Egy csodás nap folytatása

Régi és különleges kapcsolat fűz a Cegléd-ugyeri gyerekekhez és pedagógusokhoz. Egész életemet gyerekek között töltöttem, sok öröm és nehézség ért pályámon, de olyan kihívásokkal, mint amit az ottani tanítók, tanárok naponta átélnek, még nem találkoztam. A gyermekek szegények, számos nehézséggel kell megküzdeniük a családjukban, és nagy feladat elé állítják a velük foglalkozó pedagógusokat is. Mégis minden napon megcsillan a fény, amelynek táplálója az akarat, a szeretet és a hit.

Ami pedig gyógyír a gondokra, bajokra és eloszlatja a felhőket, az a bábozás. A már országos díjas bábcsapat rövid ideje a szavakat is nehezen formálta, a nyilvános szereplés elképzelhetetlen volt.


De voltak, akik nem adták fel és idejüket, energiájukat nem kímélve úgy döntöttek, nincs elveszett gyermek, reménytelen vállalkozás, lehetetlen feladat, és megszületett az első közös darab: a szavak kikerekedtek, a tekintetek kitisztultak, kacagás tört fel a könnyek helyett.
A gyermekek már megkapták jutalmukat és szavaik szerint soha nem fogják elfejteni a budapesti kirándulást.

De mi van a pedagógusokkal, segítőkkel, bábkészítőkkel, rendezőkkel, őket ki díjazza, ki értékeli?


Itt lépett be a Budai Református Egyházközség, mert valljuk, hogy méltó a munkás a maga bérére, vagyis az áldozatkész munka az elismerésre. Így töltöttünk most felnőttek, tanárok, segítők együtt egy csodálatos őszi napot, lépteinket áldás és békesség kísérte.

 

Kérjük, hogy aki szívesen segítene bábhoz való anyagokkal, apró játékokkal, taneszközökkel, írjon a fordoskata@gmail.com mail címre!

Fördős Kata