Három különböző század, három asszonysors. Valamennyiüket megpróbálta az élet, ők viszont mindent megtettek, hogy széppé tegyék azt – mások számára is. Divatról, házasságról, üldözöttek bújtatásáról, gyógynövényekről és kitelepítésről mesélt a református asszonyok szellemi hagyatékát felidéző tulipános láda az idei Művészetek Völgyében.
A zöld Wartburg szinte mindig tele volt. Egyszer gyerekek ugrándoztak benne, máskor pedig hangosan nevető felnőttek utaztak a múltba az FM 151.7-tel. A műsorvezető Erősvár László.
Hogy a kegyelem szépsége is megjelenhessen, ahogy Isten könyörült rajtunk, a képek alkotója is könyörült a közönségen és saját magán. Nem látható, mégis látható képeket állított ki Votin Dóra festőművész a reformáció 500. évfordulóján.
Fiók vagy kisebb ládika a nagyobb ládába rejtve – ez a ládafia, amelyben a legértékesebb kincseket őrizték a régiek. Közös, értékálló kincseinkre irányítják a figyelmet a taliándörögdi református udvar házigazdái is, akik a Művészetek Völgye idei programsorozatát a reformáció értékeivel gazdagítják.
A Művészetek Völgye református udvarának egyik különlegessége az a festőműhely, ahol a látogatók is bekapcsolódhatnak a fakazetták festésébe. Az alkotások a taliándörögdi református templom mennyezetét díszítik majd. Az alkotóműhelyt Votin Dóra festőművész és Szabó György építész vezetik.
Miközben a montázsait egyedül lehet igazán befogadni, megajándékoznak azzal a felismeréssel is, hogy nem vagyunk egyedül. Jobban kapcsolódunk, mint gondolnánk, igaz, egyedibbek is vagyunk, mint hinnénk. Elesettségünk végzetes, ám reményünk sorsfordító. Baán Katalin képi zsoltárai puhák és kemények, sűrűk és áttetszők, mozdíthatatlanok és folyton változók.
Múzeumi szakértőkből álló nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a budapesti Bibliamúzeum nemrégiben. A nemzetközi megméretésen arany-, ezüst- és bronzdíjat kaptak a megújult múzeum animációs filmjei.
Szabó Andrással új kötetéről, a wittenbergi magyar diáktársaság szerepéről Fenyvesi Félix Lajos beszélgetett.
Az interjú az Evangélikus Élet magazinban jelent meg.
Az első magyar sci-fibe is beleolvashatnak a látogatók a kecskeméti Ráday Múzeumban. A fantasztikus regényt egy református lelkipásztor írta az ezerhétszázas években. A RE-formáció, Re-konstrukció című kiállításon számos, a reformációval összefüggő különlegességről beszélgettünk Fogarasi Zsuzsa múzeumigazgatóval.
Jellegzetesen protestáns és hagyományosan népi motívumokra épülő kézműves alkotásokból nyílt kiállítás a székesfehérvári református gyülekezetben. A reformáció történelmi és kulturális öröksége az élő népművészetben című kiállításon a többi közt gyermekjátékok, templomi berendezési tárgyak, kerámiák és festett mennyezetkazetták is megtekinthetők.
Orgonajátékával azt szeretné hirdetni, hogy Isten szereti az embert. Az örömhír minden leütésében ott bujkál. Csizmadia Márta, a péceli gyülekezet orgonistája azt mondja, hogy az inspirációt mindig felülről kapja.
500 év telt el azóta, hogy a legenda szerint Luther Márton kiszegezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom ajtajára. A jubileumi évben egész Németország éljenzi a reformátort, és tárt karokkal várják az érdeklődőket, hogy minél többekkel megismertethessék országuk büszkeségét.
Ha egy gyerek anyanyelvi zenei környezetbe nő bele, akkor magába szívja népzenét, mint az anyatejet, mindegy, hogy mi a trend - állítja Juhász Zoltán népzenész, kutatómérnök.
Lutherek címmel mutatták be az idei miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon a reformáció 500. évfordulójára született ragtime operát, amelyet Martin Luther King és Luther Márton élete ihletett. Lanczkor Gábor író és Ittzés Tamás zeneszerző művét a Bohém Ragtime Jazz Banddel kiegészült debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészei vitték színpadra Gemza Péter rendező vezetésével.
A spiritualitás az istenhitből fakad. Bárhol is járunk, azt tapasztalom, hogy az emberek szomjaznak az élő zenére és különösen fogékonyak, ha elgondolkodtató, lecsendesítő, megnyugtató, szakrális zenét hallanak – mondja Gyermán Júlia hegedűművész.
Kevesekről hallott annyi rágalmat, és hamis állítást, mint Kálvinról, ezért saját maga akart utánajárni az igazságnak, mondja Tóth-Máthé Miklós író. Megjelent az első magyar nyelvű regény Kálvin Jánosról, a reformátor küzdelmes, mélyen emberi, hitvalló életéről.