"Az anyagi javakon és birtokolt értékeken alapuló identitásmeghatározás hamis utakra csábít. Megtéveszt és manipulálja az embert. Ha attól vagy valaki, amid van, akkor vesztesként egy perc alatt semmivé válhatsz."
Bagdy Emőke
Újraírt Biblia
A tudósok között a mai napig is vita tárgya az "újraírt Biblia". A kifejezés a világszerte elismert kutató, Vermes Géza nevéhez fűződik. Az oxfordi egyetem professzora, valamint számos külföldi és hazai szaktekintély tanácskozik a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán július 10-től 13-ig.
Miért kell újraírni?
Az „újraírt Biblia" olyan irodalmi jelenség, ami a már meglévő bibliai szövegek fonalát veszi fel, és újrafogalmazza a történetet – mondja az Újraírt Biblia (Rewritten Bible) című konferencia szervezője. Zsengellér József, a KRE Hittudományi Karának professzora szerint a mai kor történelméből kiindulva is láthatjuk, hogy a múltunkra adott reflexiók, válaszok az éppen aktuális történelmi, politikai helyzet függvényében változhatnak. Hasonló történik a Szentírás esetében is, számos új szöveg keletkezett ennek nyomán, melyek azonban nem lettek részévé a Bibliának. De az Ószövetségen belül is találunk újraírt részeket, a legnyilvánvalóbb példák a Tízparancsolat és a Krónikák könyvének egésze. Mi lehetett a történeti, politikai vagy teológiai háttere ezeknek az újraírásoknak? Hogyan tudták a szerzők igazolni változtatásaikat és egyáltalán kellett-e nekik? Mit kezdhetünk a feltűnő ellentmondásokkal a szövegben, melyek módosíthatják az értelmezést? Van-e tipikus módszere a történetek újra elbeszélésének, ami az eredeti szöveg alapján új olvasatot ad?
Szent a Szentírás
A Károli professzora a reformátorok Szentírás-értelmezését említi. A reformátorok azt fogalmazták meg, hogy a Biblia Isten Igéjeként vezetést ad az életvitelben, a lelki, erkölcsi életben, és segít megtalálni a helyünket a világban. A reformátorok nem azt jelentették ki, hogy a Szentírás a történelem forrása, hanem azt, hogy Isten útmutatásának, üzenetének a forrása – magyarázza Zsengellér József. – Az Újszövetségben négy evangéliumot is találhatunk. Vajon miért nem elég egy arra, hogy Jézus életét, történetét, mondásait megértsük? Különböző szempontok kerülnek elő és minden evangélista más közegnek fogalmazza meg gyakorlatilag ugyanazt a történetet – adja meg a választ a professzor.
Mindig lehet újat mondani
A konferencia aktualitását az adja, hogy Vermes Géza professzor ötven éve fogalmazta meg az „újraírt Biblia" jelenségét. A makói születésű kutató a háború után vándorolt ki Magyarországról. Az oxfordi egyetem professzoraként a holt-tengeri tekercsek, valamint Jézus életének kutatásában szerzett nemzetközi hírnevet, magyar nyelven is több könyve jelent meg.
A július 10-én, vasárnap kezdődő budapesti konferencián a tudósok arról is vitatkoznak majd, hogy helytálló-e az újraírt Biblia kifejezés. Az angol nyelvű tanácskozásra tizennyolc külföldi és számos magyar kutató érkezik Budapestre a Károli Egyetem Hittudományi Kara, valamint a Magyar Hebraisztikai Társaság meghívására. A rendezvényt a Magyar Bibliatársulat is támogatja. Pecsuk Ottó, a szervezet főtitkára elmondta: nemcsak a Szentírás kiadásával, fordításával, terjesztésével foglalkoznak, hanem támogatnak olyan rendezvényeket is, amelyek segítik a Biblia megértését, valamint beágyazódását a magyar társadalomba. A főtitkár szerint a Bibliáról mindig lehet újat mondani.
A konferencia azok számára is sok érdekességet tartogathat, akik a Szentírást életük zsinórmértékének tartják, és azoknak a szekuláris kutatóknak is, akik „csupán" tanulmányozzák a Bibliát. A konferencia előadásai angol nyelvűek lesznek.
Részletes program: www.kre.hu/htk