Erősítés
Az a tévhit, hogy az oktatás ugyanúgy szolgáltatás, mint például a Patyolat, oda vitte a magyar köznevelés ügyét, hogy a szülők a megrendelők, a tanárok a végrehajtók, a gyerekek pedig az áldozatok – fogalmazott Balog Zoltán.
– Fontos, hogy a szülők és a tanárok összefogásával a gyerekekért dolgozzunk és a magyar nemzeti közösséget az oktatáson keresztül is megerősítsük. Ennek erkölcsi dimenziója is van, vagyis amellett, hogy oktatni, tanítani, tehetséget kibontakoztatni kell, értékrendet is kell közvetíteni. Nevelés nélkül mindez nem megy, a receptet pedig jól megfogalmazták kétezer éve. A mi felelősségünk megtanítani a gyerekeknek, hogyan tehetnek különbséget jó és rossz között, konfliktusaikat úgy kezelni, hogy azokon ne a másik rovására jussanak túl. Meg kell tanítanunk nekik, hogy mit jelent a közjó, mit jelent a magyar nemzet tagjának, egyháztagnak lenni. Át kell adnunk azokat az értékeket, amelyeket ha követnek, lehet, hogy nem lesznek szuper sikeres, milliárdos felnőttek – de bármikor a szüleik vagy idegenek szemébe tudnak majd nézni.

Külföldön lenni jó dolog
A miniszter szerint ahhoz, hogy fontosnak érezzék magukat a fiatalok Magyarországon, olyan gazdaságra van szükség, amely képes foglalkoztatni a diplomásokat, a felsőoktatási rendszert pedig úgy kell kialakítani, hogy az állam pénzén azokra a szakmákra képezzenek embereket, amelyekre szüksége van az országnak a kulturális emelkedéshez, gazdasági növekedéshez. Balog Zoltán jó megoldásnak tartja, ha valaki külföldön tanul és szerez tapasztalatot, a történelem során sok református tett így.
– Nem szeretném azt a fontos gondolatot kiverni a fiatalok fejéből, hogy jó dolog külföldi tapasztalatokat szerezni. Ez alapvető református attitűd volt a 16. századtól kezdve, Oxfordban, Cambridge-ben, Heidelbergben tanultak a fiatalok, hogy azután hazahozzák és szülőhazájuk javára kamatoztassák tudásukat. Nem vitatom, hogy külföldön létezik jobb előmenetel, magasabb életszínvonal, de itt van az a kulturális és spirituális közösség, ahová a magyar ember tartozik. Fontosak a számok, de ne zárjuk ki a gondolkodásunkból azt az érzést, amit hazaszeretetnek hívunk.

Kihívás és provokáció
Az iskola és egyház kapcsolatáról Balog Zoltán úgy fogalmazott, hogy az iskola az a hely, ahol az egyház szembesül azzal, miről szól ma a világ, hogyan gondolkodnak a 21. században a gyerekek.
– Nagy kihívás és provokáció ez, ami arra indít, hogy átadjuk azokat az értékeket, amelyeket kétezer éve őrzünk. Azonban ehhez értenünk kell a gyerekek kérdéseit, mert ha nem tudunk a nyelvükön beszélni az örök dolgokról, akkor csak hideg, ósdi és poros lesz a beszédünk, ami nem tudja az életüket szolgálni.

A falu és a Rózsadomb
A miniszter szólt arról is, hogy fontosnak tartja az esélyek kiegyenlítését, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szegény falu ne jelentsen automatikusan szegény iskolát. Az állam szeretné elérni, hogy egy kiegyenlítő mechanizmuson keresztül hasonló esélyeket nyújtson a falu szélén lakónak, mint a Budapest Rózsadombján élő gyerekeknek, vagyis ahol a szülők nem tudnak pluszt adni, ott az állam segítsen többet.

Dárius kincse
334. tanévét kezdte meg a kunszentmikósi Baksay Sándor Református Gimnázium. A református templomban tartott tanévnyitó beszédében az emberierőforrás-miniszter szintén kitért a társadalmi különbségekre. Balog Zoltán egy történetet mesélt el egyik erdélyi látogatásáról, ahol egy vegyes román-magyar iskolába kapott meghívást.
– Az iskolában háromnegyed részben tanultak román és egynegyed részben magyar gyerekek. Közülük kilencvenkilenc cigány és egy nem cigány magyar gyerek. A látogatásra egy zsákot vittem magammal és azt mondtam a gyerekeknek, hogy elhoztam a világ legnagyobb kincsét, ők pedig találgattak, hogy mi lehet ez. Az egyik cigány kisfiú, akit Dáriusnak hívtak azt mondta, hogy a világ legnagyobb kincse egy kifli. Láttam a szemében az éhséget, és megijedtem, milyen csalódott lesz, ha előveszem a zsákból az ajándékba hozott gyerekbibliát, és nem kiflit kap. Végül elővettem a piros gyerekbibliát cigány és magyar nyelven, és földerült a gyerek arca. A barátja odasúgta neki, hogy ezért hány kiflit kaphatnak majd, de a kisfiú azt mondta, hogy megtartja a Bibliát. A két dolog együtt fontos: legyen kenyér és legyen lelki kenyér is, Isten igéje – zárta gondolatait Balog Zoltán.

A legrégebbi időktől fogva fennáll
Az iskola történetéről Pintér Gyula, helyi református lelkipásztor beszélt abból az alkalomból, hogy húsz éve kapta vissza iskoláját a Kunszentmiklósi Református Egyházközség és tizenkét évvel ezelőtt általános iskolával is bővült a gimnázium. A lelkipásztor egészen az 1700-as évekig visszanyúlt, amikor Mária Terézia összeíratta a protestáns iskolákat, és a kunszentmiklósi iskola papírjára az került: „a legrégebbi időktől fogva fennáll." Pintér Gyula elmondta: a település sokszor nagy áldozatokat vállalt az iskoláért, a II. világháború után azonban az államosításnak nevezett rablás elvette a reformátusok iskoláját. A gimnáziumot 1989. után igényelték vissza. 1990 szeptemberétől beindult a nyolcosztályos képzés, majd 1992 márciusában átadták az iskolát a református gyülekezetnek. Napjainkban 700 diák tanul a Baksayban és 69 felnőtt foglalkozik velük – tette hozzá Pintér Gyula.

Tudjuk, meghallgatsz bennünket
Az ünnepségen  Szabó István hirdetett igét. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke József Attilát idézte: „Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg." A kunszentmiklósi reformátusok tudnak mit kezdeni az elmúlt húsz évvel, amit nem akarnak eladni senkinek, hanem hálából Istennek ajánlanak fel – fogalmazott a püspök.
– A mögöttünk álló két évtizedben sok imádság meghallgattatott, de húsz év nem nagy idő, jó példája ennek az erdélyi Székely Mikó Kollégium ügye. Bebizonyította ugyanis, hogy milyen könnyen vissza lehet fordítani a dolgokat, amikor jön a politikai hatalom és kimondja egy korábbi szerződésre, hogy az egész érvénytelen, sőt akik szerepet vállaltak abban, hogy a református egyház visszakapja iskoláját, azokat börtönbüntetéssel sújtja.
A püspök igehirdetésében felhívta a figyelmet, hogy „aki bizalommal kér Istentől, azoknak meghallgattatik az imája". Szabó István arra biztatta a kunszentmiklósiakat, hogy ne feledjék a debreceni kollégiumon olvasható mondást: „Orando et laborando", vagyis imádkozva és dolgozva - ez a titok.

írta és fényképezte: Fekete Zsuzsa 

Az ünnepségről további képeket a Baksay Sándor Református Gimnázium honlapján talál.