Egyedi látásmódú művész, akinek reményteli alkotásai szenvedésekkel teli múltja lenyomatát is őrzik. Nehéz sorsú, de korántsem „nehéz” ember, hanem nagyon is közvetlen, mosolygós, nyitott. Gyermekkoráról, alkoholbetegségről és az újrakezdésről is mesélt nekünk Baán Katalin fotóművész, aki ezúttal a Zsoltárok könyvében fedezte fel Krisztus arcát és a sajátját.
A hallei pietizmus és a reformáció címmel nyílt kiállítás a dunamelléki egyházkerület székházában. A vándorkiállítás német nyelvű tablói főként a Luther Márton nyomdokain járó pietista teológus, August Hermann Francke munkásságát mutatják be.
Célja, hogy úgy vigye a Biblia világát a mindennapi életbe, „hogy az ne elkülönített valami legyen, hanem olyan, mint a levegő, amit nem felejtünk el beszívni.” Első díjat kapott Miklya Zsolt költő azon az énekszövegírói pályázaton, amelyet az Európai Protestáns Egyházak Közössége hirdetett meg a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából.
A böjti időszakban, nagypéntekre és húsvétra készülve nyitotta meg legújabb időszaki tárlatát a Bibliamúzeum. A monografikus kiállítások után ezúttal huszonöt kiváló magyar művész alkotásaiból készült újszerű válogatás. A képek alkotói mindannyian olvasták a Bibliát, és ami megjelent a lelkükben, azt ábrázolták a vásznon.
Az Operaház is készül a reformáció 500. évfordulójára. Idén ősszel három produkcióval is megemlékeznek a 16. században indult hitújításról: Meyerbeer A hugenották, Verdi Stiffeliójának koncertszerű előadása és Verdi Requiemje várja a közönséget.
Azt mondták róla, soha nem hagyta el a száját szitokszó. Kérdezték is tőle, mi történik, ha nagyon megharagszik. Akkor hallgatok - felelte. De ha nagyon, nagyon megharagszik? - faggatták tovább. - Akkor még jobban hallgatok - zárta le. Kétszáz éve született Arany János, a magyar költészet zseniális művésze.
"A képet ragyogó, fehér vásznak helyett a kidobott, megrepedt, átszegezett deszkák között keresi. Kutatja, melyikük történetébe tud belépni, ugyanis nem hiszi, hogy a kép története vele kezdődött volna." Votin Dóra festőművész kiállításáról Molnár Illés recenzióját olvashatják.
Mi foglalkoztatja a református lelkipásztorokat, miről írnak, ha tollat ragadnak szabadidejükben? Az elmúlt esztendőben több lelkésszell is beszélgettünk új könyvéről. A kötetek között jellem-ábécé, Kálvin-tanulmányok és egy történelmi regény is található. Ez utóbbit álnéven írta szerzője.
A labdarúgás és az irodalom nem is állnak olyan messze egymástól, ezt számos remekmű és életpálya bizonyítja magyar nyelvterületen. E kettő, általunk is kedvelt területről válogattunk cikkeink közül, folytatva a visszatekintést a mögöttünk álló esztendőre.
Károli Gáspár és lelkésztársai Vizsolyban közreadott első teljes magyar nyelvű Szentírás minden idők legnagyobb hatású bibliafordítása magyar nyelvterületen. A fordítási és nyomdai munkálatokról, a fordítók kilétéről, a korabeli viszonyokról és a vizsolyi biblia hatásáról beszélt Szabó András irodalomtörténész a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Három éve jártam utoljára Módoson, ezzel a kisfiúval még nem találkoztam, és ő sem velem. Elég volt néhány biztató tekintet és mosoly, hogy a gyermek, aki nagy kópé hírében áll, egyszer csak ott teremjen előttem, pedig már igazán semmi sem kötelezte volna arra, hogy még egyszer azt mondja: köszönöm.
"Ma már együttesek százai játszanak eredeti népzenét az országban, ez a mi fiatalságunk idején egészen másképp volt. A népzenével foglalkozni cikinek számított" – mondta "A hangszeres népzene feltámadása" címmel tartott előadásában Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója.
Ekként nevezte őt későbbi legnagyobb politikai ellenfele, Kossuth Lajos. Gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász a modern Magyarország egyik megteremtője volt. Szellemi hagyatéka ma már hungarikum. Hogy miért, arról Csorba László történész és Szabó Szabolcs karnagy, irodalomtudós beszéltek a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Eleinte kuruzslónak bélyegezték, az általa feltalált készítményt pedig betiltották. A betegek mégis özönlöttek kisvárdai otthonához, sokan azt állították: cseppjei segítségével gyógyultak meg. A Béres Csepp ma már hungarikum – a gyógyszerkészítmények között elsőként lett azzá. Id. Béres Józsefre emlékezett unokája, Béres Marcell a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Rajtam áll, hogy magyar leszek-e vagy sem, mert az, hogy ide születtem, a Kárpát-medencébe, még nem jelent semmit – jelentette ki Magyarnak lenni lehetőség címmel tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarság önmagával, a világnak pedig legalább egy része a magyarsággal azonosít – ezek a hungarikumok. Hogy mi és miért lesz hungarikum, arról Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke beszélt a XII. Harkányi Szabadegyetemen.