Baranyai Református Egyházmegye
Kovács János többször is gondolt már arra, hogy átadja helyét a fiataloknak, mégis másként alakult az élete. A lelkésztársak közül többen kérték, hogy vállalja el az esperesi tisztséget, mert az előző esperes, Peterdi Dániel nyugdíjba vonul. Kovács János negyvenöt éve a Vejti-Zaláta Református Társegyházközségben szolgál. Felesége már nyugdíjas, lánya aktív hitoktató. A kétgyermekes, 68 esztendős lelkipásztornak három unokája van.

„Nagy feladatok várnak ránk Baranyában a következő években. Gyakran mondják nekünk, hogy a baranyai lelkészek siránkoznak a helyzetükön, ilyenkor azt válaszolom, gondoljanak bele, hogy milyen embert próbáló feladat egy vasárnap hat helyen prédikálni és úrvacsorát osztani, eljutni egyik helyről a másikra a nem éppen optimális útviszonyok között. Inkább dicséret jár a lelkészeknek ezért. Amikor 1970-ben Lúzsokra kerültem, én voltam a legfiatalabb, most pedig a legidősebb szolgáló lelkész vagyok. Negyvenöt éve ebben az egyházmegyében élek, jelenleg az Ormánság közepén. A kezdetekkor hat szórványgyülekezetem volt, ez tizenegyre bővült. Baranyában harminckét társegyházközségünk van, néhány helyen két lelkész szolgál. A reformátusság lélekszáma nem esett vissza az 1940-es évekhez képest sem, de az arányok megváltoztak. A kisközségekből, falvakból a nagyobb településekre költöztek az emberek, így jött létre annak idején például új gyülekezetként a Pécs-kertvárosi. Az idősebb ormánsági reformátusok mára kihaltak. Három évvel ezelőtt valamivel több, mint 27 ezer református élt a baranyai egyházmegye területén, ebből a fele városokban. Amikor elvállaltam az esperességet, úgy gondoltam, tudom, mire vállalkozom, de egyre inkább azt érzem, mégsem mérhető fel igazán. Arra gondolok, hogy a társadalmi, politikai, gazdasági változások kihatnak az egész egyházra, de nem számítható ki, hogyan. Első feladataim között szerepel, hogy szolgálatom kezdetén meglátogassam a gyülekezeteket és a lelkészcsaládokat. Nem a magánéletükben szeretnék kutakodni, de szembetűnő, hogy Baranyában az elmúlt időben számos lelkészházaspár elvált. Talán több figyelemmel lehetne segítséget nyújtani. Megoldásra váró feladat, hogy több gyülekezetben nincs lelkipásztor, ezeken a településeken helyettesek látják el a szolgálatot. Ilyen települések például Komló, Újpetre, Kovácshida, Patapoklosi és Botykapeterd környéke. Az elnéptelenedő gyülekezetek nem tudnak gondoskodni templomaikról és nem képesek önállóan eltartani a lelkészeket, a parókiák lepusztultak. Mindez óriási probléma, amelyet az egyházmegye nem tud önállóan megoldani. Néhány gyülekezetben már csak hat lélek van, de a szórvány legnagyobb gyülekezete is alig éri el a hatvan főt. Olykor az egy főből álló gyülekezetnek is hangzik az Ige és úrvacsoraosztás is van. A reménység azonban mindig ott él az emberben, hogy mások is meghallják majd az Úr hívogató szavát." 

Északpesti Református Egyházmegye
A negyvenesztendős Nyilas Zoltán kilenc éve szolgál Pomázon és Csobánkán. A háromgyermekes lelkipásztor az egyik legnagyobb egyházmegyét irányítja Dunamelléken.

Egyházmegyénkben ötvenkét gyülekezet található, ahová – a migrációs folyamatok miatt – folyamatos a beköltözés. A „végvárakon" enyhe fogyás tapasztalható, Budapest környékén azonban bővül a reformátusság. Fontos, hogy a beköltöző családokhoz, reformátusokhoz és nem hívőkhöz egyaránt elvihessük Krisztus örömhírét. Mindezt segíti, hogy gyülekezetplántálásra már kidolgozott koncepció áll rendelkezésünkre.
A választások előtt is én vittem az egyházmegye ügyeit helyettesként Sipos Bulcsú esperes távozása miatt. Elsőrendű feladatunk, hogy az emberi gyengeségeinkből adódó konfliktusokat megoldjuk, a sebeket begyógyítsuk és őszinte, békés közösséget formáljunk. A lehető legrövidebb időn belül szándékunkban áll meglátogatni a lelkipásztor-családokat, mert tudnunk kell, hogy miben segíthetjük egymást. Ezeken az alkalmakon nem vizitálni szeretnénk, hanem kötetlenül beszélgetni. Fontosnak tartjuk, hogy közösségi döntéseket hozzunk, számítson a közösségek véleménye. Ennek érdekében rendszeres találkozókat szervezünk majd az egyházmegyében. Tervünk az eddig pusztán „összegzéssel" megbízott egyházmegyei szakelőadók szolgálatát munkacsoportokba szervezni vagy munkacsoportokkal kiegészíteni. Tudom, hogy az esperesi szolgálatban egyedül nem lehetséges megállni. Éppen ezért Matyó Lajos lelkészi főjegyző, valamint P. Tóth Zoltán egyházmegyei gondnok és Ladányi Károly világi főjegyző testvéremmel egymást kiegészítve Isten dicsőségére szeretnénk szolgálni egyházmegyénkben.
Az elmúlt néhány hónapban Augustinus egyházatya őszinte gondolata személyes vallomásommá is lett: „Ha tehát jobban örülök annak, hogy veletek vagyok megváltott, mint annak, hogy elöljárótok vagyok, akkor, mint az Úr is parancsolja, inkább a szolgátok leszek, hogy méltatlan ne legyek ahhoz a vételárhoz, amelynek az érdeméből a ti szolgatársatok lehetek." 

