Kívül-belül teljesen újjászületett a Kálvin téri református templom. Nyolc éve tartottak már a kétszáz éves épület legújabb kori hányattatásai, amelyeknek jelentős, mintegy ötszáz millió forintos kormányzati támogatással sikerült véget vetni – hangzott el az ünnepségen, amelyen először szólalt meg a megújult orgona.

Háromszor is megmenekült
– A 19. század derekán közadakozásból épült Kálvin téri templomot az ország templomának nevezték. Megépítése azt is jelezte, hogy a Pestre és Budára korábban be nem engedett reformátusoknak is van helyük az ország szívében – fogalmazott igehirdetésében Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. A templom megléte azóta is csoda: átvészelte a második világháború ideje alatt Budapest ostromát, amelyben a város egyharmada elpusztult, és túlélte 1956 novemberének heves aknarobbanásait és ágyútüzét, sőt, a négyes metró építését is, pedig mindössze kilencven centiméterre volt a templom északkeleti sarkától a munkagödör széle.

– Az ország templomának háromszor kellett volna összedőlnie. Nem dőlt össze. Hála mindezért a zseniális mérnöki munkának, a nagyvonalú kormányzati támogatásnak, amellyel a templom teljes műemléki felújítása is végbemehetett, valamint a Kálvin téri gyülekezet kitartó fohászkodásainak – mondta Bogárdi Szabó István. Önmagában nagy eredmény ez, különösen annak tudatában, amire a metróépítési munkálatokkor derült fény: a közadakozásból épült templom falazata hatféle különböző anyagból készült, így akár egy kisebb földrengés összedönthette volna. A megoldásra váró probléma tehát sokkal súlyosabb bajt tárt fel, és Istennek hála, végül mindent sikerült megoldani. A régiek ezeket a különös egybefutásokat, amikor szándékok és akaratok, okok és okozatok, célok és ellencélok hirtelen összetalálkoznak, és jóra fordulnak, úgy nevezték: concursus divinus vagy concursus Dei. A körülmények szépséges összjátékában végül minden történés belesimul Isten nagy tervébe.

Szent sorrend
Az ézsaiási igében a próféta felkiált, amikor a nagy történelmi dolgokról, Isten népe megújulásáról, az eljövendő szabadulásról beszél: „Egek, harmatozzatok a magasból, hulljon igazság a fellegekből! Táruljon fel a föld, és teremjen szabadságot, sarjadjon igazság is vele! Én, az Úr teremtettem mindezt!” (Ézs 45,8) Nagyon fontos az igében a történések sorrendje: az ég megnyílik, harmatozik, a föld megnyílik, befogadja az égi áldást, amelyből szabadság, majd békesség terem. Ez a rend köszön vissza karácsony éjjelén az angyalkórus énekében: „Dicsőség a magasságban Istennek, a földön békesség, az embernek jóakarat.”
– Amikor az ember riválisa akar lenni Istennek, konkurálni akar vele, megfordítja ezt a sorrendet. Előbb a föld, a béke, az igazságosság! De mindig kiderül: ha előbb nyílik a föld, mint az ég, akkor csak olyan veszedelmek jönnek, mint amilyeneket a Kálvin téri gyülekezet átélt. Ha előbb nyílik a föld, nem hangozhat fel az angyalkórus szava sem. Azt a nagy titkot ünnepeljük adventben, hogy Isten megtartotta ezt a rendet, megtartotta ezt a templomot is. Az ég megnyílására készülünk adventben ezzel a hálaadással is, hiszen a templom megújulása előíz, kegyelemtanítás az Isten még nagyobb kegyelméről, amely megjelent Jézus Krisztusban, amelyet megnyílva befogadhat a föld, hogy teremje a szabadság és az igazság gyümölcseit – összegezte azt igehirdető.

