„A szeretkezés mindenhol, minden szinten jelen van. Müller Péter úgy fogalmazta ezt meg, hogy »az élet: egymásba bújás« és »minden szeretet: összeszeretés«. Már a fogantatás is az egyik sejt másikba ágyazódásával kezdődik. A szexualitás meghívás az extázisra; vágy, hogy bele tudjunk bújni egymásba. II. János Pál pápa is nászra hivatott testről beszélt. Bernardin érsek szerint a szexuális intimitás szentségi jelkép; mert a házasságban a nemiségből fakadó szex a szent életnek nem akadálya, hanem forrása” – hangzott el Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense, a Keresztény Neveléstudományi Kutatóműhely vezetője Az életet adó és az életet befogadó párkapcsolat – és szexualitás – négy dimenziója című előadásában.

„Akinél a szex csak hormonális kérdés, olyan, mint a hegedűs, aki már csak annyit tud a zenéről, hogy a lószőrvonót a bélhúrokon húzogatni kell” – idézte ismét Müller Pétert az előadó. „A tárgyiasított szexualitás a természetesség címén mindent lerántana a világunkban a szex szintjére, hogy az ösztöneinken keresztül hasson ránk. De attól, hogy valami ösztönös, még nem biztos, hogy jó is. Például az éjjeli pille a fény alapján tájékozódik, de ez ahhoz is vezethet, hogy szénné ég a lámpa melegétől. Erre lepkecsapdák is építenek. Ne égjen szénné a szex eredeti küldetése!” Hozzátette: a sokszor tárgyiasítóan ható szexualitás kifejezéssel szemben a szeretkezés szavunk a szeretést is tartalmazza, ezért érdemes ez utóbbit használnunk annak többlettartalma miatt.

Ami a szellemünknek boldogság, az a lelkünknek öröm és a testünknek kéj – sorolta Pécsi Rita. „A nemi vágy eredeti jelentése szerint arra irányul, hogy a másik nemű személyt érzékeljem, érintsem, vele egyesüljek. Ez nem puszta párzási ösztön, hanem szenvedélyes, bensőséges egység, amelynek sokféle formája van. Emiatt magáról a szexualitásról is sokféle kép élhet bennünk. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy bennünk milyen kép él a szexről! Nem mindegy ugyanis, hogy ez milyen helyzetben jelet hátrányt számunkra. A fehér nyírfalepke például a fekete nyírfakérgen feltűnő a madarak számára, a fekete pedig a fehér nyírfakérgen. Mi milyen nyírfakérgek vagyunk és mi az, amit kiemelünk? Mi az, ami minket emel ki? Gondoljuk át, mert ami nem emel föl, az lehúz minket!”



A szakember szerint a szex valójában hordozó: élet-egyesítő aktus, odaadás és elfogadás kifejezése. Négy dimenziója van: szellemi, lelki és érzéki, testi, természetfölötti. Az egymáshoz illeszkedés első sorban lelki természetű, de a négy dimenzió egymásra épül.

1. Szellemi dimenzió
Ez a szint arról szól, hogy a másik ismer engem és jónak talál, közös intelligenciánk és érdeklődésünk van, kiegészítjük egymást, ráhangolódunk a másikra. Úgy szeretem őt, ahogy van, és ez fordítva is igaz. „A szellemek egyesülése maga a csendben születő TE fogalma. Ennek is lehetnek gyermekei: az eszmék, gondolatok, alkotás és a kettős egység. Ennek a szintnek az a feladata, hogy időt és odafordulást szánjunk rá. Az idő itt nemcsak a pozitív értelemben veendő, de az együtt átélt nehézségek is lehetnek erősíthető hatásúak: boldogságban, bosszúságban, nehézségben, megbocsátásban is meg kell őriznünk a szellemi egységet. A szellemek szerelméből keletkezhet lelki kapcsolat is.”

