Csaknem fél évezrede annak, hogy a Kecskeméten megalakult protestáns gyülekezet elindította elemi iskoláját, amelyben írni-olvasni tanította a helyieket, ezzel megnyitva az utat előttük a Szentírás tanulmányozására. Noha a történelem viharai újra és újra tépázták az iskola zászlaját, végleg nem szakíthatták el. A református oktatói és nevelői munka négyszázötven éve csaknem töretlen Kecskeméten, és ma már mintegy 1400 gyermek részesül benne a katolikus többségű városban. A református óvoda, általános iskola és gimnázium jelenlegi növendékei az elmúlt hétvégén gálaműsort adtak a kecskeméti Katona József Színházban a jubileumi év nyitányaként.

Fűzfavesszőből nyilak
Az ünnepségen Zombor Gábor polgármester háláját fejezte ki a reformátusoknak, amiért a gyermekek oktatásában és a városi közösség építésében oroszlánrészt vállaltak. Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte az ünneplő kecskemétieket, hangsúlyozva: ahogy a fűzfavesszőkből gondos megmunkálással nyilakat lehet formálni, úgy nevelkedhetnek a színvonalas egyházi oktatás berkeiben sikeres és jellemes emberekké a fiatalok.
Az ünneplés vasárnap hálaadó istentisztelettel folytatódott. Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök igehirdetésében azt mondta:
- Ahogy a kecskeméti szent eklézsia felállítja az emlékezés, a magasztalás és a reménység kövét, szíve legmélyén tudja és vallja, hogy az Úr Jézus Krisztusról beszélünk, hiszen az Úr az, aki mindvégig megsegítette az övéit.

Menekülőkből biztos alap
Templom és iskola nemcsak Reményik Sándor versében tartozik együvé, tudomány és hit a reformáció kezdete óta szétválaszthatatlanok - hívta fel a figyelmet Varga László nyugalmazott lelkipásztor. A Kecskeméti Református Gimnázium korábbi főigazgatója portálunk érdeklődésére elmondta, az 1564-ben megalakult református elemi iskolát a Tolnából menekülő diákság és tanári kar erősítette meg. A tolnaiak a török elől Kecskemétre, a szultán városába húzódtak, így egyesült a két iskola. Az intézmény fokozatosan bővült: gimnázium, református tanítónőképző, jogi, teológiai és bölcsészképzés indult.

Új lakók
Bár a második világháborút átvészelte, 1948-ban államosították a református iskolát.
- A nyolcadik osztályt már az állami felügyelet alá tartozó intézményben végeztem, igaz, a tanári kar változatlan maradt. Az épület egyik szárnyába azonban beköltöztettek egy másik általános iskolát. Valami pokol lett a diákélet, mert a két iskola fiúnövendékei állandóan bunyóztak. Ekkor még nem volt akadálya annak, hogy mi, nyolcadikosok konfirmáljunk, a fakultatív hitoktatást 1950-ben vezették be. Ekkor alakult meg a Katona József Gimnázium, amely a református intézmény jogutódjaként tekintett magára.

Feltámadt!
Nem véletlen, hogy a kecskemétiek az elmúlt hétvégén tartották ünnepi megemlékezésüket. 1990. március 25-én a presbitérium a vasárnapi istentiszteleti ünnepi gyűlésén kimondta: visszaigényli épületeit és kollégiumi rendszerben újraindítja a református képzést.
- A 48-ban államosított református gimnázium akkori igazgatója, Szemerey Andor is ott volt a templomban. Az istentisztelet után átölelt és sírva mondta: élete legnagyobb ajándéka, hogy ő, aki jelen volt a gimnázium temetésén, ott lehet a feltámadásán is - emlékezett Varga László, a gyülekezet akkori elnök-lelkésze.

A lavina
Sok hazardírozás előzte meg az iskolalapítást - árulta el Sárközy István, az iskola egyik újjászervezője, aki akkoriban a Katona gimnáziumban tanított.
- Egy nap a Katona igazgatója bejelentette a tantestületnek, hogy olyan sok a jelentkező, hogy még egy osztályt kellene indítani a következő tanévtől. Éppen lyukasórám következett, gyorsan fölhívtam Varga László lelkipásztort, és javasoltam, hogy indítványozzuk: hadd legyen ez az osztály református osztály. Lavinaszerű folyamat indult meg.

