Az emlékév végén is nyitva a kérdés: milyen társadalmi hatásai vannak ma Magyarországon a reformációnak? Sashalmon erre bizonyosan érvényes válasz született.
Svájc. Az első bicskám, egy júliusi hógolyócsata és a hatalmas zöld mezők jutnak róla eszembe. Gyermekkori emlékek, valamikor a kilencvenes évek közepéről. Persze, felnőttes dolgok is előbukkannak a vidám emlékek mögül – Kálvin és Szervét, az Institutio, s valahogy az egész refomátusságom – minden örömével és nyűgével együtt.
A keresztény élet nem feltétlenül arról szól, hogy az ideig való földi életünkben megélt nehéz helyzetek mindegyike megoldódik. Sokkal inkább szól arról, hogy olyan ígéretekkel egészül ki az életünk, melyek átívelnek az ideig-óráig tartó nehézségek fölött.
A Károli-egyetemi Lelkészség és a Pesti Református Egyetemi Misszió által közösen szervezett a Tiszta vizet a pohárba! egyetemistáknak szóló sorozatunk következő alkalmán a Nashville-i Nyilatkozat kapcsán nemi és szexualitással kapcsolatos modern kihívásokra adott biblikus, keresztyén válaszról, a Nashville-i Nyilatkozatról beszélgetünk meghívott vendégeinkkel.
A Szentírás Szövetség alapítványvezetői pozíciója 2018 elejétől megüresedik, így ennek betöltésére keres most a Szövetség kuratóriuma alkalmas személyt:
A protestáns princípium mint elemi tiltakozás nemet mond a bálványimádás minden formájára, ez a prófétai Lélek megnyilatkozása. Beleértve azokat a beárazott ígérgetéseket, amelyek az önmegváltásra, a boldogság elnyerésére, az időleges célok istenítésére, vagy a jövő megragadására vonatkoznak. Beleértve az egyházon belüli kísértéseket is, amely akár az intézményrendszer biztonságára, akár a kimerevített dogmákra, akár a kizárólagos bibliaértelmezés birtoklására vonatkoznak.
Vajon mit jelent ma reformátusnak lenni? Hogyan alkotnánk meg saját 95 pontunkat? A kérdésre egy kutatás résztvevőiként mi magunk adhatjuk meg a választ: lelkészek, presbiterek, egyházi oktatási intézmények diákjai, egyháztagok. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő felmérés a református identitást és életmódot vizsgálja. Minderről a kérdőíveket összeállító és kielemző Nagy Károly Zsolt református teológust, kulturális antropológust kérdeztük.
Nem szoktam és nem szeretek az ördögről beszélni. Távol áll tőlem az, amikor a világot két részre osztjuk. Mégis benne van minden vallásos gondolkodásban annak megjelenítése, hogy mi emberek kísérthetők vagyunk, és valahogyan le kell írnunk azt az erőt, amely által késszé válunk arra, hogy a rosszat válasszuk.