Nyomtat Elküld Olvasási nézet

VAN REMÉNY!

Családom és gyülekezetünk presbitériuma nevében kívánok minden Kedves Testvéremnek áldott húsvéti ünnepet a feltámadott Krisztus szavaival:

"Békesség néktek!"

 

Nagypénteki igehirdetés

Mennyei Édes Atyánk! Ezen a nagypénteken az Úr Jézus halála mellett elszomorít bennünket a templom és a gyülekezet hiánya is. Fájó szívvel gondolunk azokra a nemzetekre, melyek megfogyatkoztak a vírus pusztítása miatt. Együtt érző szívvel osztozunk azok fájdalmában, akik szívük friss gyászával érkeztek meg a nagyhétre. De hálát adunk néked a megtartatásért is. Azokért, akiket megőriztél mellettünk, hogy együtt szentelhessünk ünnepet nagy neved dicsőségére. Áldunk a családi hajlékok békességéért, az otthon melegéért és biztonságáért. A szeretteinkkel együtt töltött időért, és a távolban lévő családtagok számon tartó szeretetéért. Kérünk, őrizz meg bennünket és adj nékünk lelki üzenetet, hogy az erősítse szívünket, hitünket és reménységünket. Krisztus érdeméért kérünk, hallgass meg minket. Ámen.

Nagypénteken Pál apostolnak a Rómabeliekhez írott leveléből az 5. rész 5. versével köszöntöm testvéreimet:„a reménység pedig meg nem szégyenít, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által."

 

341. Ó Krisztus fő, te zúzott...

 

Lukács 23, 26-31 „Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után. „Követte őt a nép és az asszonyok nagy sokasága, akik jajgattak, és siratták őt. „Jézus pedig feléjük fordulva ezt mondta nekik: Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok, mert íme, jönnek majd napok, amikor ezt mondják: Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak! Akkor majd kiáltani kezdik a hegyeknek: Essetek ránk! - és a halmoknak: Borítsatok el minket! Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal?"

 

Kedves Testvéreim! Szeretett Gyülekezet!

Azon a nagypénteken, amikor az Úr Jézus elindult a golgota felé sokan az utcán voltak. Sokan látni szerették volna, hogy mi történik Jézussal. Azok is a gúnyolódtak vele, azok is, akik elítélték, de azok is, akik szerették, sőt siratták őt. Ezen a nagypénteken nem mehetünk az utcákra, nem mehetünk templomainkba. A nagyhét napjaiban sokan mondták azt, hogy emiatt szomorú ünnepünk lesz. Ma a jó Isten az Ige szavában vigasztalást készített mindazoknak, akik szomorúak, akik talán könnyeznek, vagy sírnak a kialakult helyzet miatt. Két szó mindössze az az üzenet, amit szeretnék átadni Testvéreimnek. Jegyezzük meg jól, írjuk a szívünkbe és legyen ott lelki szemeink előtt ez a két szó: VAN REMÉNY. Van remény a szabadulásra, van remény a megbocsátásra, és van remény a feltámadásra. Minden nagypéntek a remény szavát szomjazza, de 2020 nagypéntekjén különös hangsúlyt kap a remény üzenete.

Kedves Testvéreim! Van remény, még akkor is, ha ma úgy gondolunk az Úr Jézusra, mint aki elindult a fájdalmak útján, a kereszt úton. Kit látunk magunk előtt, azt a Jézust, akit megvetettek, megcsúfoltak, kigúnyoltak, megkorbácsoltak. Azt a Jézust, aki sok sebből vérzik és már a keresztet is alig bírja vinni. Kell valaki, aki segít neki. Mégis ez a mai üzenet: van remény, hogy miért? Mert Jézus zöldellő fának nevezi magát. De itt van az Igében az is, hogy minket pedig száraz fának, elfajult, kiszáradt lelkű nemzetnek. Jézus azt mondja, hogy ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok. Azt sirassátok, ami rátok vár, ha nem tértek meg, ha Isten büntetését el kell szenvedjétek. Azt sirassátok, hogy gyermekeiteknek milyen lesz az élete hit, és remény nélkül. Ez a mostani vírus okozta kilátástalan, bizonytalan helyzet, mely veszélybe sodorja életünket, egészségünket, szeretteinket, ez a rajtunk lévő kereszt vajon elhordozható hit és remény nélkül? Nem, Kedves Testvéreim!

Van remény. Van remény a szabadulásra! Virágvasárnap a sokaság úgy várta Jézust, mint a messiást, mint a szabadítót, aki majd megszabadítja őket az elnyomó hatalom alól. De aztán fel kellett ismerje mindenki, hogy Jézus Krisztus, a bűneinkből szabadító, a kárhozattól szabadító. Mint áldott orvos, a betegségből szabadító, mint feltámadott Úr, mint egyedüli reményünk a bánatból, a gyászból is ő a szabadító. Hiszem szeretett testvéreim, hogy a vírustól, a járványtól is Ő tud megmenteni, megszabadítani bennünket. Legyenek a mi könyörgő imádságaink a zöld ágak, amit szent reménnyel Jézus elé hozunk.