Mustármagok
A presbitérium úgy határozott az iskola megalakulásáról, hogy hiányoztak annak jogi és infrastrukturális feltételei. A reformátusok azonban nem akartak táblacserés iskolát. A jogutód Katona gimnázium akkori igazgatója, Mester Barnabás támogatta a kezdeményezést, felajánlott egy tantermet, amelyben a református gimnázium megkezdhette a rendszerváltás utáni első tanévét.

Huszonhat diákkal indult újra az iskola, az elsősöket a Katona gimnázium tanárai tanították. Amikor az orosz katonák elhagyták Kecskemétet, a református iskola elfoglalhatta a megüresedett szakközépiskolai épületet. A tanári kar magját azok a pedagógusok alkották, akik eljöttek a Katonából, hogy részt vegyenek a református intézmény újraindításában Sárközy István vezetésével. Három év múlva az általános iskolai képzés is elindulhatott. A diákoknak azóta is legfeljebb tíz százaléka lehet római katolikus vallású, a többiek protestáns felekezetűek, zömmel reformátusok.

A legjobbak
Már a gimnázium újraalakításának első éveiben jelentős sikereket könyvelhetett el az intézmény.
- Annak a nyolc iskolának az egyike voltunk, akik engedélyt kaptak a hatosztályos gimnáziumi modell kipróbálására. Az egész országból jöttek ide gyerekek, kiváló diákokat tudtunk fölvenni. Országos tanulmányi versenyeket nyertek a diákjaink, megkaptuk „a megye legjobb gimnáziuma” címet. Kecskemét értelmiségének színe-java hozzánk íratta be a gyerekeit. A rend és a fegyelem alapvető értékek voltak nálunk, a hagyományos iskolamodellre a rendszerváltozás idején a szülők is vevők voltak. Ezért olyan gyerekek is jártak ide, akiknek a szülei magas beosztásban dolgoztak a pártbizottságban. A kiváló hittantanárok és lelkészek munkájának is köszönhető, hogy közülük egy kislány elhatározta, a lelkészi pályát választja. Sokan mentek tőlünk teológiára - számolt be Sárközy István.

Korszerű tudás
Gyógyító szerepet töltött be a régi-új iskola - erősítette meg Vetéssy Katalin nyugalmazott pedagógus, aki Sárközy István munkatársa volt a református gimnázium újjászervezésében.
- Tanítottam huszonöt évig az állami iskolában, az nagy szerencse volt, hogy a református szellemiség nem veszett teljesen kárba, hiszen a Katona gimnázium a református gimnázium jogutódjának tartotta magát. A kecskeméti polgári réteg azonban emlékezett még a régi időkre, és ki volt éhezve a református nevelésre, ami meghatározó volt mind hitbelileg, mind szakmailag. Rendkívül sokoldalú, tudós tanárok tanítottak itt mindig is. Egyikük húsz évvel Darwin tanainak megjelenése után már kritikát gyakorolt, tizenvalahány évvel a telefon feltalálása után már szerepelt az évkönyvben a készülék rajza. Hihetetlen tudományos igény jellemezte a régi iskolát, és ez így volt az újraindult gimnáziumban is.

Ha már keresztyén...
Vetéssy Katalin többedmagával együtt személyes ügyének tekintette a református iskola újraalakítását, hiszen felmenői is a református oktatás elkötelezettjei voltak. Tíz éven át igazgatta az intézményt, ez alatt a szakmai színvonal és a keresztyén értékrend biztosítását egyaránt fontosnak tartotta.
- A jó iskolának az az ismérve, hogy milyen diákok kerülnek ki belőle. Nagyon sok kiváló ember tanult e falak között. A negyvenkét év azonban nem múlt el nyomtalanul hitéleti szempontból sem, ezért az újrainduláskor nem lehetett elvárni, hogy annyi hívő szülő rögtön előkerüljön, hogy a gyermekeikkel meg lehessen tölteni az iskolát. Nagy örömmel fogadtuk azokat is, akik a lojalitásukat megtartották. Ugyanakkor, vallom, hogy ha egyszer nagybetűkkel rá van írva az iskolára, hogy az keresztyén iskola, ma már el lehet várni: ha a szülő azt kéri, hogy ide járjon a gyereke, akkor vállalja az ezzel járó kötelezettségeket.

