Gyógyítja-e az egyház a trianoni traumát? Kihez fordulnak a református hívek lelki támaszért krízishelyzetben? Lehet-e traumatikus élmény a növekedés? – minderről a sárospataki Trauma és kegyesség konferencián esett szó az elmúlt hétvégén.
Gazdasági csoda és reménytelenség, családcentrikusság és elapátlanodás, bezárkózás és nyitottság egyszerre jellemzi a felkelő nap országának népét. Japán nehéz terep az evangélium terjedésére, az imádság azonban ajtókat nyit – vallja Illéssy Dorottya, aki a szigetországban tett tíz hónapos missziós útjáról mesélt portálunknak.
Egy-egy improvizációja egész munkásságát összegzi, amelyben a kántori szolgálat és az orgonaművészet sosem válik el egymástól. Oktatóként a legszebbet és legtöbbet akarja átadni kivételesen tehetséges diákjainak.
Závada Pál Hajó a ködben című, 2019-ben megjelent könyvéből kiindulva egy család életén és döntésein keresztül beszélgetünk a 20. század kérdéseiről, az emlékezés lehetőségéről és arról, hogy milyen dilemmák övezik múltunkat.
A teremtésvédelem „szent erőlködés” vagy felelősségteljes szemlélet és életmód? Keresztyénként hogyan válhatunk környezettudatossá, érdemes-e erről a gyülekezetben beszélnünk? A torbágyi közösség régóta ismeri a válaszokat.
„Ha a hajnal szárnyaira kelnék (...) ott is a te kezed vezérelne engem” – A Bibliamúzeum megújult és kibővült tárlatán a párizsi magyar művészek alkotásai egymást erősítve szólítanak meg minket.
Mindenkit szeretettel várunk a Sófár Konferenciára és Dicsőítő Estre! A konferencián előadásokon, műhelyeken és egyéb programokon vehetnek részt az érdeklődők. A nap vezető témáját: „Dicsőítésre teremtve” az Ef 1,12 alapján választottuk: „…hogy dicsőségének magasztalására legyünk…”.
Frédéric Boyer és Serge Bloch illusztrált Bibliája egyszerre feldolgozás, értelmezés, újraértelmezés és prédikáció, amely könnyed formában tálalja a komoly teológiai mélységeket.
„Az osztrák követségről átküldtek egy fehér vöröskeresztes autót 1956 őszén, hogy ha nyugatra szeretnénk menni, itt a lehetőség. Nagyapám azonban olyan erős kulturális meghatározottsággal volt magyar kálvinista, hogy nem volt kérdés a maradásunk” – meséli Szacsvay Éva néprajzkutató, Ravasz László egykori dunamelléki református püspök unokája.
A sebezhetőség bevallása az első lépés, hogy átélhessük a szabadítást. Hiszen a legsötétebb pillanatban is így fogalmazza Jézus: „ÉN” Istenem. Kihez menekülhetne Isten akarata elől, mint éppen Őhozzá…