Biztonságra, lakhatásra és megélhetésre van szüksége azoknak az üldözött keresztényeknek, akik a háború és a szélsőséges iszlamista terror elől menekülnek a Közel-Keleten és Afrikában. Hazánkban a világon először helyettes államtitkárság jött létre azért, hogy a szenvedők hangja legyen szerte a világon, nekik pedig kézzelfogható segítséget nyújtson.
A keresztyéni szeretet, mint a tudatos és intézményes kapcsolatépítés indítéka? Ilyenek a koreaiak, köztük a keresztyének: egyszerűek, praktikusak, nekilátnak a dolgoknak, építenek. Kapcsolatokat is. Missziót is. Magyarországon is.
Február 15-ig jelentkezhetnek a továbbtanulni szándékozók a 2018-as felsőoktatási felvételire. A Károli-egyetemen több mint háromezer diák kezdheti meg idén tanulmányait.
Az Iszlám Állam visszaszorítása, a harcok megszűnése után az iraki keresztyének hazatérnek, és próbálják újrakezdeni az életüket, újjáépíteni templomaikat, otthonaikat.
Elsajátítani a keresztyén értékrenden alapuló, etikus vezetést – ez volt a célja a közelmúltban Budapesten megrendezett GLS Nemzetközi Vezetői Konferenciának, amely idén négyszáz vezető részvételével zajlott.
Részt vett az Iszlám Állam elleni harcokban, igaz, az ő fegyvere az a fényképezőgép, amelynek objektívjén keresztül három kontinens lakosságához jutottak el szavak nélküli tudósításai a háború poklából. Az igazi harcot azonban a lelkekért vívja, mert időközben rájött: a muszlim emberekért került a Közel-Keletre keresztyénként. Fehér Bertalan fotóssal beszélgettünk.
Befogadás vagy önvédelem, önazonosság vagy idegengyűlölet, felelősség vagy krisztusi szeretet? Ellentétes érzelmek a menekülthelyzet kapcsán, és a máig tartó dilemma: hol a határ. Az elmúlt évek legforróbb témája kavarta a legnagyobb port az idei Csillagpont református ifjúsági találkozón is.
Ott állhattunk, végigsétálhattunk Genfben a reformáció nemzetközi emlékműve előtt. De fel sem merült bennem, hogy ellenőrizzem Illyés Gyula versének első sorát, tényleg száznegyvenhármat kell-e lépni, hogy végigérjen az ember a szoborsor előtt.
Nyugat-Európában tabuként kezelik, hogy a menekültek bántalmazzák keresztyén társaikat, eközben az otthon maradott iraki keresztyének még mindig nem térhetnek vissza a háború sújtotta övezetbe, hogy ismét birtokba vegyék lerombolt otthonaikat. Párbeszéd a keresztényüldözésről címmel rendezett geopolitikai konferenciát a Fővárosi Örmény Önkormányzat a közelmúltban.
Mit kezdjünk sírva vigadós magyar reformátusságunkkal? Mit adhat a szép az Istent dicsőítő embernek? Vajon mitől jó a liturgia? – a többi közt ezekre a kérdésekre adott választ az év eleji, Michiganben megrendezett Worship Symposium. Kiss Sámson Endre lelkipásztor beszámolója.
Máig háborús bűnösként, jelöletlen tömegsírban nyugszik az 1944–45-ös délvidéki vérengzés több tízezer halálos áldozata, köztük több ezer magyar. A tragédiát máig elhallgatás övezi. Informálni és a háborús bűnösként elkönyvelt, máig sem rehabilitált, ártatlan áldozatokra emlékezni – ez a célja a Délvidéki Magyar Golgota 1944–45 vándorkiállításnak.
Magyarságukhoz és felekezetükhöz is erősen ragaszkodnak azok a Nyugat-Európában megalakult református gyülekezetek. Az ő képviselőik találkozóján szólítottunk meg egy helyben lakó és egy fél magyarországnyi területen szolgálatot végző lelkipásztort, valamint a legnyugatabbi, saját lelkésszel nem rendelkező gyülekezet gondnokát az ausztriai Felsőőrött.
Már nem hisznek a multikulturalizmusban a hollandok, akik évtizedek óta együtt élnek a migrációval. Hollandiában a hivatalos adatok szerint a lakosság több mint négy százaléka iszlám vallású. Evert van Vlastuin holland református újságíró azt mondja, nehéz kérdés, van-e keresztyén válasz a migrációra.
Huszadik századi lelkészvértanúkról, 1956-ról és a Nyugat-Európában élő magyar reformátusok között végzett misszióról is szó esett a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat (NyEMRLSz) idei találkozóján.
Száz programpont közül választhatnak, ha ellátogatnak az idei RENDR-re. A dunántúli Református Egyházi Napokat hetedik alkalommal rendezik meg, ezúttal Balatonfüreden.
A keresztyén hit nem nevelés, hanem életforma kérdése. Hogy hatással tudunk-e lenni a másik hitére, az nem szavakon múlik, hanem elsősorban mintákon. A szavak értelme - ez tragédia, de mi magunk vagyunk - mondta Visky András író, dramaturg a Protestáns Tavasz keresztyén nevelésről szóló beszélgetésén.