A Kárpát-medencei tanévnyitó gondolata a 2009. május 22-i egyházegyesülés után fogant meg. Először Miskolcon, majd két évvel később Rimaszombaton tartották az első közös tanévnyitót. A helyválasztás nem volt véletlen: a szlovák nyelvtörvény és a Felvidéken kialakult etnikai feszültség indokolta.
– Demonstratív jelleggel vittük oda a rendezvényt és a mostani alkalom is hasonló – emlékszik vissza Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője. Nem mi akartunk a tanévnyitónak demonstratív jelleget adni, a politika hozta, hogy mégis az lett.

Jogi dilettantizmus vagy politikai szándék?
A Parókia portál korábban már többször is beszámolt arról, hogy egy bírósági döntés értelmében a román állam visszavenné a református egyháztól a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot, és az épület egy évtizeddel ezelőtti visszaszolgáltatását engedélyező bizottság magyar tagjait ténylegesen letöltendő börtönbüntetéssel sújtaná, míg az egyházat 1,13 millió lej – nagyjából 76 millió forint – kifizetésére kötelezné.
– A határ másik oldaláról úgy látjuk, hogy ez vagy jogi dilettantizmus vagy politikai szándék; mindkettő ellen fel kell emelnünk a szavunkat. Most nem ezért jöttünk, hanem ünnepelni, hálát adni az új tanévért, de a jelenlétünk kifejezi az egységet, amellyel odaállunk az Erdélyi Református Egyházkerület és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium mellé. Az új tanévben sok feladatunk van: fel kell vérteznünk magunkat, hogy fel tudjuk venni a versenyt az állami iskolákkal. Ez a tanév ugyan nem hozott drámai változásokat, viszont ha elalszunk és nem készülünk éberen a jövő évi változásokra, akkor lépéshátrányba kerülhetünk – tette hozzá Papp Kornél.

Elvennék, amit mi építettünk
A sepsiszentgyörgyi református iskola ügyéről számos szónok beszélt. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke prédikációjában emlékeztetett az egy héttel korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetésre:
– El akarnak tőlünk venni valamit: amit mi építettünk, amiben a mi verítékünk van benne, ami a miénk volt, amit tőlünk vettek el, amit visszaadtak és újra államosítani akarják.
Trianon után, majd 1948-ban is minden egyházi iskolát elvett a karhatalom. Bár 2002-ben visszakapták az iskolájukat, most ismét megpróbálják államosítani, elvenni az egyháztól.
– Nem bízunk a román kormányban. Az iskola az egyháznál van a legnagyobb biztonságban. Ragaszkodunk az iskoláinkhoz, mert hitvallási kötelességünk, hogy gyermekeinket neveljük és oktassuk, meg vagyunk győződve arról, hogy az oktatásnak ezen a formáján keresztül tudjuk a mi gyerekeinket hitvallásos keretben jó magyar embernek nevelni. Hisszük és valljuk, hogy bennünket magvetőkké tett az Isten, és mi szeretnénk a magot elvetni a fiatal generációk szívében – fogalmazott a püspök.

Politikafüggő élet
Erdélyben az embereknek alkalmazkodniuk kell a hektikus, kiszámíthatatlan, politikafüggő élethez, ami majd egy évszázada tart – mondta tanévnyitó beszédében Hoffmann Rózsa. Az oktatásért felelős államtitkár levélben hozta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjét Erdélybe.

Nem lehet hallani
Iskolájuk zászlaját vitték a diákok a rendezvényen, és arra is volt lehetőségük, hogy megismerkedjenek egymással.
Tapasztalatcsere – foglalja össze egy szóban a tanévnyitó lényegét Ábel, a Pécsi Református Kollégium végzős diákja. Hozzáteszi: fontos, hogy a Kárpát-medence különböző szegleteiből találkozzanak egymással a magyar református diákok. Szavai hallatán a kicsit szótlanabb, szintén Pécsről érkező Sámuel egyetértően bólogat. Beszélgetés közben azért kiderül: baptista családból származik és a kálvinista iskola passzolt leginkább a világképéhez. Az asztaltársaság tagja István is, aki Kárpátaljáról érkezett Székelyudvarhelyre. A Péterfalvi Református Líceum tizenegyedikes diákja szerint a tanévnyitó elsősorban azért hasznos, mert lehetőség nyílik az ismerkedésre. Szóba kerül a Székely Mikó Kollégium ügye is: István úgy véli, nincs igazuk a románoknak, nem jogos, hogy el akarják venni az iskolát. Ábel ragadja magához a szót: furcsállja, hogy Magyarországon nem lehetett hallani az újraállamosítás ügyéről.