Budapest-Északi Református Egyházmegye
Szloboda József angyalföldi lelkipásztor, négy gyermek édesapja. Újpesten született, és ott is konfirmált. Tizenkét éve főjegyzője a Budapest-Északi Református Egyházmegyének, ahol főként az oktatásüggyel foglalkozott. Az egyházmegye vezetését Simonfi Sándortól vette át, akit tavaly az egyházkerület főjegyzőjévé választottak.

„Kitűnő állapotú egyházmegyét vehettem át az elődömtől: nincsenek problémás gyülekezetek, fegyelmi ügyek, gazdasági problémák. Az „ami jó, azt megtartsátok" elven szeretném a jól működő ügyeket tovább vinni. Ilyen például az úgynevezett szombat-félév, amelyet a református egyházon belül a mi megyénk vezetett be elsőként. Ez azt jelenti, hogy lelkipásztoraink hétévente nagyjából fél év szabadságra mehetnek. Ezt az időszakot lelki épülésre, pihenésre, tudományos munkára, vagy bármi egyébre szabadon felhasználhatják a lelkészek. A fél év alatt semmilyen szolgálatot nem kell, sőt nem is szabad végezniük. A jól működő dolgok között említeném az egyházmegyei építési segélyt. A gyülekezetek önkéntesen csatlakozhatnak egy pénzügyi alaphoz, ahová tetszőleges összeget befizethetnek. Azok a gyülekezetek, amelyek nagyobb beruházásba fognak, pályázhatnak az alapban lévő pénzre. Folytatni kívánjuk az adakozást, hiszen számos, nálunk jóval szegényebb gyülekezetet ismerünk az országban. Nemcsak a gyülekezetekre, hanem a szórványban nehéz szolgálatot teljesítő lelkipásztorokra is gondolunk, közös lelkészkonferenciákat tartunk, amelynek költségeit egyházmegyénk fizeti." 

Vértesaljai Református Egyházmegye
Szabó Ferenc az egyházkerület legfiatalabb esperese, 36 éves. Korának megfelelően fiatalos lendülettel vágott neki a munkának a háromgyermekes mányi lelkipásztor.

Az esperesség csapatmunka és nem arról szól, hogy magányos harcosként egyedül küzdök. Nagyon erős csapatunk van, számos fiatal, hasonlóan gondolkodó lelkipásztorral és munkatárssal. Harminchat szavazóképes gyülekezetünk van, nincsenek gigagyülekezetek, a legnagyobb sem éri el az ezer főt. Az első feladataink között lesz, hogy gondnoktársammal végiglátogatjuk az összes lelkészcsaládot, amolyan „farmeros” beszélgetésen, a kommunikációban a korrektségre és egyszerűségre törekszünk. A következő időszakban szeretnénk nagy hangsúlyt fektetni a presbiterképzésre, hogy a legközelebbi választáson felkészült presbiterek indulhassanak. A többi közt Biblia- és egyházismeretet, valamint hitvallásismeretet tanulhatnának a képzésen. Vannak olyan gyülekezeteink, ahol tradicionálisan öröklődik, ki lesz presbiter, így előfordulhat, hogy kevésbé jelenik meg a hitvalló vonulat, ezen szeretnénk a képzés segítségével is változtatni. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az adatokhoz minél egyszerűbben hozzáférhessünk, az interneten is kereshetők legyenek a gyülekezetek, alkalmak. Az egyházmegyei digitális belső archívum kiépítése nagyjából fél év alatt elkészülhet. A digitális kommunikációt a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb formának tartom. Már januárban digitálisan kértük az első adatszolgáltatást a lelkipásztoroktól, bár elsőre még „kettőztünk”, mert papíron is be kellett nyújtani. Neten azonban akár fél perc alatt is beküldhetők, és azonnal hozzáférhetőek az adatok. A kezdeti lépések közé tartozik a megfelelő működési rend kialakítása, amelynek részét képezi a felelősségi körök meghatározása. Az átláthatóságot és az egyszerűséget próbáljuk szem előtt tartani minden szempontból. 

Az egyházkerületi közgyűlésről
A Dunamelléki Református Egyházkerület január 28-án, szerdán Budapesten tartja alakuló közgyűlését. A közgyűlés megerősíti a tagok megválasztását, ezzel jogerőssé válik az egyházkerületi választás eredménye. A határozatot egyszerű többséggel hozhatják meg. Dunamelléken nem tartanak püspökszentelést, mivel Bogárdi Szabó István püspök két ciklus óta hivatalában van. Az egyedüli új tisztségviselőt, Simonfi Sándor lelkészi főjegyzőt beiktatják az ülésen. A közgyűlésen titkos szavazással megválasztják az egyházkerületi tisztségviselőket, a püspöki titkárt, jogtanácsost, gyűjteményi igazgatót, levéltárost, pénztárost, számvevőt, jegyzőket. Szintén megválasztják az egyházkerületi bíróság tagjait, egyenlő arányban lelkészi és világi tagokból. A közgyűlés egy-egy zsinati tagot, tanintézeti és egészségügyi képviselőt is választ. Ezeket a posztokat eddig Pintér Gyula, valamint Szabó Miklós töltötték be. Az ülésen megalakítják a különböző szakbizottságokat. Az újonnan megválasztott tisztségviselők esküt tesznek.

Szerkesztette: Fekete Zsuzsa