Álmatlan éjszakák
A templom is erről az előbb megnyílt égről tanúskodik – ezt jól tudják azok, akik imádságos szívvel aggódták végig azt az időszakot, amikor vasabroncs tartotta össze a templomot, majd akkor, amikor a templom középen kettéhasadt, és a felújítás ideje alatt a gyülekezet máshol kényszerült tartani alkalmait.
– A Kálvin téri templom kétszáz éves történetének utolsó nyolc évében sok volt a kétség, az álmatlan éjszaka – emlékezett vissza Páll László vezető lelkipásztor, aki elmondta: a négyes metró Kálvin téri állomása építésének megkezdése előtt teljes körű állapotfelmérés készült a templomról. Kiderült: jelentős beavatkozás, megerősítés nélkül bármi megtörténhet. A legveszélyeztetettebb a torony volt. A munkagödör kialakításával párhozamosan a templomot is megerősítették, de így is komoly megrázkódtatások érték az épületet: a falak megrepedtek, az építmény süllyedni kezdett, elmozdult két centiméterre a munkagödör irányába, végül középen kettérepedt. Évek elteltével megállt a süllyedés, eljött a rendbetétel ideje. Ez nem csupán a hibák kijavítását jelentette, műemléki rekonstrukció vált szükségessé. Eredménytelen pályázatok után a gyülekezet presbitériuma a dunamelléki püspökhöz fordult segítségért, aki közvetlenül a kormánytól kért a munkálatokhoz támogatást. Páll László személyesen mondott köszönetet Orbán Viktor miniszterelnöknek a kapott támogatásért, mert a műemléki felújításra a gyülekezet nem lett volna önerőből képes.

Nem várt fordulat
A felújítás során példátlan dolog történt. – Amikor 2013 utolsó hónapjainak egyikén felhívott Szabó püspök úr, hogy van egy kis baj a Kálvin téri templom felújításával, akkor már sejtettem, mi jön: kevés a pénz – kezdte beszédét Balog Zoltán miniszter. – Ehhez képest kiderült, hogy épp ellenkezőleg: kevesebből sikerült elvégezni a munkát, és az egyházközség lehetőséget kért, hogy a maradványból más munkákat is elvégezzenek. Így újult meg a templom homlokzata, valamint ez adta az első lökést, hogy a gyülekezet saját tartalékainak nagymértékű bevonásával és komoly adakozással műemlék orgonáját is új életre keltse.

A miniszter hangsúlyozta: kevés kivételtől eltekintve minden forint, amit a kormányzat az adóforintokból az egyháznak ad, megsokszorozódik. – Itt, a Kálvin téren nemcsak azt tették helyre, amit az idő vasfoga tönkretett, hanem megmutatták: a rosszból, a felelőtlen tervezésből is lehet jót csinálni. Ez lenne az egyház titka, küldetése: a rosszból jót csinálni – jelentette ki Balog Zoltán. Mint mondta, a Kálvin téri templom a reformkortól a magyar reformátusság szimbóluma, megújulása is több mint egy épület rendbetétele. – A templom megújulása üzeni, hogy Budapesten ma is szükség van erős falakra, erős fundamentumokra, erős hitre, mert a technikai civilizációnak, amely iszonyatos sebességgel repít bennünket valamilyen jövő felé, nincsenek gyökerei, erős falai. A virtuális terekben könnyen talajt veszít a maga körül forgó ember.

Az egyház nem magának kér
A miniszter szerint szükség van a hit szépségét sugárzó épületekre is. – Ez a templom azt üzeni, hogy amikor az egyháznak adunk, akkor a nagyobb közösségnek akarunk adni, mert az egyház nem magának kér, hanem azoknak, akik rászorulnak. Betegeknek, időseknek, szegényeknek, lelki kenyérre éhes fiataloknak, gyermeket nevelő családoknak kér és továbbad, többet, mint amennyit kap, mert a kormány nem tud lelki többletet adni. Ezt nem lehet tervezni, automatizálni, csak elkérni, ezért adhatunk hálát adventben is – zárta gondolatait Balog Zoltán.
Az ünnepi istentiszteleten és azt követően is megszólalt a teljesen megújult orgona. A hangszeren az istentisztelet után minikoncertet adott Bódiss Tamás és Homolya Bálint orgonaművész, közreműködött a Kálvin Kórus. A hálaadó istentisztelet perselypénzével – az egyházkerület kérésének megfelelően – a kárpátaljai református egyházat támogatják.

Bagdán Zsuzsanna (A szerző a Reformátusok Lapja munkatársa.)
Fotó: Sereg Krisztián