Tornyospálcán és környékén nagyjából egymillió almafán terem a zamatos gyümölcs. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település református lelkipásztora azt mondja, hogy számos gazda foglalkozik almatermesztéssel, azonban évről évre gondot jelent, hogy a nagykereskedők nyomott áron, csupán 60-70 forintért vásárolják fel az almát, amit a többszöröséért adnak el a piacon. A különleges fajtákért akár ötszörös árat is elkérnek. Szántó József szerint kiváló kezdeményezés az egyháztáji vásár, amelybe gyülekezetük is bekapcsolódott.
– Az egyháztáji piacon a felvásárlási árnál jóval kedvezőbb áron adhatjuk el a terményeinket. Örömteli az is, hogy jó kapcsolatokat alakítottunk ki, és több gyülekezet is jelezte, hogy szeretnének almát venni tőlünk. A tornyospálcai református gyülekezetnek komoly infrastruktúrája van, így igény esetén akár távolabbi városokba is elvihetjük az almát – tette hozzá Szántó József.

A tornyospálcai gyülekezetben „Egy ládányi jótett a szeretet tart(alma)" címmel akciót is hirdettek, amelyben a termelők egy-egy láda almát felajánlottak a Magyar Református Szeretetszolgálaton keresztül a rászorulóknak.

Nem gazdálkodik, hanem kapcsolatot épít
Az egyháztáji vásár a szeretetszolgálat negyedik munkaágának is tekinthető az önkéntesség, a segélyezés és a katasztrófahelyzetek megoldása után – mondta Kocsis Attila, az egyháztáji program igazgatója a Parókia portálnak.
– Négy egyháztáji vásárt tartottunk eddig kísérleti jelleggel, ahol igyekeztünk összekötni a termelőket és fogyasztókat. Nem az egyház gazdálkodik, vásárol vagy termel, hanem kapcsolatot épít, és lehetőséget teremt arra, hogy az emberek találkozzanak egymással.

Több mint piac
Ez több mint piac – vélekedik Kocsis Attila, hiszen a vásár csak a jéghegy csúcsa.
– Egyháztagjaink egy része földművelésből, gyümölcstermelésből, gazdálkodásból él, kiszolgáltatottan a piac törvényeinek és a felvásárlók kénye-kedvének. Megpróbáljuk őket olyan helyzetbe hozni, ami segítségükre lehet. Ha az elesettnek járókeretet adunk, azzal segítünk rajta, a gazda számára pedig a piaci lehetőség lehet segítség: bevételhez juthatnak, munkahelyet tarthatnak meg, vagy akár újakat teremthetnek. A „méltó a munkás a maga bérére" bibliai ige fejezi ki a legjobban, hogy aki megdolgozott a terményért, igenis kapja meg érte az árát.

Átlagosan ötszáz vásárló
Az eddigi négy egyháztáji vásár tapasztalatit összegezve Kocsis Attila úgy fogalmazott: nem egyszerű egy piacot megszervezni, hiszen számos jogszabályi követelménynek is meg kell megfelelni.
– A vásár nem annyiból áll, hogy leszúrunk egy karót, leütünk egy sátrat, hanem megfelelő helyet kell biztosítani az árusoknak, ahol kulturált, higiénikus körülmények között tarthatják meg a vásárt, árulhatják a zöldséget, gyümölcsöt, mézet és mindent, amit egy magyar termelő elő tud állítani. Egy-egy szombat délelőtti vásáron átlagosan ötszáz vevő fordult meg Debrecenben.

Agora hangulat
Érdekes tapasztalatunk volt a piacon, hogy valódi agora hangulat alakult ki, az emberek nem rohannak, hanem beszélgetnek, a gyerekek játszanak, miközben a szüleik vásárolnak. Az egyháztáji vásár jó közösségi tér és alkalom, tehát valóban több mint piac. Sokan élnek a környékbeli lakótelepen, akik most először tették be a lábukat a templomkertbe, és éppen a piac kedvéért.

„Vásári" keresztelő
Az egyháztáji program vezetője arról is beszámolt, hogy már az első olyan keresztelést is megtartották, ahol a család a Széchenyi kerti templom udvarán tartott vásár kapcsán került közel a református gyülekezethez. A szülők a piacon vásároltak, jó tapasztalatokat szereztek a reformátusokról, és gyereküket rövidesen megkereszteltették.
– Úgy tűnik, hogy a piac is válhat misszióvá, ha jól csinálják. Talán nincs is olyan életszituáció, amikor ne lehetne missziót végezni. Ami pedig érdekes: az egyháztáji vásárokon nem nekünk kell kimenni az emberek közé, hanem ők jönnek be a templomkertbe, a gyülekezet területére.

Keresik a lehetőségeket
Az eddigi egyháztáji vásárokat Debrecenben szervezte a Magyar Református Szeretetszolgálat, azonban keresik a lehetőségeket más városokban és Budapesten is. Olyan helyszínekre mennének szívesen, ahol református gyülekezethez vagy intézményhez - iskolához, óvodához lehet kapcsolni a vásárt. A szervezők rövid közvélemény-kutatást is szerveztek, amelynek eredményeiből kiderült: a legtöbben nagyjából ötszáz forintot takarítottak meg egy-egy szombati bevásárlás alkalmával az egyháztáji piacon. A reformátusok nem az üzletre, hanem a lehetőségekre és a bizalomra helyezik a hangsúlyt, ahol a vevő pontosan tudja, hogy kitől és mit vásárol.
Az ötödik egyháztáji vásárt október 19-én, szombaton tartják Debrecenben, a Széchenyi kerti református templom udvarán.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Szántó József, Fekete Zsuzsa, jobbadni.hu 

A programól további felvilágosítást az alábbi elérhetőségeken kaphat:

Magyar Református Szeretetszolgálat
1146 Budapest, Hungária krt. 200.
Telefon: 06 52 516 983
e-mail: dr. Kocsis Attila, kocsis.attila@jobbadni.hu