Péter 2008-ban utazott el Pakisztánba az Interserve nevű missziós szervezet szolgálatába bekapcsolódva. Tizenhárom hónapot töltött az Iránnal, Afganisztánnal, Kínával és Indiával határos országban. Korábban romák között járt missziós utakon, ezért is választotta Pakisztánt. Itthoni munkahelyéről kilépett, noha nem került fel a leépítendők listájára. Bátor lépéséről utólag beigazolódott: jó döntést hozott, és még a felmondási időért járó összeget is megkapta, amelyből útja második félévét is tudta finanszírozni. Pakisztánban gépészmérnöki munkát végzett, mialatt muszlim kollégáinak a napi munkakapcsolat révén lehetősége adódott bizonyságot tenni.

A Koránt tanulmányozta
Péter három hónapig egy még az angol gyarmati időkben alapított, keresztyének által üzemeltetett kórházban, majd fél évet egy keresztyén egyetemen dolgozott. Ez az oktatási intézmény az ország legjobbjának számít, sok politikus is itt tanult. Ezekben a létesítményekben a keresztyének ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint a muszlimok. Arányaiban is többen tanulnak itt, ahogy a női hallgatók létszáma is kétszerese a megszokottnak. A muszlimok ugyanis tisztelik a nagy múltú és magas presztízsű keresztyén intézményeket.
Péter korábban az egyik magyarországi református teológián tanult. Már tanulmányai során összehasonlította a Koránt és a Bibliát, valamint az iszlám és a keresztyénség istenképét. Ma már úgy látja, Isten így is a külmisszióra készítette fel. Amikor Pakisztánban muszlimokkal beszélgetett, gyakran azokból a bibliai személyekből indult ki, akikről a Korán is említést tesz.

Tisztelik a Bibliát
Muszlim munkatársainak és lakótársainak Péter bibliatanulmányozó csoportot vezetett. Egyszer az egyik beszélgetőpartnere kigyűjttette vele a Jézus istenségéről szóló igéket a Bibliából. Péter utólag tudta meg, az illető érdeklődése hátterében az állt, hogy saját, muszlimnak született testvére akkor már megtért keresztyén volt, sőt, lelkipásztorrá lett.
– Volt, hogy felkapták a vizet egyes kérdésekben. Nehezen viselték az ételek tisztaságáról szóló bibliai igéket. Ilyenkor nem az én keresztyénségemmel, hanem a Szentírással konfrontálódtak – meséli.
Péter csak kérdéseket tett föl a felolvasott igeszakaszok alapján.
– A legmeggyőzőbb, ha szembesülnek Jézus tanításaival. Ha adsz egy igeverset egy muszlimnak, nem dobja el, a Bibliát pedig nem teszik le a földre, ahogy a Koránt sem – teszi hozzá.
A muszlimok azzal érvelnek a keresztyénség ellen, hogy a keresztyének meghamisították a Bibliát. Péter szerint azonban erről nem érdemes vitatkozni.
– Vannak olyan igerészek, amelyeken mélyen elgondolkoznak, ilyenek a szeretetről szóló igék a Bibliában. Bár megkérdőjelezik a Szentírás hitelességét, a hatása alól nehezebben tudják kivonni magukat.

Saját pénzből ment ki
Az Interserve a rövid távú szolgálatok esetén önkéntes munkát tud biztosítani, míg hosszú távú, vagyis egy évnél hosszabb munkavégzésre vagy hiányszakmák esetén biztosíthat fizetett munkakört. Péter saját pénzéből utazott Pakisztánba, és önkéntes munkát végzett minden munkahelyén. Általában a szállásért nem kellett fizetnie, máskor a rezsit vagy az étkezést állta saját költségén.
Mint elmondta, nemcsak egy másik kultúra megismerése gazdagította, hanem az is, hogy megtapasztalhatta, hogy élnek a keresztyének muszlim közegben.
– Mély hitű embereket ismerhettem meg a pakisztáni keresztyének között. Sokan úgy, hogy nem tudnak írni-olvasni, nagyon elkötelezetten képviselik a hitüket, kisebbségben is. Azért is érdemes külföldieknek kimenni hozzájuk, hogy bátorítsák a helyi keresztyéneket. Sokan közülük ugyanis állandóan muszlimokkal vannak körülvéve.