Nem csak mi
A szatmárnémetiből érkező Heni szerint jó érzés tudni, hogy „nem csak mi vagyunk egyedül református gimnazisták". Ő is lehetőséget lát az alkalomban arra, hogy új emberekkel ismerkedjen meg, ráadásul az egész tanévnyitó olyan, mint egy nagy kirándulás – mondja mosolyogva. Terveiről szólva úgy fogalmaz, hogy pszichológiát szeretne hallgatni egy anyaországi egyetemen.
A Szatmárnémeti Református Gimnázium zászlóját Titusz viszi. Megtiszteltetésnek érzi feladatát. A gimnazista jól érzi magát a tanévnyitón, azt mondja, jó a társaság. Hangsúlyozza azt is, hogy nem csak a fiatalok, hanem az iskolavezetők is eszmét cserélhetnek.

Iskolát lopni
Kónya Tibor, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium iskolalelkésze szerint a közös tanévnyitón fontos, hogy az igazgatók, pedagógusok találkozzanak, beszélgessenek, ötleteket, véleményeket, érzéseket tudjanak cserélni.
– De nem csak belülre, hanem kifelé is figyelnünk kell, a külvilágnak is meg kell mutatnunk magunkat. A román sajtó elhallgatja a fontosabb, magyarságot érintő ügyeket, például a Székely Mikó Kollégium ügyét. Ez gazemberség. Nem hiszem, hogy a Székely Mikó ügye elszigetelt dolog lenne, és azt sem hiszem, hogy ezt a bíróság botlása lenne. Biztos vagyok abban, hogy ezek a dolgok le vannak rendezve. A politika ebbe beleszól.
Precedens lehet a Székely Mikó Kollégium ügyéből, véli a lelkipásztor, sőt több iskolát is említ, ahol a sajtóban már elkezdődött az üzengetés, mely iskolákat vehetne vissza az állam a Székely Mikóhoz hasonló módon.
– Ha egy országban törvénybe iktatják azt, hogy cseresznyét lopni tilos, de iskolát lopni szabad, akkor normális, hogy aki teheti, az el is lopja az iskolát, ráteszi a kezét és elviszi.
Kónya Tibor szerint Nyirő József újratemetésekor sokkal aktívabb volt a magyar külügy, bár lehet, hogy a háttérben dolgoznak a diplomaták.
– Szerintem a Székely Mikó ügye százmilliószor fontosabb. Ha Nyirő Józsefet kérdeznénk meg erről, ő lenne az, aki valószínűleg azt mondaná: a hamvaimat is vigyétek oda a Székely Mikó elé.

Megerősítés és ösztönzés
A Délvidék egyetlen hivatalos református tanintézménye is képviseltette magát a Kárpát-medencei tanévnyitón. Móricz Árpád, Bácskossuthfalva lelkésze azt mondja, mint egyetlen délvidéki oktatási intézménynek „kötelességünk képviselni ezt az országrészt". A bácskossuthfalvi óvodába 41 gyermek jár, két csoportban. Ez a hetedik tanévük. A rendezvényről azt mondja: megerősítést és ösztönzést kapnak mások munkájából, helytállásából.

Centenárium
A tanévnyitó istentiszteletet követően a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium udvarában tartották az épület elkészültének centenáriumi ünnepségét, ahol felavatták a megújult homlokzatot, több címert és szobrot is. Az iskola egykori igazgatója, Gönczi Lajos, a most egy évszázados épület megálmodója is szobrot kapott az épület udvarában.
A tervek szerint a Kárpát-medencei Magyar Református Tanintézmények Tanévnyitóját jövőre Kárpátalján, azt követően pedig a Délvidéken tartják.

írta és fényképezte: Hegedűs Márk