„Addigra úgyis mindenki külföldön lesz!"
Épp egy kávézóban szerette volna kitenni a konferencia plakátját, amikor a pultos odaszólt neki: „szerintem nem fognak sokan menni rá, mert addigra már mindenki külföldön lesz!" - meséli Katona Viktor, az SDG elnöke. Ő maga sem ódzkodik az utazástól, vagy hogy idegen terepen próbálja ki magát, hiszen Franciaországban önkénteskedett egy évet egy idősotthonban.
– Nagyon élveztem és majdnem tovább is maradtam egy párkapcsolat miatt. Megcsapott a szele a kinti létnek. Ennek ellenére az nagyon tudatos volt, hogy nem akarok maradni, visszajövök. Azóta pedig van helyem itthon és van mit tennem itthon, ezért úgy érzem, nem motivál, hogy külföldre menjek.
Viktor azt mondja, hogy a könnyebb megélhetés reménye még kevés volna, hogy külföldre csábítsa, de ha csak a börtön és külföld között választhatna – ahogy ez a történelemben sokakkal megtörtént – ő is menne.
– Most úgy tűnik, hogy mi szervezők mind azon az oldalon állunk, hogy itt akarunk maradni, de nem akarjuk ezt az álláspontot a konferenciára is behozni, hanem megpróbáljuk objektíven – statisztikák, tudományos kutatások eredményei, szakemberek véleményei alapján körüljárni a témát. Ez azért nagy lehetőség nekünk, mert nem kell senki álláspontját képviselnünk, sem pártét, sem egyházét, sem másét, hanem csak teret biztosítani a párbeszédre, az együtt gondolkodásra.
A szakértők mellett politikai pártok képviselőit is meghívták a konferenciára, hogy mondják el a véleményüket a témával kapcsolatban. A találkozón a Fidesz, az MSZP, az LMP és a Jobbik fogja képviseltetni magát.
– Ezen vélemények és a délelőtti szakmai előadások hatására reméljük, hogy aki eljön, kialakíthatja saját nézőpontját. Vagy aki már kialakult véleménnyel jön, az is információkkal gazdagodik, és árnyalhatja a képet.

Az elfogadásért és a kapcsolatért költözni
Viktor azt mondja, még kevés ismerősével kapcsolatban látni azt, hogy beváltotta-e a kiköltözés a hozzá fűzött reményeket, mégis van olyan szempont, ami a kiköltözést támogatja: például, hogy toleránsabbak a nyugati országok. Elfogadóbb a közeg például az extrémebb szubkultúrát, divatokat követők iránt, vagy éppen a túlsúlyosok iránt.
– Van egy punk ismerősöm, akinek hetente más színűre van festve a taraja, és Berlinben él, ahol ő nem rí ki, nem különleges. Hazajön Magyarországra, és mindenki megnézi az utcán. Van speciális eset is, például a nővéreméké: amikor magyar lány házasodik egy algériai férfival Franciaországban, egy harmadik semleges helyen. Valójában az ország egyiküknek sem a szíve csücske, nem szeretik az ottani liberalizmust, se a muzulmán férfi, sem a konzervatív magyar lány. De jobb megoldást nem találtak, mert vagy egyiküknél, vagy másikuknál, de valaki mindenképpen teljesen idegen lenne.
A konferencián azokra is fókuszálnak, akik már elhagyták az országot.
– Fontos arról is gondolkodnunk, hogy mit tudunk tenni azokkal, és azokért, akik már kivándoroltak. A migráció mint missziós kihívás című előadásnak például éppen az lesz a témája, hogy mit tehet az egyház, hogyan lehet jelen a kiköltözöttek életében. Meg tudja-e oldani a lelkigondozásukat, tud-e segíteni, túljutni az első kultúrsokkon, vagy egyáltalán akik kimentek, igénylik-e ezt a fajta kapcsolattartást. 

Keresztény paradoxon
Érdekes kérdés a kivándorlás bibliai szempontból is, hiszen a Szentírás azt tanítja: bárhová is megyünk, az Istenhez tartozunk. Van egy nagyobb halmaz, egy felsőbb csoport, aminek a tagja vagyok, egy másik ország, aminek az állampolgára vagyok. Akkor mi miért ragaszkodunk a magyarságunkhoz? Paradox helyzet, hogy a keresztény ember és a konzervatív értékrend mégis ragaszkodóbb, fontosnak tartja a saját felelősségét a saját országa, saját társadalma sorsát illetően.