Van remény a szabadulásra, a megmenekülésre! Milyen szép példája ennek Kedves Testvéreim Noé története. Ő Isten előtt igaz ember volt, hitben járó, engedelmes lélek. Isten bárkát építtetett vele, hogy megmeneküljön ő és háza népe. Minket ma otthonainkban szeretne tartani házunk népével együtt, hogy megmeneküljünk. Milyen szép az a kép, amikor Noé kienged a bárkából egy madarat, ami már egy olajággal a csőrében tért vissza. A zöld ág azt üzente: megmenekültünk. Apad a víz. Hamarosan kijöhetünk a bárkából. Ha kinézünk az ablakainkból, kisétálunk a kertjeinkbe a zöld ágak mind az élő reménységet hirdetik a mi számunkra. Ne aggodalmaskodjunk, higgyünk abban, ha Isten így gondoskodik e teremtett világról, a rügyfakadásról, a zöld ágról, akkor nekünk is van remény arra, hogy megmeneküljünk. És nem fogy ki az ige szava a zöld ágakból, hanem eszünkbe juttatja Jézus példázatát, amikor azt mondja, hogy Isten országa olyan, mint a mustármag. Kisebb minden magnál, de nagy fává nő és fészket rakna rajta az égi madarak. A baj elől hova menekülünk? Hát haza, a családi fészekbe. Az otthonunkba, ahol biztonságban érezzük magunkat. De boldog és nyugodt lehet az a lélek, akinek az Isten országában is fészke van, helye van. Aki Isten országában is otthonra talál. Mert ott mindig van remény.

És megérkezve Nagypéntekhez az Úr Jézus kijelenti magát nekünk, mintha azt mondaná: Én vagyok a zöldellő fa. A zöldellő fában élet van. Jézus ezt is üzeni ma felénk, hogy Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához csak énáltalam. Én vagyok a remény a ti számotokra. Remény Isten megbocsátására és remény a feltámadásra. Úrvacsora vételére készülünk, nem a megszokott módon, nem a megszokott gyülekezeti közösségben, de hisszük, hogy otthonainkban a megtört kenyér és a korty bor Jézus jelenlétére emlékeztet mindnyájunkat. Van remény a megbocsátásra. És van remény a feltámadásra, mert Krisztus élete nem csak zöldellő, hanem örökzöld. Van remény, mert ő megígérte, hogy a ki hisz énbennem, annak örök élete van. Így legyen. Ámen.

Úr Jézus Krisztus! Életünknek szent reménye! Áldunk és magasztalunk téged ezen a napon, amiért életedet áldoztad értünk. Köszönjük szeretetedet, végtelen jóságodat és mindenek feletti áldozathozatalodat. Kérünk, bocsáss meg nekünk, amiért az élet próbái között elcsüggedünk, ha a test és a lélek fájdalmai miatt könnyeink peregnek, pedig te már annyiszor bizonyítottad megsegítő erődet és hatalmadat. Sok bajban, küzdelemben oltalmunk voltál, mi mégis olyan könnyen feladjuk, elveszítjük a reményt. De hálás a szívünk, amiért ma minden külső jel ellenére azt hirdeted számunkra, hogy te vagy a mi reménységünk. Felnézünk rád, mint a zöldellő fára, melynek ágai között az égi madarak is menedékre találnak. Mint zöldellő fára, mely a nap hevében árnyat, az élet viharaiban oltalmat ad. Mint zöldellő fára, mely mindenkor az életet és az örök életet hirdeti számunkra. Kérünk légy a mi segítségünk, hogy legyen áldott, benned bízó életünk, ami olyan, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia, szüntelenül termi gyümölcsét. Imádkozunk Urunk e járvány sújtotta világért. Engedd felismernünk, hogy van remény. Imádkozunk a betegekért, a megszomorodottakért. Engedd hinnünk, hogy van remény a gyógyulásra és a feltámadásra. Most és örökkön örökké. Ámen.

Mi Atyánk...

 

466. Rád tekint már hitem...

 

Az Úr legyen és maradjon mindnyájunknak őriző pásztora!

 

Áldás, békesség!

Bundzik Attila lelkipásztor

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 69, összesen: 74300

  • 2024. április 27., szombat

    Ígéretes akadémiai karriert cserélt a kákicsi lelkészi szolgálatra, majd élete nagy részét az Ormánság néprajzi kincseinek megőrzésére és társadalmi p...
  • 2024. április 25., csütörtök

    Az evangélium dinamikus, egyházi életünk viszont jobbára statikus. Mit tehetünk azért, hogy az életet munkáljuk – mások számára is? Lovas András...
  • 2024. április 25., csütörtök

    A Krisztusban kapott szabadságról gondolkodtak a lelkésznők és lelkésznék a Ráday Házban tartott közelmúltbeli találkozójukon.
  • 2024. április 24., szerda

    Alig több mint tíz év alatt vált néhány fős közösségből templomépítővé a szigetszentmártoni református gyülekezet, amely április 20-án rakta le félkés...
  • 2024. április 22., hétfő

    „Az esperesi szolgálat nem plecsni, nem kitüntetés, hanem lehetőség a szolgálatra.” Beiktatták Kovács Gergely esperest a Budapest-Déli Református Egyh...
  • 2024. április 22., hétfő

    Baráti ölelések, szakmai beszélgetések, keresztyén légkör fogadta a lelkipásztorokat, hittanoktatókat és vallástanárokat a Dunamelléki Katechetikai Tá...
  • 2024. április 21., vasárnap

    Közelebb a teremtett világhoz, közelebb egymáshoz, közelebb az Ige megéléséhez. A Gyökössy Intézet a lelkészeket hívja ki a mindennapok terhei közül. ...
  • 2024. április 18., csütörtök

    Az egyházkerületi konferencia-központok helyzetéről, a Kákicson nyíló ifjúsági házról és az elsőként megválasztott presbiterek közelgő találkozójáról ...
  • 2024. április 17., szerda

    A HolddalaNap zenekar újra hangszőnyeget sző a csendből. Imádságban fogant koncertjükről Gulyás Anna énekessel, dalszerzővel beszélgettünk.
  • 2024. április 16., kedd

    Duráczky Bálint szociológus szerint a tradicionális keretek lebomlása az elköteleződés megerősödését hozhatja egyházunkban.