Magyarságukhoz és felekezetükhöz is erősen ragaszkodnak azok a Nyugat-Európában megalakult református gyülekezetek. Az ő képviselőik találkozóján szólítottunk meg egy helyben lakó és egy fél magyarországnyi területen szolgálatot végző lelkipásztort, valamint a legnyugatabbi, saját lelkésszel nem rendelkező gyülekezet gondnokát az ausztriai Felsőőrött.
A Jánoshalmi Református Misszió és a Jánoshalmi Roma Nemzetiségi Önkormányzat közös közösségi házát avatták föl augusztus 27-én szombaton. Az ünnepségen igét hirdetett Hegedűs Béla esperes, Balogh Róbert, a misszió lelkésze pedig hosszabb távú terveibe is beavatott.
Figyelni a fiatalokra, akik sokszor úgy érzik, kevés figyelmet kapnak, lelkigondozni egy elcsüggedt egyetemistát, aki céltalannak érzi az életét, válaszolni akár kötekedő kérdésekre Istennel kapcsolatban, de legfőképpen fölmutatni Krisztust egy könnyűzenei fesztiválon is – ez mind célja a Közös Pont ökumenikus fesztiválmissziónak.
Amikor elkezdtünk templomba járni, csak kapkodtam a fejem. Gyülekezet, lelkész, lelkipásztor, lelki élet, szolgálat, testvér… Mindegyik szóval meggyűlt a bajom, volt, amelyikbe bele is tört a bicskám.
A lelkésznek nem képet, hanem példát kell mutatnia a gyülekezetének; a fiatalokra pedig elsősorban nem az ő hite, hanem a kortársaiké gyakorol hatást – gyülekezeti életről, generációk együttműködéséről és a lelkészi hivatásról beszélgettünk Bíró Botonddal, a cinkota-mátyásföldi gyülekezet lelkipásztorával.
Huszadik századi lelkészvértanúkról, 1956-ról és a Nyugat-Európában élő magyar reformátusok között végzett misszióról is szó esett a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat (NyEMRLSz) idei találkozóján.
A legegzaktabb szakmák egyikének tartják a mérnökit, a pályán lévőknek azonban minden segítség elkél ahhoz, hogy helyes döntéseket hozzanak szakemberként és Krisztus-követőként is.
Titkos küldetés, akták, kódok, morzeüzenetek – a cinkota-mátyásföldi gyülekezet alsó tagozatosoknak szervezett napközis táborában mindent bevetettek, hogy igazi titkos ügynökök válhassanak a gyerekekből. A programra a szokottnál is többen jelentkeztek, és nem csak hittanosok.
Bébiszitter kamaszok, templomőrök, fiatal mentorok, pótnagyszülők és élménypedagógiával gazdagított gyermektáborok. Gyülekezeteket kérdeztünk arról, milyen programokkal készülnek a nyárra.
Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként Elige Vitam (Válaszd az életet) díjat kapott a Parókia portál munkatársa, Fekete Zsuzsa szerkesztő-újságíró, mentálhigiénés szakember. A miniszteri elismerést a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napján adták át Budapesten.
A gyülekezetek, akárcsak az emberek, születnek, fejlődnek, gyümölcsöznek, végül kihuny belőlük az élet. De mitől élő a gyülekezet? Kocsev Miklóssal, a budapesti teológia tanárával beszélgettünk.
Jubileumi hangversenysorozattal készül a Sukorói Zenei Nyárra a velencei-tavi református gyülekezet. Kardos Ábel lelkipásztor szerint egy befogadó keresztyén közösség nem hívő emberek számára is sokat adhat a kultúra és a lelkiélet területén, méghozzá mindenféle elvárás nélkül.
Száz programpont közül választhatnak, ha ellátogatnak az idei RENDR-re. A dunántúli Református Egyházi Napokat hetedik alkalommal rendezik meg, ezúttal Balatonfüreden.
Ül egy gyermek a hintában. A csalódások a mélybe taszítanák, de kiderül, röppályáját kézben tartja valaki, aki visszalendíti. Szikszai Szabolcs Élethinta című könyvének bemutatóján jártunk.
A gyülekezet létszámban növekszik, de hogyan gyarapodhatna lelkiekben is? Ki foglalkozzon azokkal, akik először hallják az evangéliumot, és hogyan változhatna meg az élete az istentiszteletek látogatóinak? A külső-kelenföldi református gyülekezet átfogó stratégiát dolgozott ki e kérdések megválaszolására, amely a jelek szerint bevált.
Feleségével tizenöt éve szolgáltak lelkipásztorként ugyanabban a gyülekezetben, gyermekeik a közösség szeme láttára nőttek fel, a templom megtelt. Mégis megértették: Isten máshová hívja őket. Az elmúlt vasárnap iktatták be Harmathy Andrást a szentendrei református gyülekezetben. A váltás okairól a lelkipásztort és a múlt nyáron még lelkészt kereső gyülekezet presbiterét kérdeztük.
„Zenéből jöttünk és zenébe érkeztünk” a református zenei fesztivál nyitó napjának estéjén. A rendezvény egyik leglátványosabb programja, a fáklyás menet a Bakáts térről indult. A fővárosi turistanegyeden át több mint ezer keresztyén vonult zsoltárokat énekelve a Kálvin téri református templomig, ahol Bogárdi Szabó István püspök szolgálatával tartottak késő esti zenés áhítatot.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.