Egyedül?
Menni vagy maradni már nem elvont filozófiai kérdés, hanem egzisztenciális probléma: azon múlik, hogy van-e munkám, vagy nincs.
Hegedüs Anna azt mondja, lelkészként egyáltalán nem garantált, hogy a megélhetése és az életszínvonala olyan lesz, amilyenről az emberek álmodni szoktak, ennek ellenére nem szeretne elmenni. Számára a fő visszatartó erő a család.
– Az egyik unokatestvérem kint él, és most született ott egy baba. Mi összetartó család vagyunk, mind egy faluban élünk, és mindenki mindent tud a másikról, sokat segítünk is egymásnak. Ebben az esetben is kimentek páran a családból segíteni egy hétre, két hétre, de itt a segítségnek vége. Nincs az, hogy ugorj át, segíts a fürdetésnél, vagy kísérd el a többi gyereket az iskolába. Pedig számomra ez fontos szempont, hogy a családom, a rokonaim, akikre számíthatok, a barátaim, ott vannak-e mellettem, vagy jól élek, de egyedül.
Anna véleménye szerint azért is szervezik ezt a konferenciát, mert ebben a folyamatban az egyház társadalmi felelősség vállalása szintén elengedhetetlen fontosságú.

Tanulmányok, kutatás és lehetőségek
Sziráki Szilvia eszmetörténettel foglalkozik, és a maga bőrén tapasztalja, hogy itthon bizonyos területeken nincs előrelépési lehetőség. Ennek ellenére csak tapasztalatszerzés céljából szeretne utazni.
– Jó lenne megismerni más kultúrákat, embereket és vallásokat, ez a szakterületem szempontjából is jelentős lehet. Fontos szerintem az is, hogy az ember kipróbálja magát idegen terepen. Azért is szeretnék utazni, hogy lássam a „mihez képest"-eket. Nemcsak olyanok vannak ugyanis, akik elmennek Magyarországról, hanem olyanok is, akik Magyarországra jönnek. A magam bőrén szeretném tapasztalni, hogy miért jó vagy rossz itt élni, ne más mondja meg nekem.
Szilvia tanárként sűrűn találkozik azzal, hogy a fiatalok a kivándorlás mellett döntenek, mert úgy érzik, korlátozottak a lehetőségeik itthon.
– Már a gimnázium 11-12. évfolyamán is egyre többektől hallani azt, hogy érettségi után „elhúznak" innen. Foglalkozni kell azzal, hogy a 17 éves kamasz miért érzi azt, hogy neki itt nincs jövője. Miért érzi hiányát nem csak a pénznek, de az elismerésnek, az inspiráltságnak, a támogatásnak is? A MIGeneRÁCIÓ konferencián olyan programokat, szervezeteket mutatunk be, amelyek a szellemi tőke kivándorlása ellen szeretnének tenni és próbálnak itthon lehetőségeket teremteni ösztöndíjak és más programok segítségével.
A szervezők mindenkit szeretettel várnak, aki érdeklődik a téma iránt. Azokat is, akik érintettek vagy épp a döntésre készülnek, de azokat is, akik egyszerűen csak fontosnak tartják, hogy minél többet tudjanak erről a társadalmi jelenségről.
– Persze, a legtöbbet azoknak segíthet a találkozó, akik magukban sakkoznak, hogy menjenek-e vagy maradjanak. Segíteni szeretnénk nekik pro és kontra érvekkel átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tenni, hogy mi vár rájuk, akár mennek, akár maradnak.
Nem utolsó sorban a szórakozásnak is lesz helye a konferencián, így a Misztrál zenekar is koncertet ad Balatonszárszón.

Pete Violetta
Címlapkép: boon.hu 

A MIGeneRÁCIÓ konferenciát augusztus 8-tól 11-ig rendezik Balatonszárszón, a részletes program, valamint további információk megtekinthetők az SDG Diákmozgalom kapcsolódó aloldalán.

Kapcsolódó anyagaink:

Rajt vagy cél?

Itthon mégis jó