2. Lelki dimenzió
Az erotika szintje, amely nem egyenlő a testi vonzódással, hanem érzelmi, szerelmi játék, érezhető tetszés, a másiknak örülés. Éberré teszi a szellemet, öröm kíséri az áramlatát, reakciók sokasága fakad belőle. Átéljük általa a másik ember közelségét, de ez nem feltétlen igényel testi-fizikai közelséget is. Ehhez is kell idő. A „maradj velem” és a „fontos vagy nekem” érzésével párosul. „A legnehezebb feladat ilyenkor, hogy önmagam maradjak. Pedig akkor tudom csak magamat adni a másiknak, ha már birtoklom magamat.” A lelki dimenzió idővel felébreszti a vágyat, hogy még több szinten örömet szerezzünk, ebből születik egy új alegység, az érzéki szerelem szintje.



2/1. Érzéki szint
Nem önálló dimenzió, hanem az erotika következménye. „Az ember érzéki lény, de az érzéki élmény ismerete elveszett. Ennek a tudásnak egyik eleme, hogy minden érzéki élvezet a lemondásból táplálkozik. Az élvezetek cserélgetése ugyanis nem hoz valódi kielégülést. A több és kevesebb hullámzását meg kell tanulni, hogy váltakozásuk fenntartsa a vágyat.” Ha felébrednek az érzékek, a szellem és a lélek visszalép, ezért is fontos, hogy azok dimenziói eddigre kiteljesedjenek, hiszen innentől fogva nem fognak tudni. Az érzékek fókuszálódnak, ezért is mondják, hogy a szex gyógyító ragasztó. Az érzéki szint feladata a lemondás gyakorlása, hogy ne tompuljon el idővel az érzékiség. Őriznünk kell benne a lelket!

3. Testi dimenzió
A testi dimenzió esendő és hangos. Egyszerre jel, eszköz és ajándék. Egyrészt jel, ami beszél, és amely túlmutat önmagán. Másrészt a gyengédség eszköze, amely során én simogatlak, nem a kezem. „Ez a lelki kapcsolat kifejeződése, ami testi élvezettel jár. Legfontosabb feladatunk ebben a dimenzióban, hogy ne válasszuk le a testi kapcsolatról a lelkit!” Harmadrészt Isten ajándéka, ránk szabott feladat. „A szexuális vágy hivatáserősítő kegyelem, tiszteletteljes szeretet, elfogadás.” Helyes használatához hozzátartozik, hogy nem utáljuk, nem kényeztetjük, hanem uraljuk. Nem mindegy ugyanis, hogy ki az úr a házban, hogy megvalósul-e test és lélek egysége.



4. Természetfeletti dimenzió
Amikor nálunk nagyobb erő cselekszik bennünk, azaz Isten jelen van közöttünk. „Ajándék vagy nekem, én is ajándékká válhatok – hirdeti ez a dimenzió. Az ajándékká válás önátadásra való meghívás, amiben megtapasztalhatjuk Isten szeretetét is, hiszen a társam és a vele átélt érzéki szerelem ennek eszköze életemben. A szeretet a legistenibb élmény, isteni erő, amely képessé tesz az odafordulásra. Arra tanít, hogy a megváltás nem a nyomorúságból való mentőakció, hanem önátadásra való meghívás: a csendes odaadottságban a társamnak és Istennek adom át magam. Mindebből fakad az élethivatásunk: az, hogy szenvedélyesen szerelmesek legyünk.”


Pécsi Rita előadása a Párkapcsolati kultúra és demográfia című nemzetközi családtudományi konferencián hangzott el 2021. május 27-én.

Kapcsolódó cikkeink:

Család, ahol jó gyereknek lenni
„A demográfiai válságot emberségesen és hatékonyan nem lehet megoldani a családi élet válságának orvoslása nélkül, hiszen épp ez utóbbi vezetett a népességcsökkenéshez.” Balásházy Imrét, a konferenciát szervező Családtudományi Szövetség alelnökét, az Európai Családtudományi Társaság titkárát kérdeztük.

Egyenlők, de nem egyformák
Egyenrangú-e férfi és nő? Mi a házasság a Biblia szerint? Miért kellene kidolgoznia az egyházaknak a szexualitás teológiai alapjait? A Párkapcsolati kultúra és demográfia című, részben online is megtartott nemzetközi családtudományi konferencián Balog Zoltán dunamelléki és Steinbach József dunántúli református püspökök is felszólaltak.


Barna Bálint
Képek: pecsirita.hu, wikipedia.hu, pexels.com