, érdekli a fotózás, a szép képek és mozdulatok, a Millenáris Teátrumban megmerítkezhet egy darabka kordokumentumban.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Egyed Péter 

Millenáris Teátrum (Budapest, 2. kerület Kis Rókus u. 16-20.) Nyitva tartás: augusztusig minden nap, 10.00-21.00