Házasság a Bibliában: Néhány szempont 1.

4 A gyülekezetvezető modellje: 1Tim 3:1-5


Az 1Tim 3:1-5-öt azért is érdemes tanulmányozni, mert gyakran hallani "biblikus" megokolásként: első a szolgálat. Lássuk tehát, az Újszövetség egy idevonatkozó szakasza valójában mit tanít a szolgálat kérdéséről.

Igaz beszéd ez: ha valaki püspökségre törekszik, jó munkát kíván. Szükséges tehát, hogy a püspök legyen feddhetetlen, egyfeleségű férfi; megfontolt, józan, tisztességes, vendégszerető, tanításra alkalmas; nem részeges, nem kötekedő, hanem megértő, a viszálykodást kerülő, nem pénzsóvár; olyan, aki a maga háza népét jól vezeti, gyermekeit engedelmességben és teljes tisztességben neveli. Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni az Isten egyházára?

Az ógörög-magyar szótár szerint a görög episkopé ("püspökség") szó jelentése a LXX-ban és az ÚSZ-ben "egyházfő működése/méltósága". A "püspök" szó pedig a görög episkopos fordítása, melynek pontos jelentése: 1. "felügyelő, őr, gondozó"; 2. egyházi gondnok, egyházfő; 3. püspök. 25. Tehát itt gyülekezetvezetőkről tágabb értelemben van szó. Egyházrendünk szerint ugyan a presbiterek is gyülekezetvezetők, az alkalomhoz illően most mégis csak a lelkészekről kívánok szólni az 1Tim 3 kapcsán. Különösen két szempontot fogok a témának megfelelően kiemelni: Először is, mit jelent, hogy a lelkész, a gyülekezetvezető "egyfeleségű férfi" (3:2)? Másodszor, milyen kapcsolatban áll az, ahogy a gyülekezetvezető, a lelkész a családját, és ahogy a gyülekezetet igazgatja? Miért elengedhetetlen követelmény, hogy a gyülekezet vezetője "a maga háza népét jól vezesse" (3:4)?

Először is tehát, a gyülekezetvezetőnek "egyfeleségű" férfinak kell lennie. 26. A kifejezésnek legalább hatféle értelmezése van, amelyeket itt nincs lehetőség megvitatni. 27. Témánk szempontjából elég annyi, hogy ha figyelembe vesszük, a gyülekezetvezető eddig felsorolt ismertetői ("feddhetetlen, […]; megfontolt, józan, tisztességes, vendégszerető, tanításra alkalmas; nem részeges, nem kötekedő, hanem megértő, a viszálykodást kerülő, nem pénzsóvár") a felsorolásban nem statikus, "adott", hanem dinamikus, "elérendő" jellemvonások voltak, e kifejezést az eredeti értelemhez ragaszkodva is ilyennek kell tekintenünk, és így körülírnunk: olyan férfi, aki egy és csakis egy nőhöz tartozik. Ezzel a körülírással a következők hangsúlyosak. 1. A lelkésznek nem egyszerűen egy és csakis egy felesége lehet, mert ez önmagában lehetőséget biztosíthat más, házasságon kívüli kapcsolatokra, hanem egy és csakis egy nő (a feleség) mellett kötelezi el magát. 2. A gyülekezetvezető erkölcsi tisztasága fontos szempont, mint ahogy a keresztények és nem keresztények ezirányú róla való vélekedése is. 3. Jellemén és viselkedésén negatív és pozitív módon egyaránt látszania kell, hogy csak egy nő tartozik hozzá. Negatív módon: mindenféle érzelmi és szexuális kapcsolat tilos közte és bármely más nő közt. Pozitív módon: a kívülállók számára is világos kell, hogy legyen felesége melletti szeretetteljes, hűséges elkötelezettsége. 4. Válás és/vagy újraházasodás esetén a többi bibliai elv mérlegelése szükséges.

Másodszor, a lelkész "a maga háza népét jól vezeti, gyermekeit engedelmességben és teljes tisztességben neveli. Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni az Isten egyházára?" Itt Pál 28. egy a minorem ad maius ("kisebbről a nagyobbra") retorikai érvet használ: Ha valaki egy könnyebb, kevésbé felelősségteljes feladatot nem tud ellátni, nehezebb, felelősségteljesebb munkát sem fog elvégezni. A család/háznép és a gyülekezet nem fontossági rangsorolás végett kerül egymás mellé, mintha a gyülekezetvezetés fontosabb, netalán "lelkibb" feladat (bármit jelentsen is ez) lenne a család irányításánál. Kálvin tömören foglalja össze a két vers mondanivalóját: "Mert azonkivül [sic], hogy a szükséges erényekkel nem rendelkezik : [sic] miféle tekintélye lehet az olyan embernek a gyülekezet előtt, akit a saját háza is megvetendővé tesz?" 29.