Budapest pezseg az energiától. Az öreg városközpont büszkeséget és gazdagságot sugároz. Turistabuszok vendégek ezreit szállítják egyik látnivalótól a másikig. A városi nyüzsgés fölött a Szent István-bazilika tornyosul. Ennek a római katolikus plébániának egy percig sem kell aggódnia az Orbán-kormány egyházügyi törvénye miatt. A magyarok többsége (55%) római katolikus, ez volt az első egyház, amelyet elfogadtak. Más hitközösségeknek több fáradságába telt, mire elismerték őket. A jelenlegi kormány felállásáig 2010-ben több mint 300 egyház működött Magyarországon. Az 1989-es rendszerváltás után gyorsan növekedett a számuk, a liberális amerikai példát követve. Az már kevésbé amerikai, hogy ez egy kissé drága kezdett lenni a magyar államnak. Magyarországon számos oktatási és szociális feladatot vállalnak az egyházak, amiért anyagi támogatást kaptak. Ez a pénz tette érdekessé a vallást, mert a szociális intézmények hamar egyházzá nyilváníttatták magukat. Nem egyházi zászló alatt nem sikerült volna ennyi pénzt kapniuk. 

Kereszt
Szabó István nevetése többször bezengi a szobát, Budapest egyik forgalmas utcája közelében. Előző évben – meséli a Magyarországi Református Egyház püspöke – látogatói voltak „egyik-másik ökumenikus” csoport tagjai. „Volt egy otthonuk pszichés betegek számára. A betegek alkották a mozgalom tagságát. De a csoportnak túl kevés tagja volt ahhoz, hogy az új törvény elfogadja őket. Ezért az ápolói tevékenységük veszélybe került.”
A püspök azt mondta nekik, hogy ettől még gyakorolhatják a vallásukat. Az új egyházügyi törvény valóban megrövidítette őket pénzügyileg, de nem akadályozza a vallásgyakorlást.
„És akkor jött a válasz: nekünk nincsen vallási tevékenységünk. Valóban lógott egy kereszt a falon, hogy mégis úgy tűnjön, mintha. De egyébként csak vallásos öltözetet öltöttek magukra, hogy pénzt kapjanak.”
Magyarországon ezeket a csoportokat bizniszegyházaknak nevezik. Az előző egyházügyi törvény „ultraliberális” volt Szabó püspök szerint, ezért Magyarország az egyházak számát tekintve „a világ legvallásosabb országa lett.” A bizniszegyház vezetőinek, akik Szabó Istvánt felkeresték, volt egy kérésük is: „Arra kérjük püspök urat, hogy vegye meg az otthont.” Szabó István még mindig jót derül ezen. „A régi kommunisták nyilvánvalóan még mindig azt hiszik, hogy minden a pénz körül forog az egyházban.” A törvény helytelen alkalmazása hiba volt. De még sokkal rosszabb, hogy a hatóság maga tanácsolta ezt az utat, mondja a püspök. „A látogatóim a szociális ügyek minisztériumától kapták azt a tanácsot, hogy bizniszegyházat alapítsanak.” 

Helyzet
De mindez a korábbi, szocialista kormány alatt volt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Ezek miatt az okok miatt srófolta fel Orbán Viktor kormánya az egyházi státusz követelményeit. Ezt csak az a mozgalom kaphatja meg, amelynek több mint ezer tagja van és legkevesebb húsz éve aktív Magyarországon. Így lett először összesen tizennégy egyház. A heves bel- és külföldi tiltakozások miatt azonban egy kicsit visszavett a kormány: harminckét csoportot ismertek el. Több egyháznak azonban nem nyílt meg az út. Nekik is szabad iskolát alapítaniuk, de azt maguknak kell fenntartaniuk. A reformátusoknak mint Magyarország második legnagyobb egyházának (15%) flottul ment az elismerés. Na, igen, rázza a fejét Szabó István, valóban mindent magukkal kellett vinniük. „A tagregisztrációt, az egyházi törvényeiket, a költségvetést, és igen, magát a Bibliát is.”
De nem mindenki fogadja el ilyen könnyen az új egyházügyi törvényt. A Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke, Fabiny Tamás „nagyon mérges” volt, amikor az előterjesztést meghallotta. Az ő egyháza a magyarok 3%-át teszi ki. „Az egyház a kormánnyal való hosszas egyeztetés alatt egyetértett egy modellel. De amikor az egyházügyi törvénytervezetet publikálták, az már teljesen más volt. Úgy éreztük, becsaptak minket.”
Egy anonim forrás a kormányból megerősítette ezt a hirtelen változtatást. Az államtitkár, aki felelős volt a tervezetért, a kisebb kereszténydemokrata koalíciós partnerhez tartozott. „A nagyobb párt, a Fidesz frakciója egyszerűen sakkjátszmát játszott és kierőszakolta az új tervezetet.”
Fabiny püspök örül, hogy az eredeti normákat átdolgozták, és most harminckét bejegyzett egyház van. De azt nem tartja „becsületesnek”, hogy néhány egyházat, mint például egy kisebb metodista csoportot, nem ismertek el. „Miközben ez a csoport nagyon sokat jelent a szociális tevékenysége miatt.” 

