A magyar reformátusok állampolgári és hittestvéri megrendüléssel osztoznak a család és az egész nemzet gyászában. Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság legnehezebb időszakában, a mögöttünk álló 20 esztendőben adott példát igaz bölcsességből és hűséges helytállásból. Nagy ajándéknak érzem, hogy személyes közelségből ismerhettem a tudóst és a kitűnő államfőt, akire most számos találkozásunkból három emlékeztet igazán.

 Az első még akkor történt, amikor ő még „csak” miniszter volt, én pedig lelkes ifjú lelkész, közvetlenül a rendszerváltást követő években. Egy atyai barátom vitt el hozzá egyetemi dolgozószobájába, ahol az alkotmányról beszélgettünk (az akkor még „új” alkotmányról). Szavainkhoz nem toldott sok szót, inkább atyai bölcsességgel terelgette vitapartnereit, hogy mit várhatunk egy alkotmánytól, s az mire teheti képessé a polgárokat. Nem semmizett ki bennünket a jogtudós lenyűgöző tudásával, hanem bevont bennünket imponáló bölcsességébe.

A második találkozásunk Kecskeméten történt, amikor a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki tisztébe iktattak. Államfőként érkezett és nyilatkozott meg ünnepi köszöntőjében, noha ez mégis csak egyházi belügy lett volna. De szavaiból jól érthettük, hogy nem a jeles eseményt tisztelte meg és nem is csak a Dunamelléki Egyházkerületet, hanem az egész magyar reformátusságot, s így is szólított meg ott mindannyiunkat. Sok bajunkban, harcunkban emel fel mindmáig ez a kitüntető barátság.

A harmadik pár hónapja történt, amikor a politikai élet kiválóságai köszöntötték 80. születésnapján. Amikor megköszönte az üdvözléseket, szinte gyermeki egyszerűséggel foglalta össze életét a hit és remény mindent meghatározó elveiben, melyeket egész életében követni igyekezett, melyekért helytállt, tűrt és fáradozott. Most már tudhatjuk, ottani őszinte szavaival már szét is osztotta közöttünk szellemi örökségét.

A mostani napokban sokan fogják méltatni államfői nagyságát, vitathatatlan érdemeit és kiválóságát. A fölidézett találkozások bennem azt a képet alakították ki róla, hogy Mádl Ferenc, a jogtudós és hívő katolikus, igaz barátunk és támogatónk tudott valamit rólunk, reformátusokról, amit mi oly gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni. Hálát adunk életéért a Teremtőnek a boldog feltámadás reménye alatt.

Bogárdi Szabó István
püspök
Dunamelléki Református Egyházkerület

Vasárnap elhunyt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök