A zeneképzelet szóösszetételt a háromgyermekes házaspár találta ki. Megfigyelték, hogy amikor a zongorán gyakoroltak, kisgyerekeik szívesen játszottak a hangszer körül bizonyos darabok elhangzásakor. Így fedezték fel, hogy sok klasszikus nagyon közel áll a gyerekek lelkivilágához. Végül ezeket a darabokat fűzték össze és egészítették ki magyar költők verseivel, és megszületett a Zeneképzelet című előadás, amellyel már hosszabb ideje járják az ország iskoláit.
Saját gyerekeinket teszteltük otthon, és megfigyeltük, hogy egy idő után maguktól is elkezdik dúdolni a számukra kedves dallamokat – mondja Várnagy Andrea. – Sok tapasztalatot szereztünk az évek alatt, és ma már pontosan meg tudjuk állapítani egy zeneműről, hogy azt be tudja fogadni a gyerek vagy túl nehéz neki. A gyerekek esetében nagyon fontos, hogy legyen a darabnak karaktere, de ne tartson tovább két-három percnél, mert ennél tovább nem tudnak koncentrálni a kicsik.

A kisvárosokban tartott délelőtti koncerteken valóban bebizonyosodott, amiről a zongoraművészek beszéltek. A gyerekek örömmel hallgatták a klasszikusokat, és önfeledten tapsoltak a komolyzenei előadáson. Az alsó és felső tagozatosok szívesen bekapcsolódtak az interaktív koncertbe, hiszen a nekik szóló előadás nem arról szólt, hogy egy órát kellett mozdulatlanul, fegyelmezetten ülniük és hallgatniuk, hanem bevonták őket az előadásba. A gyerekeknek több kérdésre is válaszolniuk kellett; faggatták őket például arról, hogy milyen magyar zeneszerzőket ismernek. Kodály Zoltán, Bartók Béla és Erkel Ferenc közé valahogy „bekeveredett" Gárdonyi Géza is, de többségében jó válaszok születtek. A legjobban akkor élénkült meg a koncertteremnek kinevezett tornaterem, amikor Lackfi János költő a Fiúk dala című verséhez kapcsolódva a fiúk és lányok is elmondhatták, hogy mit gondolnak a másik nemhez tartozó társaikról.

„Az összes lány dilis,
Azt, hogy miről susog,
Hiába is vered,
Nem mondja meg : titok."

Várnagy Andrea és Farkas Zsolt játékosan, könnyeden tanította meg a gyerekeknek, hogy amit mi szóval fejezünk ki a hétköznapokban, azt a zeneszerzők a hangjegyekkel, zenével teszik.

Nagyon tetszett a koncert, jók voltak a dallamok, az ütem, a ritmus, főleg az utolsó darabnál, nagyon élveztem a tapsot is – mondja Kanalas Tibor. A hetedikes fiú leginkább a diszkózenét kedveli. Amikor rákérdezek, hogy volt-e már komolyzenei koncerten, visszakérdez, hogy diszkóban? Egy másik diák, Mihók Pál pedig arról beszél, hogy még soha nem volt komolyzenei koncerten, de ezután szívesen elmenne, mert tényleg megtetszett neki. – A diszkózene szinte csak zaj, ott csak ordibálnak, de a komolyzene megnyugató – jelenti ki.
 Dérné Veresegyházi Erika tanítónő szerint nagyon fontos, hogy megismerjék a gyerekek a klasszikusokat. A ritmizálás a gyerekek készségeinek fejlesztésénél, a matematikában, olvasásban, írásban is nagy szerepet kap – fűzi hozzá.
 Még soha nem volt ilyen komoly előadás az iskolánkban – mondta a szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. Köhlerné Nagy Ibolya igazgató szerint ez a koncert jó alkalom volt arra, hogy a gyerekeket ráébresszék: számos érték van a komolyzenében, és néha érdemes felállni a Facebook és a számítógép mellől. – Köszönjük a művészeknek, hogy gondoltak a vidéki fiatalokra is és eljöttek hozzánk. A diákok ennek köszönhetően nemcsak a tanárok elbeszélése vagy lemezek alapján ismerhetik meg a komolyzenét, hanem saját szemükkel láthatják és hallhatják, hogy élő emberek játszanak el komoly műveket. A jövő generációját egy ilyen koncert a művészet felé terelheti, mert nekünk itt, vidéken erre igen kevés lehetőségünk van.
Farkas Zsolt zongoraművész azt mondja a két koncert után, hogy bár nem könnyű gyerekeknek játszani, mégis hálás feladat. – Tíz év alatt, amióta gyerekeknek adunk koncertet, sokféle csapattal találkoztunk, néhány helyen több erőt kellett kifejteni, hogy fenntartsuk a figyelmet, de megéri. A mostani koncerten is négyszáz gyerek ült és hallgatott klasszikusokat a zsúfolt tornateremben.

Amikor a televízióban megy egy reklám, vagy a gyerekeknek szóló csatornákon egy rajzfilm, az abban felcsendülő zenékről azt hiszik, hogy az reklámzene, holott az aláfestő zene gyakran komolyzenei darab – mondja Várnagy Andrea. – Amikor gyerekeknek játszunk, mi sohasem tudhatjuk, hogy milyen magot hintünk el. Lehet, hogy esélyt adunk arra, hogy legközelebb ne kapcsolja el a gyerek a tévét vagy a rádiót, ha komolyzene szól.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Somogyi György 

A református művészházaspárról készült Összhang című korábbi írásunkat itt olvashatják.