Az újonnan revideált szövegváltozatot olvashatja már online Bibliánkban is.
Kereszthivatkozásokkal, keresővel, a Parókia portálon megszokott formában!  

Mostanában divatos arról beszélni, hogyan fordítsuk le a kor nyelvére a bibliát. Örök érték és korszellem. Merre billen a mérleg nyelve?

Nem a korszellem számít, azonban a mai embernek tényleg vannak bizonyos adottságai, így ha nem megfelelő a bibliafordítás, akkor ez meggátolhatja a megértést, sőt azt is, hogy egyáltalán érdekeljen valakit a Biblia. Egyes modern fordításelméletek szerint ha valami nem érdekel minket, azt már tudat alatt sem akarjuk megérteni, és nem fogadjuk be az irrelevánsnak tartott információkat. Számos esetben azt látjuk, hogy a Biblia tradicionális nyelve az előbb említett folyamatot indítja el, és emiatt sok ember úgy érzi, hogy a Biblia nem neki szól. Mai magyar nyelven akartuk megszólaltatni a Bibliát, hogy aki olvassa vagy hallja, abban feltámadjon az érdeklődés, még akkor is, ha távol áll az egyházi közegtől.

Sokszor halljuk, hogy egyedül olvasgatva a Bibliát nem lehet megérteni, ehhez szükséges igehirdetést hallgatni, közösségbe járni. Mit gondol erről?

Természetesen lehet egyedül olvasni a Bibliát, és arra is van sok példa, hogy valaki bármilyen egyházi előképzettség nélkül egy evangéliumi szakaszt olvasva megtért. Kétségtelen azonban, hogy hosszú távon a közösségben való bibliaolvasás sokat segít, hogy jobban megértsük az ige üzenetét, el tudjunk benne mélyedni és a saját életünkre tudjuk vonatkoztatni. A magára hagyott bibliaolvasó ebben a tekintetben hátrányt szenved, hiszen a másik ember élménye, élettörténete példa lehet számunkra és megerősödhetünk abban, hogy nem vagyunk egyedül a gondolatainkkal, kérdéseinkkel. A Biblia legjobban az egyházi közösségben szólal meg.

Nagyjából egy tucatnyi aktívan használt bibliafordítás forog Magyarországon. Miért volt szükség egy új kiadású Bibliára?

A revíziót több szempontból is fontosnak tartottuk. A Bibliatársulat alapvető feladatai közé tartozik a revideált Károli-Biblia terjesztése, amely a hagyományos egyházi keretek között és az idősebb generáció számára még mindig a legfontosabb fordítás. A másik fontos feladatunk, hogy mai magyar nyelven próbáljuk szinten tartani a Biblia fordítását. Ez utóbbi folyamatos feladat, ami azt jelenti, hogy nagyjából 20-25 évente áttekintik a fordítás szövegét és változtatnak rajta, követve a beszélt nyelvet, annak minden előnyével és hátrányával együtt. A Bibliatársulat 2006-ban tekintette át azt a Bibliát, amelynek utolsó revíziója 1990-ben volt.

Mit vizsgáltak?

Három szempontból vizsgáltuk a bibliafordítást. Az egyik, hogy a bibliatudomány fejlődése szempontjából szükséges-e javítás, változtatás. Fejlődött-e annyit a bibliatudomány, változhatott-e a bibliaértésünk bizonyos igehelyeknél? Azután a vizsgálat kiterjedt a magyar nyelv változására is. A harmadik szempont pedig hogy voltak-e olyan társadalmi változások, amelyek az emberek gondolkodásmódját, asszociációs bázisát, problémaérzékenységét érintették, megváltoztatták. Persze ez is összefügg azzal, hogy változik a nyelvünk, hiszen a használt nyelv kifejezi azt, ahogyan gondolkodunk. A felsorolt három szempontot vizsgálva beláthatjuk, hogy a magyar társadalom bizony nagyon sokat változott 24 év alatt. Úgy véltük tehát, hogy indokolt számba venni, mely pontokon szorul revízióra a magyar Biblia szövege.

Úgy tudom, hogy nemcsak szakértői bizottság dolgozott, hanem bevonták az olvasókat is...

