Összetartozunk

A határon belüli és határon túli magyarok összetartozását, az újrakezdést emelték ki vezető politikusok és határon túli magyar szervezetek képviselői a nemzeti összetartozás napján. Négyszázan kapták meg a magyar állampolgárságot a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján.

 

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban azt hangsúlyozta szombaton, hogy ezen a napon "nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük.

Semjén Zsolt a magyarok egyetemes emberiség iránti elsődleges kötelességének nevezte a sárospataki ünnepségen, hogy magyarságukat megőrizzék, kimunkálják, felmutassák. A miniszterelnök-helyettes a zempléni város református templomában a nemzeti összetartozás napján tartott ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: magyarságunkat akkor tudjuk megőrizni, ha szembe tudunk nézni a történelmünkkel, és ebből le kell vonni a tanulságokat. Széttéphették Magyarországot a külső és belső ellenségek, de a magyar nemzet szellemi és spirituális egységét soha nem tudták és soha nem tudják széjjeltörni - mondta.

A magyarság egységéről beszélt Hende Csaba honvédelmi miniszter is Szombathelyen. A Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban tartott trianoni megemlékezésen azt mondta: a kormány csak az államot szervezheti újjá, Magyarország megújításához azonban az egész nemzetre szükség van. Legyőzhetjük Trianont, ha hisszük, hogy összetartozunk, ha hisszük, hogy ez a közös hit képes a közösség érdekében megmozdítani bennünket - hangsúlyozta.

A pártpolitika feletti összetartozást emelte ki a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, Rétvári Bence, aki a KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) fővárosi ünnepségén a politika természetes részének nevezte, hogy különböző értékalapon politizálnak egyes csoportok, de az az igazi vízválasztó szerinte, hogy ki képes a magyar érdeket képviselni.

Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos Baktalórántházán természetes igénynek nevezte, hogy aki a nemzethez tartozik, az megkaphassa az állampolgárságot. Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár pedig arra hívta fel a figyelmet a főváros XXII. kerületi rendezvényén, hogy mára több ezer határon túli magyar kapta meg, kapta vissza a magyar állampolgárságot, és kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat erre. Ugyanitt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt arról, hogy a vajdasági magyar ember mindig az egységes nemzet részének tekintette magát, a "mi számunkra az elmúlt egy évnek a törvényhozási eredményei hihetetlen visszaigazolást, megerősítést jelentenek".

Lázár János polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője Hódmezővásárhelyen azt hangsúlyozta, hogy azok számára, akik ma állampolgársági esküt tesznek, vége a jelzős szerkezetes magyarságnak; a mai eskü valódi választóvonal az egész magyarság életében. Ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt tevőket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól - emelte ki.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy ugyanaz a nemzeti szövetség újul meg most - igaz, más formában, és most nem vérrel pecsételik meg -, amelyet annak idején megkötöttek az ősök. Ezt Trianonban szétrombolták. "Krisztus teste megtöretett, leszaggatták tagjait, de most eljött az ideje a húsvéti alkotmány szellemében a feltámadásnak, az egyesülésnek" - jelentette ki.

Meg kell haladnunk a trianoni traumát, ez napjaink feladata - mondta Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szombaton Veszprémben. A politikus szerint nemzetünket olyan csapás érte Trianonban, mint amikor valaki egy közlekedési baleset során súlyos sérüléseket szenved, és azután azt ki kell hevernie. Kovács Miklós úgy fogalmazott: "aki a testi trauma következtében lelkileg összetörik, meghasonlik, depressziós lesz, az bizonyosan nem fog talpra állni".

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szombaton Budapesten tiltakozó felvonulást tartott. Zagyva György Gyula, a HVIM tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy 91 év után még mindig egymástól elszakítva élnek a magyarok, családok, rokonok. Toroczkai László, a HVIM elnöke pedig azt mondta: június 4. nem lehet a nemzeti összetartozás napja, Trianon kérdését pedig nem lehet pusztán a kettős állampolgárság kérdésével elrendezni.

Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja.