Pusztai Tímea kicsit kívülállónak érezte magát teendők nélkül, Rozgonyi Emőke viszont jóleső érzéssel merült el az ismerősök forgatagában. Míg korábban szinte csak a problémákat látta, Kiss Sándor számára résztvevőként úgy tűnt, mintha minden olajozottan zajlana, és idén Hámori Ádám is kibírta orvosi segítség nélkül a Csillagpontot. Nemcsak emlékeztek, hanem múlt, jelen és jövő vitás kérdéseiről is őszintén beszéltek a Csillagpont egykori koordinátorai a találkozó elmúlt tíz évéről szóló kerekasztal-beszélgetésen. Ki vagyok? – ezúttal a kérdés nem csak a fesztiválozóknak szólt, az egykori szervezők most a Csillagpont identitásáról beszélgettek.

A kezdetekről
– 2002 tavaszán indult el az első találkozó szervezése, Tarr Zoltán, a Zsinati Ifjúsági Irodát létrehozó lelkipásztor ötlete alapján – árulta el a kezdetekről Kiss Sándor újságíró, aki a 2003-as bodajki és a 2005-ös debreceni találkozónak is aktív szervező tagja volt az újonnan alakult ifjúsági iroda munkatársaként. A németországi Kirchentag evangélikus egyházi napok és más amerikai táborok is mintául szolgáltak a Csillagpontnak ebben az alkotmányozó szakaszában, de a hazai rendezvényt mind struktúrájában, mind szabályrendszerében sikerült sajátosan magyar és református találkozóvá formálni.
– A Csillagpontot többek között az különbözteti meg a világi fesztiváloktól, hogy van kiscsoportos beszélgetés, és ez lehetőséget ad a közösségteremtésre, a személyes kapcsolatok kialakulására. Az evangélikus Szélrózsán például nincsenek csoportbeszélgetések. A Szélrózsa előbb indult, mint a Csillagpont (az első országos evangélikus ifjúsági találkozót 1996-ban rendezték – a szerk.), tehát ez a találkozó is egyfajta mintaként szolgált számunkra. Ezért is vetődött fel a kérdés, hogy szükség van-e a csoportbeszélgetésekre. Sok lelkész határozott véleménye az volt, hogy egy református ifjúsági találkozó nem képzelhető el kiscsoportos beszélgetések nélkül, és ezzel mindenki egyetértett  – mesélte Kiss Sándor.
Hámori Ádám szerint a kiscsoportos beszélgetések abban is segítenek, hogy senki ne érezze magát egyedül a Csillagponton.
– Számítógépes program segíti a kiscsoportbeosztást, hogy az egy gyülekezetből érkező fiatalok ne kerüljenek egy csoportba, hanem mindenki köthessen új ismeretségeket. Egyedülálló ízt, családias légkört ad a találkozónak, hogy nem vadidegen emberek között úszkálok, még ha egyedül jöttem is, mert már másnap ismerős arcok jönnek velem szembe – mondta a 2009-es fadd-dombori találkozó koordinátora.

Lehet-e egyből kettő?
Izgalmas kérdés már az is, kinek szól valójában a Csillagpont. Jakus Ágnes, a kerekasztal-beszélgetés moderátora elmondta, hogy amíg az első találkozón főleg az egyetemista korú fiatal felnőttek vettek részt, mára egyre több kisgyermekes család érkezik a fesztiválra, hiszen szép emlékeket őriznek róla, és életük természetes részévé vált a Csillagpont. A Parókia portál munkatársa azonban sokak véleményét fogalmazta meg kérdésében, amikor arról faggatta az egykori koordinátorokat, nem lenne-e érdemes kettéválasztani a találkozót, ahol az iskolás korosztály és a családosok is megtalálhatják a számukra megfelelő programokat.
– A Fadd-dombori fesztiválra készülve tudatos „marketingstratégia" volt, hogy református gimnáziumokba mentünk el kampányolni, ahol a végzős osztályokat szólítottuk meg. Azóta ez hagyománnyá vált. Nagyon sok helyen kedvező fogadtatásra találtunk; a harmadik, negyedikes osztályok hittanórájára bemehettünk, és ott egy kis filmvetítéssel, rövid bemutatkozással invitálhattuk a fiatalokat – mondta Hámori Ádám. A vallásszociológus azt is elárulta, már a 2007-es sárospataki találkozóról is jöttek olyan visszajelzések, hogy az idősebb Csillagpontozókat egy kicsit zavarja a gyerekek, azaz a 11-13 éves fiatalok jelenléte. Míg a korábbi Csillagpontokon ez a korosztály alig talált magának tartalmas és élvezhető programot, 2013-ban immár második alkalommal különfoglalkozásokat szerveztek a tinédzser korúak számára a délelőtti előadások és csoportbeszélgetések ideje alatt.
– Sok gyülekezet számára nincs elérhető formában olyan táborozási lehetőség, ahova a konfirmandus fiatalokat el tudnák vinni. Ennek ellenére igyekeztük kommunikálni, hogy a Csillagpont ifjúsági, és nem konfirmandus találkozó. A családos jelleget igyekeztünk a kezdetektől megtartani, hogy a fiatal családosok ne rekesztődjenek ki a fesztiválról, de mostanra már majdnem azt lehet mondani, hogy családi találkozóvá kezd alakulni a Csillagpont. Innen látszik, hogy óriási igénye van erre a fiatal családoknak is, mert ezen kívül nincs számukra olyan többnapos kikapcsolódási lehetőség egy fesztivál keretében, ami mindenki számára megfelelő programot, pihenést nyújtana. De vagyunk néhányan akik érezzük, hogy az ifjúsági jelleg önmagában is fontos lenne, hiszen ez egy sajátos és lényeges missziói terület – mondta Hámori Ádám.