Valóban, nem mi láttunk először munkának, hanem három évig gyűjtöttük az olvasói észrevételeket. Harmincezer észrevétel gyűlt össze három év alatt, ezt néhány száz ember adta össze. A megjegyzések többsége nem volt releváns, mert az eredeti héber vagy görög szöveg nem ismeretén vagy félreértésén alapult, azonban a javaslatok nagyjából tíz százaléka megfontolandó volt. A szöveggondozó bizottság mindezektől függetlenül saját szempontrendszert is kialakított, amelyet belefoglalt egy úgynevezett elvi dokumentumba. Ez volt a munkánk alapja, 4-5 oldalban tartalmazta, hogy milyen szempontok és mechanizmusok mentén döntünk bizonyos esetekben. A jogosnak, fontosnak érzett olvasói észrevételeket felhasználtuk, de természetesen nem mindig egy az egyben kerültek be a Bibliába, hanem a revíziós bizottság gondos szerkesztői megfontolását követően.

A Szentírás Istentől való üzenet. Ha mindenki hozzászólhatott az interneten, hol van benne az isteni ihletés?

Az a keresztyén egyház hitének alapja, hogy Isten igéje a Szentlélektől ihletett. A „hogyan" kérdésében azonban az egyházban sincs teljes konszenzus, vagyis hogy pontosan hol is van az isteni ihletés. Szerintem különbséget kell tenni a között, hogy mi az Isten igéjének ihletett üzenete, és aközött, hogyan lehet ezt mai magyar nyelven megfogalmazni. A végül figyelembe vett olvasói észrevételek sem arra irányultak a legtöbbször, hogy mit mond az Ige, hanem hogy hogyan lehet azt a legjobban lefordítani magyarra. Egy egészen egyszerű mondatot is három-négyféle módon lehet helyesen lefordítani például angolról vagy németről magyarra, attól függően, hogy mit akarunk hangsúlyozni. Nekünk a lehetőségek közül mindig a legjobbat kellett kiválasztani, vagyis azt, ami a legjobban kifejezi Isten igéjét. Az isteni ihletettséget és a magyar nyelvi megfogalmazás változtatását tehát nem tekintem egymást kizáró szempontoknak. Minden bibliafordítás feladata az, hogy minél helyesebben fejezze ki a Biblia ihletett üzenetét.

Tovább nehezítheti a munkát, hogy a bibliai szövegek más kultúrában, sőt olyan nyelveken íródtak, amelyek ma tulajdonképpen nem léteznek.

Igen, ez éles probléma a holt nyelvek esetében, ahol nincs mai anyanyelvi beszélő, akitől meg lehetne kérdezni, bizonyos dolgokat hogyan is értenek pontosan. Ezekben az esetekben az iratok összehasonlítására kell hagyatkoznunk, hogy megértsük, mit jelent az adott szöveg. A holt nyelvek eszközkészlete egészen más, ráadásul a magyar nyelvvel egyik sem rokon. A héberrel rokon nyelv például az arab, így az arab bibliafordítóknak nagy előnyük van az ószövetség fordításában.

Ha már az arabot említette: a Koránt csak arab nyelven lehet olvasni, vagyis azt mondják, hogy a tanulmányozásához meg kell tanulni arabul. Ezek szerint mi, keresztyének szerencsésebb helyzetben vagyunk?

Igen, a Biblia az egész vallástörténetben az egyetlen olyan szent könyv, amely bármilyen nyelven ugyanolyan szent. Mindegy, hogy egy negyvenezer szókészletből álló ógörög nyelven fogalmazzák meg, vagy egy háromezer szóval gazdálkodó eszkimó nyelven. Ha jó a fordítás, akkor hűségesen adja vissza Isten igéjét, ez a nagyszerűsége és az egyedisége. Ez kötődik az keresztyén hit alapmeggyőződéséhez, hogy az emberré lett Jézus és a minden emberi nyelven megszólaló Biblia mindenkihez szól. Ugyanakkor a magyarban hála Istennek létezik egy több száz éves biblikus nyelvi hagyomány, ami sok más nyelvben nincs meg. A Károli Gáspár fordításán nyugvó hagyomány számos olyan megoldást kínál, ami a magyar anyanyelvűeknek ismert és kedves, tehát egy sor dologra lehet építeni.

A modernizált nyelvezeten túl miben más a most megjelent revideált Biblia?

Mivel ez revízió, nem teljesen új fordítás: az 1975-ös fordításon alapul, és figyelembe vettük a 90-es revíziót is. Ilyen értelemben konzervatív revízió. A könyvészeti megoldásokban például fontosnak tartottuk, hogy amikor kinyitja valaki, ne legyen az a benyomása, hogy ez egy teljesen új Biblia, amilyet még sosem látott. A betűtípusa hasonló a 90-es Bibliáéhoz, mégis kontrasztosabb, jobban olvasható. A mostani Biblia 140 oldallal bővült, pedig nincs benne egy szóval sem több, csak szellősebb a tördelése. Ezt a terjedelmi növekedést azonban teljesen ellensúlyozza, hogy vékonyabb papírra készült. Igyekeztünk a 21. század technikai színvonalához közelíteni a kötészetben is: számos színben és kötésben jelenik meg a papírkötéstől a vászonkötésen át az elegáns aranymetszéses bőrkötéses kiadásig.

Színesebb lesz ez a Biblia, mint a korábbiak?

Igen, többféle színnel dolgoztunk. A régebbi kék, zöld és bordó mellé új színek is jöttek, de azért az extravagáns színpalettába nem mentünk bele, igyekeztünk a mértéktartással és az eleganciával kifejezni azt is, hogy ez az egyház Bibliája.

Három évvel ezelőtt jelent meg a köznyelvben csak teszkós Bibliaként emlegetett Biblia, ami nagyon színes. Ha jól emlékszem, a Bibliatársulat nem igazán üdvözölte ezt a fordítást. A könyvesboltokban azonban azt mondják, hogy mégis kapós a teszkós Biblia...

A Magyar Bibliatársulat a Károli-Bibliát konzervatívabb és hagyományosabb egyházi közösség számára adja ki, az új fordítású Biblia naprakészen tartott szövegével pedig a fiatalabb olvasókat próbáljuk megszólítani. Van, aki úgy tartja, hogy Károli szövege a végtelenségig és a felismerhetetlenségig modernizálható, ebben valóban nézetkülönbség van közöttünk. Tapasztalataink szerint azonban az, hogy a fiatalok mit tudnak kezdeni a Bibliával, nem a borítótól függ. Attól, hogy rózsaszín vagy neonszínű borítóban kapható a Biblia, még nem biztos, hogy releváns lesz mondjuk egy kamaszlánynak. Sokkal fontosabb, hogy mit kezdünk azzal, ami a borítón belül van. A Bibliánál hatványozottan érvényes a mondás, hogy ne a borító alapján vegyünk meg egy könyvet.

Ahogy említette is korábban, a Biblia mindenkihez szól, ennek ellenére van preferált célcsoportjuk?

2017-re, a reformáció 500 éves évfordulójára készülve egy sor bibliaolvasási kampányt indítunk. A revideált Biblia megjelenése kiindulópont arra, hogy megpróbáljuk a Bibliát minél több emberhez eljuttatni. Elsősorban a fiatal felnőtteket szeretnénk megszólítani. Ez a kor az, amikor felvetődnek az emberben az élet nagy kérdései, még azokban is, akik nem egyházi közegben nevelkedtek. Ebben a nagyjából negyvenéves korig tartó időszakban nyitva van a kapu. Napjainkban a magyar társadalomnak mindössze két százaléka olvas rendszeresen Bibliát, tehát van mit javítani.

Fekete Zsuzsa 

A revideált új fordítású Bibliát április 25-én, pénteken délután fél háromtól a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be a Millenárison (Budapest, II. kerület Kis Rókus u. 16-20) Supka Géza terem.

Zenés, ökumenikus hálaadó istentiszteletet tartanak a megújult Bibliáért április 27-én vasárnap este hat órakor a budavári evangélikus templomban. (Budapest, Bécsikapu tér 1.)

A revideált Biblia a budapesti Bibliás Könyvesboltban már megvásárolható. (Budapest, 9. kerület, Ráday u. 28.)

Az újonnan revideált szövegváltozatot olvashatja már online Bibliánkban is.
Kereszthivatkozásokkal, keresővel, a Parókia portálon megszokott formában!