Szívesen habzsoljuk a verseket, talán már az sem számít, hogy melyiket. Illik, nem illik, most jól esik mohónak lenni. Egy-egy gondolat mellé társul szegődik a kávéház nyüzsgése. Jól ismert dallam közben ismeretlen verset hallgatok. Először zavaró ez a összecsengés, aztán nem hajszolom a teljességet. Nem kell minden szót értenem. Már azt sem bánom, amit elmulasztok, hamar hozzászokik a fülem a különös térhatáshoz. Az asztalunknál elindul egy vers, de szavait gyorsan elragadja a zene, csak a végére tér vissza hozzám. Majd illedelmes csend következik. Próbáljuk megemészteni a hallottakat. Így szokás egy versnél, nem? Aztán aki a legbátrabb közülünk, újraindítja a beszélgetést. Különös, félhomályos megállásra kényszerít az Irodalmi kávéház, néhány irodalomkedvelő közös vállalkozása.

Keserű karácsony
Hat református fiatal leste a vendégek kívánságát a CD-Fű Kultúrpincében tegnap este. Az Irodalmi kávéház étlapjáról nemcsak ételeket, hanem verseket is lehetett rendelni, amit a pincérek saját előadásukban szolgáltak fel a vendégeknek.

– Kányádi Sándor Isten háta mögött című verse azokat a karácsonyokat juttatja eszembe, amilyenek a nagymamámnál voltak régebben – mondja Horváth Mariann. A teológushallgatónak édesanyja sokat mesélt azokról a karácsonyokról, amikor nemhogy ajándék nem volt a fa alatt, de fűtés sem volt a házban.
– „Sok dolga van a Teremtőnek" – talán az én nagymamám is ezt a magyarázatot adhatta a gyermekeinek. A vers végén is erről szól a fohász, „Nézz Uram a hátad mögé is", mert sokan így élik meg a szegénységüket. Tehát van ebben a versben egy kis keserűség is. Anyukám emlékeiben mégsem a keserűség uralkodik, hanem szeretettel gondol vissza ezekre a karácsonyokra, mert bensőséges ünnepük volt.
Mariann szerint a karácsonyi történet szépségét éppen a keserűsége adja.
– Annak a Jézusnak a születésére emlékezünk karácsonykor, aki nagypénteken meghalt értünk. Ezt a két eseményt az egyházi évben csak néhány hónap választja el. De a keserűség mellett ott van a megváltás miatt érzett öröm is, ezért szeretem összekötni gondolatban az adventet a böjttel, és a karácsonyt a húsvéttal.

Igazi advent
Az előétel és a lélekmelegítő után kiadós főétel következett. Tar Sándor Adventi történet című novellája szép lassan jóllakat mindenkit. Happy end és váratlan csoda nélkül is szinte megállt az idő a teremben.
– Ma este lett számomra értelme az adventnek. Különösen a főétel ízlett, mert nagyon életszagú volt ez a novella. Felrázott és lelkileg felfrissülve mehetek haza – mondta Németh Tamás.
Farkasné Tóth Zsuzsannát is a novella érintette meg leginkább
– Sok vers számomra nagyon tömény és nehezen érthető, ezért többször át szoktam olvasni őket. A novella közelebb áll hozzám. Szívesen hallgattam ezt a különös történetet, csak a végén vettük észre, hogy majdnem háromnegyed órán keresztül tartott. Hosszú volt, de megérte – tette hozzá Zsuzsanna.

Kávéház nélkül nincs irodalom
Az adventi időszakban csak két nap, december 11-én és 12-én rendezik meg a különleges kávéházi estet.
– Régóta készültünk erre, és nagy izgalommal vágtunk neki ennek a két estének. Kipróbáljuk, hogyan működik, és ennek a tapasztalataival tervezzük a tavaszi és nyári programokat – mondta Bölcsföldi András, református lelkipásztor, az Irodalmi kávéház ötletadója.
– Márai Sándor mondta, hogy kávéház nélkül nincs irodalom. A múlt század elején Magyarországnak nagy kávéházkultúrája volt, és ma is használható eszköznek tartom arra, hogy jó közösségek alakuljanak ki. Az egyik vendégünk mondta, hogy a problémák háromnegyede megoldódna, ha az emberek leülnének beszélgetni egymással. Természetesen, egy jó kávé mellett.

Fizetek, főúr! Volt egy Ady, egy Reményik, két haiku és persze a Babits.
Ha tehetném, elölről kezdeném.

Dobó Márti

Az Irodalmi kávéház program ma (december 12-én, szerdán) este 18-20 óráig tart a CD-Fű Kultúrpincében (V. Fejér György u. 1.). Aki teheti, egye végig a teljes étlapot! Ezúttal a ház vendége.