Rózsafüzér
A lutheránus lelkipásztor egyetért azzal, hogy a változtatás szükséges volt. „Az egyházi biznisz virágzott. Egyszer hallottam egy üzemről, akik bicikliláncokat importáltak azzal a címszóval, hogy ezek liturgiai kellékek, egyfajta rózsafüzér. De ezt a visszaélést más eszközökkel is lehetett volna orvosolni.”
Református kollégája ezzel nem ért egyet. „A hatóság nem foglalkozik teológiával. Ezért nincs az államnak – vagy egy bírónak – semmilyen eszköze megítélni, hogy valami vallási cselekedet, vagy sem.” Azt, hogy az új szabályozásnak nincs sok köze a teológiához, mindenki megnézheti maga is. Az ezerfős tagság mint elvárás nem jelent problémát egy országos egyházcsaládnak, de a különálló gyülekezeteknek bizony az. Ezek a helyi egyházak mégis tudatos teológiai meggyőződésből alakultak, nevezetesen a kongregacionalizmusból (Ennek az egyházi irányzatnak a fő elve az egyes gyülekezetek teljes függetlensége – a fordító, forrás: http://teol.lutheran.hu/tanszek/rendszeres/eszkozok/szotar_i_m.html#k).
Arra az állításra is rázza a fejét Szabó püspök, hogy a magyar kormány ezt a teológiát hátrányosan megkülönböztetné. „Ezek az önálló gyülekezetek egy másik módon el tudják érni az elismerésüket. Közösen benyújthatnak egy indítványt.” 

Nemzeti
Az egyházügyi törvény megítélésbeli különbsége a reformátusok és lutheránusok között egy kicsit mélyebbre megy. A lutheránus Fabiny Tamás egy régi minta visszatérését látja ebben. „Ősidők óta a reformátusok inkább nemzetiek (politikai értelemben – a ford.), mint mi. A lutheránus egyház sokkal kevertebb, többek között németekkel és zsidókkal.”
A református Szabó István nagyon pozitívan áll hozzá ehhez a kormányhoz. „Nagyon őszinte vagyok ebben: én Orbán Viktorra szavaztam. Az előző kormány hazugokból és tolvajokból állt.”
Fabiny Tamás ezzel a kormánnyal szemben éppen profetikus szerepben látja magát. „Orbán Viktor szerintem túl sokat prédikál. Egyszer a régi népi mítoszokat dicsőíti, máskor pedig a jó pásztorról és a bárányokról beszél. Számára mindegy, hogy pogány vagy bibliai képeket használ, csak prédikálhasson. Ilyesmi nem illik egy politikushoz. Jónak tartom, hogy megtalálta az utat az egyházakhoz, annak ellenére, hogy nem kapott keresztyén neveltetést. De nem kéne magát papnak kineveznie.” 

