Bár sokan sokféleképpen látják és viszonyulnak hozzá, a Himnusz közös támaszunk és biztos pontunk volt az elmúlt közel kétszáz évben. Szerzője tudta: csak Isten mentheti meg a magyarságot, amely nem mindig élt jól a fentről jövő áldásokkal.
Gondoltunk már január elsejére úgy, mint az év egyik legnagyszerűbb napjára? Ha nem találunk semmi felemelőt az ünnepben, vagy számunkra kedves az Újév, ünneplésünk akkor is megújulhat az egyik gyönyörű latin himnusz által.
A Testről és lélekről és a Mindenki után egy újabb magyar film, mely nemcsak a nemzetközi filmes világban, hanem a mindennapokban is felkavarta kicsit az állóvizet, vagy sokkal inkább megállított, kizökkentett sokakat a mindennapi mókuskerékből.
A zene sohasem lehet öncélú, az improvizáció pedig személyiségünkről árulkodik. A dzsessz, bár alapvetően rétegműfaj, mégis önzetlen. Nagy János kurzusokkal is segíteni szeretné azokat, akik számára fontos ez az igényes önzetlenség.
Tompa Mihály elfeledett tagja a három népies költő triumvirátusának. Pedig Petőfi és Arany mellett ő is nagy hatást gyakorolt a magyar nemzetre. Dr. Szabó Szabolcs előadása közelebb hozza a református lelkészköltőt hozzánk.
Adventben tele van a város tárgyakkal: utcai árusoknál, kirakodóvásárokon, standokon és bódékban, meg persze az áruházakban számtalan „ünnepi” tárgy vár gazdára, ajándékozóra és megajándékozottra.
Magyar képzőművésznők és alkotásaik egy viszontagságokkal teli történelmi időszakból. Művek, amelyek liliomként hivatottak tündökölni a tövisek – sorsok, háborúk, kapcsolati és társadalmi problémák – között.
Urakkal tele van a végtelenség, de szolga csak egy van, az Isten – Weöres Sándor, a gyermekverseiről is ismert költőóriás művészi világába nyertünk betekintést.
Szörényi Leventével és Bródy Jánossal beszélgettünk az István, a királyhoz vezető útról, a darab örök érvényű üzenetéről, utóéletéről, valamint a terveikről.
A kiállítás megtekinthető 2019. január 6-ig a Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériában (1203 Budapest, Kossuth Lajos utca 39.), keddtől vasárnapig 10-18 óráig.
Kisimítani az összegyűrt ruhadarabot, kiselejtezni a hamisat, bálványimádót, jósláshoz használtat – nemcsak Luther Márton idejében történt reformáció, hanem a Kr. e. 8. században is. Ahhoz azonban, hogy visszatérjünk az eredeti, tiszta hithez és rítushoz, a társadalom egésze szükséges.
Cs. Szabó Sándor kétkötetes regénye Luthert egyszerre mutatja meg a történelem és a fantázia tükrében, prófétai alkatként és gyötrődő emberként, fiúként és apaként, közösségben és magánemberként.
A háborúknál és a népirtásnál kevés szörnyűbb dolog van a világon. A szenvedés univerzális tapasztalat, ahogy az is, hogy minden tragédiára reagálni kell valahogy. Ezt az állapotot próbálja feldolgozni Gárdos Péter Hajnali láz című filmjében.
Koncertekkel, templomi idegenvezetéssel és számos különleges programmal várják az érdeklődőket a református gyülekezetek szerte az országban. Az Ars Sacra fesztivál dunamelléki, református és keresztyén programjai igazi lelki felüdülést kínálnak.
Görgey Etelka mesélt nekünk írásról, az elbeszélések közösségformáló erejéről, jövőképről, az érthető beszéd fontosságáról, a nehezen megközelíthető egyházról és a lelkészi szerepekről.
Mi sülhet ki egy olyan filmből, ahol a festőből rendező lesz, egy koreográfus úgy dönt, hogy létrehoz egy furcsa társulatot, és a főszereplő meghal, mielőtt elkezdenék a róla készült filmet?