Nagy számok törvénye
– A 2011-es Csillagpont szervezésénél egyértelműen látszott, hogy a találkozót az önkéntesek tartják össze, ettől Csillagpont a Csillagpont. Az önkéntesek nagy részben egyetemista fiatalok, és csak kevés családos ember tudja elvállalni, hogy önkéntes munkát végezzen a kisgyermekei mellett. Ezért nagy dilemma, hogy vajon kik alkotnák egy családos fesztivál önkéntesgárdáját? – utalt arra Pusztai Tímea, hogy az idei találkozó működtetéséhez, többek között a regisztrációhoz, a beléptetéshez az étkezőkbe, a helyszínek biztosításához, kiscsoportos beszélgetések vezetéséhez idén 900 önkéntes munkájára volt szükség.
Deák Péter, aki az idei fesztivál szervezőit képviselte a beszélgetésen, úgy vélte, természetes folyamat, hogy ha valaki jól érezte magát a Csillagponton, szívesen visszatér legközelebb is, azonban a korosztály szélesedésének más okát is látta.
– Kicsit a számok bűvöletében kezdtünk élni, hogy minél többen jöjjenek és ez minél nagyobb, minél profibb találkozó legyen. A következő Csillagpontnál azonban bátrabbnak kell lenni, radikálisabb változást kell hozni – mondta az ötödéves teológushallgató.

A biztonsági őrök örülnek nekünk
Bár a Csillagpont elsősorban hitéleti találkozó, a résztvevőknek lehetőségük nyílik a szórakozásra is. A fesztiválon számos keresztyén könnyűzenei koncertre látogathatnak el a fiatalok, az utóbbi néhány találkozón azonban már nem csak kizárólag egyházi előadók léptek fel a Csillagpont színpadán.
– A 2007-ben volt először, hogy az esti nagy koncertek egyikére egy igazi sztárt, Molnár Ferenc Caramelt hívtuk el. Ő abban az évben a Megasztár tehetségkutató verseny győztese volt. Ebben az évben a főelőadások és az esti koncertek helyszíne a táborhelyen kívül volt. Egy kicsit a város fiataljai felé is akartunk nyitni azzal, hogy megajándékoztuk őket a koncerttel, hiszen ezt ők is szabadon meghallgathatták – mesélte Rozgonyi Emőke. A jelenleg Szlovéniában szolgáló lelkipásztor elmondta, fontos szempont volt a péntek esti zárókoncert kiválasztásánál, hogy Caramel lazán kötődött a református egyházhoz, felvállalható művész volt, hiszen nem kötődtek a nevéhez botrányok, és a zenéjével nem a teljes erkölcstelenséget hirdette. A fesztivál szellemisége azonban még a külső helyszínen is érezhető volt.
– Amikor a biztonsági őröket hívtunk, hogy biztosítsák a programokat, a biztonsági szolgálat vezetője a legnagyobb meglepetésemre azt mondta, hogy ide a legjobb embereimet hozom pihenni. Annak ellenére, hogy külső helyszínen voltunk, döbbenten álltak a kigyúrt biztonsági őrök, hogy itt nincs balhé, nincsenek verekedő fiatalok, akiket szét kellene szedni. Nincs italozás, részegségből adódó problémák és nincs szemét, miután mindenki bevonult a pályáról. Tehát elmondhatom, hogy a biztonsági őrök körében nagyon jó híre van a fesztiválnak – jegyezte meg nevetve a sárospataki találkozó koordinátora.

Édes emlékek
Szerelmek, úrvacsora esőben és egy keresztyén fiatalokkal benépesülő épület, ahol évekig ki sem lehetett ejteni Isten nevét – csak néhány fejezet a Csillagpont tízéves történetéből. A kerekasztal-beszélgetés végén tortával ünnepelték meg a Csillagpont tizedik születésnapját, és a nosztalgiázásba a hallgatóságot is bevonták. A mezőtúri találkozó résztvevői kameránk előtt idézték fel legszebb pillanataikat két falat között.

Dobó Márti