Orbán Viktor támogatása az örök értékekért
Orbán miniszterelnök kormánya kiáll az „örök értékekért”, ezért kiérdemelte az összes keresztyén ember támogatását.
Ezt állítja Osztie Zoltán, a Duna partján fekvő régi római katolikus templom plébánosa. Ő a vezetője a KÉSZ nevű szervezetnek, vagyis a keresztyén értelmiségiek mozgalmának. Osztie Zoltán szerint elsősorban a házasság és a család az örök értékek. „Nagyon liberálisnak tűnik homoszexuális házasságot kötni. Egy biciklit is nevezhetünk repülőnek, de sosem fog tudni repülni.” Ugyanennyire fontos Osztie Zoltán számára a magyar nemzet. „Isten kapcsolati kötelékekbe helyezett minket; család, egyház és nép. És ezekben számítunk Isten áldására.”
Ehhez a néphez a külföldön élő kisebbségek is hozzátartoznak. Nagyjából a magyarok 30 százaléka az ország határain túl él. „Ez a kormány felismerte, hogy feladata van ott is. A nemzeti identitás ismét visszatért az oktatásban is. És ez nem csak a lovaglásórát jelenti.”
Osztie Zoltán szerint ugyanaz az isteni gondviselés helyezte Magyarországot Európába. „Teljesen otthon érezzük magunkat a keresztyén Európában, amit olyanok alapítottak, mint Robert Schuman. Európában Magyarországnak hozzáadott értéke van. Egy magyar miniszterelnök mondta egyszer, hogy azáltal tudod legjobban szolgálni a világot, ha beveted magad a saját nemzetedért. Így vagyunk mi Európában.”
Az Európai Unió felé sok kritikája van. „Ott jelenleg a liberálisok uralkodnak. Ők egy egyház nélküli társadalomért küzdenek. A mi egyházunk már 1048 óta itt áll. Amióta a nép is. Én azt gondolom, elég okosak vagyunk, hogy ne hagyjuk, hogy nekünk diktáljanak.”
Az egyházügyi törvényt Osztie Zoltán nagy erőlelépésnek tartja. „Azt mégsem lehetett hallani, hogy az egyházi megbeszélésnél a kormánnyal együtt mi a főboszorkány mellett ültünk. Ez a törvény főleg a pénzről szól, de mégiscsak elismerése a történelmi egyházaknak Magyarországon.” 

„Ez a kormány megint komolyan akarja venni az egyházakat”
A sok kritika közül, ami Magyarországot éri, csak kevés érinti valóban a lényeget. Így védi Orbán miniszterelnök kormányát Kumin Ferenc helyettes államtitkár, akinek szép szobája a gyönyörű budapesti parlamentben van. Az épületet a brit alsóház mintájára építették. De a Duna szebb, mint a Temze, és ez még imponálóbbá teszi az épületet.
Bent Kumin Ferenc szintén a fejét rázza. „Orbán miniszterelnök járt az Európai Parlamentben, hogy megbeszéljék a Magyarországot ért kritikákat. Nagy volt a felháborodás. De amikor az Európai Bizottságot megkértük, sorolják fel, miben tér el a törvényhozásunk az európai előírásoktól, csak egy pár technikai pont jött elő.”
Az új egyházügyi törvény az Egyesült Államokban is kérdéseket vetett fel. „Amerikai hivatalnokok kutatást végeztek. És mi derült ki? A vallásgyakorlás szabadsága teljesen biztosított.”
Kumin Ferenc elküldte az amerikai kutatási eredményeket, amelyekből valójában az derült ki, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben „mély aggodalmának” adott hangot. Ezen felül a kutatást végzők szerint az egyházi státusz „túlzottan politikai”.
A döntés a parlamenté, mondta Kumin. „Ők vizsgálják meg, hogy minden kritérium teljesül-e.”
Annak az ellenőrzését azonban, hogy a kritériumok teljesülnek-e, általában a végrehajtó hatalom hivatalnoka végzi, és nem a törvényhozó hatalom.
„Ez egy választás. Ezzel azt akarjuk megmutatni, hogy nagyon komolyan vesszük ezt a döntést. Mi vissza akarjuk helyezni az egyházakat a társadalomnak abba a részébe, ahova tartoznak. Ezért tartottuk helyesnek, hogy a döntést a bürokráciától áthelyeztük a parlamenthez.”
„Egyáltalán, ez az egész zajongás a törvény körül teljesen rosszul van elhelyezve” – mondta hirtelen Kumin Ferenc. Ki is fejti, miért. Az egész kavarás egy kisebb metodista csoport vezetőjétől ered, Iványi Gábor veri a dobot. A kommunizmus után ő Orbán Viktor oldalán harcolt, akinek két gyermekét ő maga keresztelte meg. De később csalódott, és nemzetközi botrányt kavart, többek között ennél az újságnál is.
Ez a kis metodista egyház sok szociális munkát végez. Ennek egy része valóban veszélybe kerül, ismerte el Kumin. „A mi benyomásunk az, hogy ők inkább szociálisan, mint vallásilag aktívak. Egy szervezet, amely csak szociális munkát végez, természetesen nem kap státuszt. Mivel ez a metodista egyház valóban kicsi, ezért más csoportokkal együtt próbálhat elismertetést szerezni. A rendszer teljesen nyitva áll.” 

Evert van Vlastuin (fordítás: Dobó Márti)

Képek: Reformatorisch Dagblad, Magyar Kurír, HVG, ATV

A szerző a holland Reformatorisch Dagblad (Református Napilap) külpolitikai szerkesztője.
A holland cikket itt érhetik el. Portálunk interjút készített az újságíróval, a riportot ezen a linken olvashatják.