Posztmodern vezetés a Biblia tükrében

Bár a technológiai fejlődés egyre inkább a mesterséges intelligencia irányában halad, az embert, az etikát és az erkölcsöt nem lehet kihagyni a folyamatból. Ma a Biblia sokak szemében túl réginek és megbízhatatlannak tűnik, pedig még a posztmodern üzletpolitikai problémákra is ad válaszokat.

A Harmat Kiadó gondozásában nemrég megjelent Mit hagyunk magunk után? – A Biblia és a menedzsment című könyv harmadik kötetéről tartottak kerekasztalbeszélgetést a Református Zsinati Hivatal Dísztermében. Dr. Tomka János és dr. Bőgel György több éve kutatja azokat a vezetéstudományi összefüggéseket és mintákat, amelyek már több ezer évvel ezelőtt felfedezhetők voltak, mindezt a Bibliát vizsgálva. Az infokommunikációs technológia látványos fejlődéséről, az üzleti életnek és az etikának a jövőre kiható égető kérdéseiről a szerzőpáros mellett dr. Nemes Ferenc, a vezetéstudomány professor emeritusa, az MTA doktora, dr. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, valamint Reményi Csaba, az Oracle Hungary cégvezetője beszélgetett egymással, szeptember 21-én. A Biblia és a menedzsment-trilógia harmadik kötete a modern kori vezetői dilemmák bemutatása mellett bibliai történetek tanulságaival kíván segítséget nyújtani a döntési helyzetekben.

A beszélgetésből kiderült, hogy a technológia robbanásszerű fejlődésével ma a vezetők egyre több komoly etikai kérdéseket is felvető döntéshozatali helyzettel szembesülnek, amelyek hosszú távon a társadalom jövőjét is jelentősen befolyásolhatják. Ahogy erről Reményi Csaba beszélt, a menedzserré válás folyamatában fel kell ismernünk, hogy vezetői döntéseink érdemi hatással vannak mások életére. Akár fejlesztői, akár felhasználói vagyunk például a mesterséges intelligenciának, fontos, hogy morálisan felvértezve legyünk képesek átgondolni ennek az üzletpolitikán messze túlmutató környezeti, társadalmi, politikai hatásait.

Bár a mesterséges intelligencia térhódításának sebessége eltérő a gazdaságban, ma már jól látszik, hogy az új technológia a digitális fejlődés szempontjából viszonylag elmaradottnak számító területeken is megjelenik. Egy kutatása szerint a világ GDP-je 2030-ban 14%-kal lesz magasabb a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ami 15,7 billió dolláros növekedést jelent. A mesterséges intelligencia a gyorsan változó gazdaságban a legnagyobb üzleti lehetőséget jelenti, és azok a vállalatok, amelyek nem nyitnak e technika irányában, komoly visszaesésre számíthatnak.

Dr. Szebik Imre kiemelte a könyv címét, amiben az első helyen a Biblia áll – nem véletlenül. Bár nem teológiai műről van szó, a Biblia és menedzsment egyértelműen üzeni, hogy nem a pillanatnak kell élnünk, hiszen felelős etikai gondolkodással kell a jövő nemzedékeit megóvnunk az esetleges társadalmi katasztrófáktól. Felelős ember – mindegy, hogy keresztyén vagy sem – nem hagyhatja ki a felelősségvállalást a gondolkodásmódjából. A posztmodern ember a saját alapetikai problémáit megtalálhatja a Bibliában, a Szentírás azonban válaszokat is kínál ezekre. Ha elfogadjuk ezeket, akkor a szemléletünk a széles körben elterjedt racionális és egoista felfogástól elmozdulhat az érzelmileg érzékeny, másokat is számba vevő gondolkodás irányába.

Dr. Tomka János, a Károli Gáspár Református Egyetem főiskolai tanára, a kötet társszerzője hozzátette: a digitalizált világban is égető szükségünk lenne általánosan elfogadott normákra és közös etikai elvekre, azonban napjainkban az erkölcs is viszonylagossá vált. Bár a legtöbben őszintén szeretnénk betartani a Bibliában található két évezredes alapelvet, miszerint „amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük”, segítség nélkül nem vagyunk képesek erre. A könyv nem titkolt célja megmutatni, hogy a Biblia a modern életformában is valódi erőforrásokat kínál az aranyszabály szerinti élethez.

Dr. Bőgel György elmondta, hogy ami üzleti szempontból hasznos, az nem feltétlenül etikus. Az innovációra fogékony vállalatvezetők hamar felmérik az új technológia alkalmazásától várható hasznot, de nem biztos, hogy minden etikai kérdést végiggondolnak. A döntéshozatal során el kell választani a rosszat a jótól, amihez értékekre, elvekre és iránytűre van szükség. A mesterséges intelligencia mesterséges erkölcsöt is feltételez, de egyik esetében sem lehet kihagyni az embert. A robotokba vagy beprogramozzuk az utóbbit, vagy maguk a robotok következtetnek a helyes cselekvésre az emberi viselkedésből.

A Biblia és a menedzsment-trilógia most megjelent kötete a mesterséges intelligencia aktuális kérdései mellett a vezetői döntéshozatal mai, talán legnagyobb kihívásait kívánja górcső alá venni. A könyvben a digitális technológiák fejlődése kapcsán bekövetkező radikális változások, meggyőzés és manipuláció az információs társadalomban, a családi vállalkozások sikerei és buktatói, az etikus programozás kérdései is terítékre kerülnek, ezek rendhagyó módon a jelen tükrében, és több ezer éves bibliai példák tanulságaiból is merítve.

Forrás: harmat.hu

Képek: Somogyi Csaba