Vizes lesz a lábuk
- Nem kis dolog, hogy hívő református családok gyermekei eljuthatnak református iskolába. De az is fontos, hogy azok a családok, akik nem élnek igazán hívő életet, de érdeklődőek és nyitottak, hallván, hogy jó itt az oktatás, hozzánk küldik a gyermekeiket. És ha már beléptek a vízbe, vizes lesz a lábuk. Sok olyan diák van, aki igazán itt érti meg, hogy az Úristenre lehet tekinteni, és jó az a gondolkodásmód, amit a református eleink képviseltek - fogalmazott portálunk mikrofonja előtt a gimnázium jelenlegi igazgatója.

Szenes Mártonné hozzátette:
- A gálaműsorban volt egy jelenet, amelyben a diákjaink előadtak egy megtörtént esetet egy fegyelmi tárgyalásról. Felolvasták a 19. századi rendtartás több pontját, és megállapítottam, hogy a mostani házirendünk a régi rendtartás leképezése. A négyszázötven év nagy felelősséget ró ránk, az újraalapítóknak köszönhetően viszont megvan a folytonosság a mai intézmény és az elődje között.

Lángra kapva
Kreativitás és jókedv jellemzi a mai református gimnáziumi diákéletet is - mondta kérdésünkre Kiss Zsuzsanna tanárnő. A gálaműsorban a Pálmácska óvoda, az általános iskola és a gimnázium növendékei eleven fotóalbummal, sötétszínházi és animációs versfeldolgozásokkal, kórusművekkel, musicalrészlettel, virtuóz hangszeres játékkal, népi- és moderntánc-darabokkal léptek fel.

A műsor társrendezője elmondta, számos tanórán kívüli önképző és közösségi program áll a diákok rendelkezésére a mindennapokban.
- Énekkar, színjátszókör, az önálló kísérletezést is lehetővé tevő új kémia-biológia labor, uszoda, tornacsarnok - csak néhány lehetőség arra, hogy a diákok kibontakoztathassák képességeiket nálunk. A gimiben jó hangulatú közösségek alakulnak ezek köré a tevékenységek köré. Az irodalmi teaházban a diákok bemutathatják saját verseiket, az olvasás éjén pedig az ókollégium tornatermében közösen felolvasunk egy könyvet, míg meg nem virrad. Mivel a gimnázium épülete gyönyörű szecessziós palota, egy éjszaka elvarázsolt kastéllyá alakítottuk, hogy felhívjuk a diákok figyelmét azokra a finom részletre, amelyek mellett nap mint nap elrohanunk. A cserkészcsapatunk is remek foglalkozásokat végez, legutóbb éjszakai hadijátékot rendezett. Mindez vonzó a diákok számára, akik nem tartják cikinek csatlakozni bármelyik csoporthoz. Ahogy azt sem, hogy „Áldás, békesség!”-et köszönjenek az utcán. Ezek kovácsolják össze a csapatot, és erre fognak emlékezni később. A magam diákkorából tudom, hogy a tanár egyénisége is roppant fontos. Én vágytam olyan emberre, aki után mehetnék a tűzbe, hiszen ez az az életkor, amikor a lelkünk szereti a lángot.

Szabadságra nevel
A keresztyén értékeket korszerű köntösben lehet csak átadni - erősítette meg Varga Nándor lelkipásztor, az Igazgatótanács elnöke.
- Hat fiatal lelkipásztor foglalkozik a gyerekekkel és az ifjúsággal Kecskeméten. Isten megismerésére és a felebarátaink szeretetére akarjuk elvezetni a diákokat. Szeretnénk arra is nevelni őket, hogy jól éljenek a szabadságukkal. Ez az egész társadalmunkban kusza kérdés, és a családok is nehezen tudják értelmezni. 

Nyitott ajtók
A kecskeméti református intézmények a lelki bensőségesség élményével is gazdagítják a gyerekeket az óvodától az érettségiig - tette hozzá Varga Nándor.

- A kétezer ülőhelyes templomunkban egyszerre le tud helyet foglalni ez az ezernégyszáz gyermek, így érezhetik, hogy ők együtt egy nagy család. A közösség élménye elválaszthatatlanná válik a keresztyénségüktől. A nagy cél, hogy a végzős diákjaink egy fontos üzenetet vigyenek magukkal: az egyház mindig nyitott ajtókkal fogadja őket.

A református oktatás 450 évét ünneplő kecskemétiek idén jubileumi évkönyvet jelentetnek meg, és ők adnak otthont szeptemberben a Kárpát-medencei református tanévnyitónak is.

Jakus Ágnes

Képek: Füle Tamás

Kapcsolódó galériánk a Facebookon: