Hatévente kerül sor a Magyarországi Református Egyház teljeskörű közegyházi tisztújítására. 2026. december 31-én ér véget a jelenlegi hatéves tisztségviselői ciklus, ezért idén ismét közegyházi választások lesznek, amely során a három évvel ezelőtt megválasztott egyházközségi presbitériumok tagjai választanak egyházmegyei és egyházkerületi vezető tisztségviselőket – espereseket, főgondnokokat és püspököket –, valamint egyházunk jövőre felálló új Zsinatának a tagjait. Mivel ez egy összetett és soklépcsős folyamat, ebben a cikkünkben összefoglaltuk mindazt, amit tudni érdemes róla.

Választhatósági kritériumok
Hogy pontosan kik jelölhetőek ezekre a közegyházi tisztségekre, azt egyházunk választási törvénye részletesen szabályozza:

• Püspöknek olyan lelkipásztort lehet jelölni, aki legalább tíz évi önálló lelkipásztori szolgálattal rendelkezik. Ennek az önálló lelkipásztori szolgálatnak nem kell se egyházközségi szolgálatnak, se megszakítás nélküli folyamatos szolgálatnak lennie, viszont csak az adott egyházkerület lelkészei választhatók erre a tisztségre, más egyházkerületekéi nem. Püspöknek két alkalommal lehet újraválasztani valakit, tehát mindenki legfeljebb csak három cikluson át lehet püspök.
• Egyházkerületi főgondnokká olyan presbitert lehet jelölni, aki legalább hat évi presbiteri szolgálattal rendelkezik. Ennek a hat évnek nem feltétlen kell egy gyülekezetben összegyűlnie, de az adott egyházkerületben jelenleg is presbiteri tisztséget viselők közül kell választani. A jelöltnek „hitben és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházkerület vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló” presbiternek kell lennie. Az egyházkerületi főgondnok is kétszer újraválasztható.
• Esperesnek tíz évnyi önálló gyülekezeti lelkipásztori szolgálattal rendelkező lelkész választható az egyházmegye élére, tehát ez esetben mindenképpen csak gyülekezeti lelkészek jöhetnek szóba az adott egyházmegyéből. Az espereseket is két alkalommal lehet újraválasztani.
• Egyházmegyei főgondnok jelöléséhez a kritérium legalább hat évi és jelenleg is aktív presbiteri szolgálat az adott egyházmegyében. A jelöltnek „élő hitű és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházmegye vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló” presbiternek kell lennie. Az egyházmegyei főgondnok kétszer újraválasztható.
• Egyházmegyei, egyházkerületi lelkészi tisztségviselőknek – az Alkotmánytörvényben meghatározott kivétellel – és zsinati lelkészi képviselőnek, pótképviselőnek az jelölhető, aki az egyházmegyében tölt be teljes jogú és önálló gyülekezeti lelkészi állást.
• Presbiteri képviselőnek és pótképviselőnek a választható egyháztagok közül bárki jelölhető, tehát nem kell presbiternek lennie.

A fenti szolgálati időtartamok számításánál a megkezdett szolgálati év teljes évnek számít, tehát például a kilenc és fél év szolgálat is már tíz évnek számít. Az egyházmegyei és egyházkerületi választási bizottságok tagjai nem fogadhatnak el bizonyos tisztségeket.

A jelölési és választási folyamat 2027. január 15-ig
Az egyházmegyei közgyűlések már tavaly megállapították az egyes egyházközségek szavazati számértékét, azaz azt, hogy az adott egyházközség szavazata mennyit ér. Alapértelmezetten mindegyik egyet, de ha több lelkészi állást tartanak fenn, illetve átlép bizonyos határokat a választási névjegyzékbe felvettek száma, ez a szám egészen ötig nőhet. A szavazati számértékeket az egyházmegyék felterjesztik az egyházkerületi közgyűlés elé, amelynek jegyzőkönyve rögzíteni is fogja ezeket. Ez alapján dolgoznak majd az egyházmegyei és az egyházkerületi választási bizottságok is.

Az egyházközségek idei választói névjegyzékeit az esperesek hagyják jóvá, így lépnek hatályba. A jelölési eljárás megkezdéséig kell megalakítani a választási bizottságokat. Az egyházmegyéknek ez a 2026. májusi közgyűléseken esedékes, az egyházkerület közgyűlése pedig 2026. június 8-án választja majd meg az új választási bizottságot. Még az egyházmegyei jelölő közgyűléseket megelőzően presbiteri gyűlést kell tartani az egyházközségekben, ahol a választási eljárás szabályait és a presbitérium feladatait kell ismertetni. Ha ezek mind lezajlottak a nyár folyamán, szeptemberben meg lehet tartani a jelölő közgyűléseket.

A jelölő közgyűlések csak egyházmegyei közgyűlések lehetnek, mert mind az egyházmegyei, mind az egyházkerületi tisztségekre ott jelölhetnek új személyeket. Az egyházmegyei közgyűlések állítanak jelölteket az esperesi, az egyházmegyei főgondnoki, a püspöki és az egyházkerületi főgondnoki tisztségre, valamint az egyházmegye presbitériumai által megválasztandó zsinati képviselői és pótképviselői tisztségre. Ennek kapcsán a választási törvény kiemeli:

„A jelölő egyházmegyei közgyűlés tagjainak Isten előtti felelősségük tudatában, az Igére, Isten akaratára való figyelés és buzgó könyörgés szent légkörében kell munkájukat végezni.”

Dunamelléken 2026. szeptember 20-án hét egyházmegye, szeptember 21-én pedig egy egyházmegye tart majd jelölő közgyűlést. A legalább 10%-ot elért jelöltek közül a jelenlévőknek szóban kell nyilatkoznia, hogy elfogadják-e a jelöltséget, a jelen nem lévő jelölteknek pedig a felkérés kézhezvételét követő három napon belül írásban kell erről nyilatkozniuk. Aki nem fogadja el a jelöltséget vagy nem válaszol határidőn belül, az nem lesz jelöltté. A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy megfelel az adott tisztségre vonatkozó törvényes feltételeknek, és hogy vele szemben kizáró ok nem áll-e fenn. A jelölés eredménye csak a jelölt elfogadó nyilatkozata után hozható nyilvánosságra.

A jelölő közgyűlés jegyzőkönyvét a tisztségekre jelöltek nevével együtt fel kell terjeszteni az egyházkerületi választási bizottsághoz nyolc napon belül. Az egyházkerületi választási bizottság összesíti a nyolc egyházmegyéből beérkezett szavazatokat, és a három legtöbb szavazatot megszerző jelöltet szerepelteti a szavazólapon. Emellett mindhárman meg kellett, hogy szerezzék a jelölti szavazatok legalább 10%-át ahhoz, hogy szavazólapra kerüljenek. Az egyházkerületi választási bizottság zárt ajtók mögött ülésezik és tagjai döntik el, hogy milyen módon hozzák nyilvánosságra a szavazólapra került jelöltek neveit.

Idén először az egyházmegyei és egyházkerületi elnökségi tagi tisztségek esetében egy személy csak egy vezető tisztségre való jelöltséget fogadhat el. Tehát nem lehetséges az, hogy valaki elfogadja a saját egyházmegyéjében az esperesi tisztségre is és az egyházkerületében a püspöki tisztségre is a jelölést. Ugyanez érvényes a főgondnoki jelölésekre is.

Az egyházmegyei választási bizottságoknak legkésőbb 2026. október 30-ig kell kiküldeniük az egyházmegye összes presbitériumának a levélcsomagot a szavazólappal és a borítékokkal, és meg kell határozniuk a szavazatok beérkezésének a végső határidejét. Legkésőbb 21 naptári napot határozhatnak erre meg a levélcsomag kiküldésének a napjától számítva, ugyanakkor a törvény november 21-ében rögzíti a végső határidőt. A gyülekezeti presbiteri gyűléseket szombaton vagy vasárnap is meg lehet tartani a szavazásra.

A szavazatokat kettős borítékban kell beküldeni: egy teljesen jelöletlen belső borítékba, amelyről nem lehet megállapítani, hogy melyik presbitérium adta le a szavazatot, és egy külső borítékba, amelyet meg kell címezni. A választási bizottság a külső borítékokat nyitja ki, és ha alakilag is egyben és rendben, sértetlennek találja, akkor a jelöletlen belső borítékokat összegyűjti, és azokat úgy bontják majd fel, hogy el vannak választva a külső borítéktól, tehát a feladó azonosítása nem lehetséges. A borítékokat az egyházmegyei és az egyházkerületi választási bizottság székhelyein erre a célra felállított urnákba kell helyezni – ezt elvégezhetik tisztségviselők, hivatalnokok is.

Az urnát akkor nyitja ki a választási bizottság, amikor összeül a szavazatok számlálására: a végső határidő után legalább 3 nappal, hiszen a postára adott borítékoknál előfordulhat, hogy néhány nap késéssel érkeznek csak meg. Amikor összeülnek és kibontják az urnát, a postára adott, de bármilyen technikai okból még ennél is többet késő szavazatokat nem fogják tudni figyelembe venni. Ismételten az egyházkerületi választási bizottság dönti el, hogy milyen módon tájékoztatja a nyilvánosságot az eredményekről, de azt mindenképpen jegyzőkönyvbe foglalja és az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti.

Következő lépésként össze kell hívni az alakuló közgyűléseket, hiszen ott fogják egyrészt megerősíteni a választási eredményeket, másrészt a további választások ott zajlanak majd. Az egyházmegyei alakuló közgyűléseket 2026. december 31-ig össze kell hívni és 2027. január 15-ig meg is kell tartani. Ott hirdetik ki az esperes, az egyházmegyei főgondok, valamint a zsinati képviselők és pótképviselők megválasztása kapcsán megszületett eredményt. A választási bizottság jelentést tesz a közgyűlésnek, a közgyűlés pedig megerősíti az eredményeket. Az egyházmegye elnökségének a jelölése alapján választják meg az egyházmegyei lelkészi és világi főjegyzőt és az intézményi közgyűlési képviselőket is – a többi egyházmegyei tisztségre bármilyen két közgyűlési tag javasolhat jelölteket, akikről azután szavaznak is.

Panasszal a választási bizottsághoz lehet fordulni jogorvoslatért a választást követő 5 napon belül. A választási bizottságnak a panaszt a beérkezésétől származott 5 napon belül meg kell vizsgálnia és el kell bírálnia. Ha a választási bizottság határozata ellen fellebbeznek az egyházmegyei bírósághoz, a bíróságnak 30 napja van az elbírálásra. A fellebbezéseket elbíráló egyházmegyei és egyházkerületi bíróság tagjai akkor még a hat évvel ezelőtt megválasztottak lesznek, hiszen új bírákat csak az alakuló közgyűléseken választhatnak.

Az új egyházkerületi közgyűléstől az új Zsinatig
Az egyházkerület alakuló közgyűlésére a meghívókat legkésőbb 2027. január 16-ig kell kiküldeni, és a közgyűlést legkésőbb 2027. január 31-ig meg kell tartani. Ezen kihirdetik a püspöki és a főgondnoki tisztségre megszületett szavazási eredményt, majd az új elnökség jelölése alapján kell az egyházkerületi főjegyzőket megválasztani titkos szavazással. Az egyházkerületi alakuló közgyűlésen az egyházkerületi tisztségviselők (pl. jegyzők, jogtanácsos, intézményvezetők stb.) mellett a Zsinati Tanácsba is választanak tagokat, hiszen addigra már tudni lehet, kik a zsinati tagok. Végül az új tisztségviselők esküt tesznek.

Az új Zsinat várhatóan már 2027 februárjának első felében összeülhet. A Zsinat első ülésén megválasztják a zsinati elnököket és alelnököket, valamint a három-három presbiteri jegyzőt. A Zsinat lelkészi és nem lelkészi elnökét és alelnökeit az egyházkerületek püspöki és főgondnokai közül kell választani, tehát a négy egyházkerület négy püspökéből és négy főgondnokából. A Zsinat második ülésén választanak zsinati tanácsost, jogtanácsost, az Országos Gyűjteményi Tanács elnökét, az egészségügyi és diakóniai képviselőket, valamint a zsinati bíróság tagjait.

Barna Bálint