Munkát adnak a helyieknek
Az Interserve International Fellowship nevű szervezet Észak-Afrikába, az Arab-félszigetre, a Közel-Keletre, a volt Szovjetunió területén lévő közép-ázsiai országokba, Kínába, Indonéziába és Észak-Koreába küld keresztyéneket több mint harminc országból. Nem prédikátorok, hanem keresztyén mérnökök, orvosok, tanárok, földművesek utaznak el a többségében muszlimok lakta területekre. Miközben saját hivatásukban dolgoznak, Jézus Krisztus követei is. 
Kulturális érzékenységgel, missziós szemlélettel, mégis szelíden lehet csak a külmissziós szolgálatot végezni Jó András, a szervezet magyarországi kapcsolattartója szerint. A budapesti Lónyay utcai Református Gimnázium tanára, aki korábban maga is három évet élt Indiában, hangsúlyozta a szolgálókat támogató imaháttér fontosságát is. Mivel holisztikus misszióról van szó, azaz a helyi lakosság mindennapi életét is szeretnék segíteni a misszionáriusok, gyakran vállalkozásokba fognak, amelyekkel munkahelyeket teremthetnek a helyieknek – Kirgizisztánban például gyertyaöntő üzemet hoztak létre e céllal.

Egyelőre kimehetnek a keresztyének
– Közép-Ázsiában nagyon komolyan terjeszkedik a buddhizmus mellett az iszlám is. A térség egyik országában eddig viszonylagos vallásszabadság volt, mostanában azonban sorban tiltanak be gyülekezeteket, mert annyira megerősödött a szélsőséges iszlám lobbi. A keresztyéneknek most van lehetőségük, hogy megjelenjenek ott. Fontos lenne kiküldeni minél több embert – hangsúlyozza Jó András.

Biztonsági intézkedések
Az idegen kultúrában végzett szolgálat veszélyeiről szólva a kapcsolattartó hozzátette, az Interserve-nek jól kidolgozott biztonsági rendszere van. Nagy gondot fordít arra, hogy figyeljék a híreket, eseményeket, és ha bármilyen kockázat kialakulna, rögtön kiköltöztetik a misszionáriusokat a veszélyessé vált övezetekből.
– A kintlét szabályaira föl is készítjük az embereket, vagy idehaza, vagy Európán belül, majd ott helyben is tisztázzuk a biztonsági kérdéseket. Meg kell ismerni a kultúrát, mi az, ami helyes, mi az, ami nem. Vannak országok, ahova nem javasoljuk, hogy egyedülálló nő menjen ki, vagy igyekszünk találni több, hasonló korú nőt, és együtt küldjük ki őket.
Ezzel együtt a szervezet kapcsolattartója szerint a veszély hozzátartozik a misszióhoz.
– Jézus nem ígér biztonságot az Őt követőknek. Akik elmennek külföldre, tudják, hogy nem feltétlenül békesség és kényelem vár rájuk. A keresztyén embernek tisztában kell lennie azzal, hogy Jézus követése magával hozhat esetleg valamilyen áldozatot, akár még az életébe is kerülhet. Még ha nem is így indulunk útnak, ez azért ott van a fejünkben – árulja el.
Nemrégiben Afganisztában támadtak meg egy orvoscsapatot. Többen meghaltak, köztük egy Interserve-munkatárs is. A szervezet azonban nyilvánvalóan veszélyes övezetbe nem küld ki misszionáriusokat. Amikor tavaly kitörtek a forradalmak Észak-Afrikában, egy Egyiptomba készülő fiatalember itthon kellett hogy maradjon.

Szeretik a magyarokat
Bár jelenleg hazánkfiai nem állnak szolgálatban az Interserve-nél, a kapcsolattartó szerint helye lenne a magyaroknak a külmisszióban.
– Közép-Ázsiában rokonnak tekintenek bennünket, és a kulturális gyökereink is közel vannak egymáshoz. Az idősebb generáció még emlékszik a szovjet időkből a kapcsolatokra. Indiában lépten-nyomon tapasztaltuk, hogy a magyarokat nagyon jó barátnak tekintik. Sokszor hallunk arról, hogy Törökországba is nagyon várnának magyarokat. Nagyon jó helyzetet teremt a misszióhoz, hogy nem kell már a közös alapot keresni, mert az adott.

Törődni kell a muszlimokkal
Mivel egyre több a bevándorló, az új évezredben nyilvánvalóvá vált, hogy Európa nagyvárosaiban is szükség van a holisztikus misszióra. Nagy-Britannia több városában és Berlinben is megkezdte szolgálatát az Interserve. Ahogy más kontinenseken, úgy Nyugat-Európában is az oktatásra, az egészségügyre és a gyülekezetplántálásra fektetnek hangsúlyt, és egyre több vállalkozásba kezdenek missziós céllal. A keresztyén vállalkozók nyereségüket a helyi közösségek fejlesztésére fordítják, és nem egyéni meggazdagodásra.
Bár Magyarországon még nincs annyi bevándorló, Jó András elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbiekben a református egyházban működő menekültmisszió összefog majd az Interserve-vel, támaszkodva a szervezet tapasztalataira. A főváros tizenegyedik kerületében kipattant mecsetépítési vitára utalva leszögezte: a magyarországi keresztyéneknek el kell kezdenie foglalkoznia a kezdődő, kulturális és vallási különbözőségekből fakadó konfliktusokkal.

Jakus Ágnes