Orbán Viktor a  Hősök terén összegyűlt tömeg előtt hangsúlyozta, hogy kormánya az elmúlt években a magyarok és a magyar szabadság érdekében hozott döntéseket; vitákat és összetűzéseket vállalt, és sorra meg is nyerte azokat. "Közeledünk a valódi felszabadulás, a mindennapi szabadságunk felé."

A szabadság értelme ugyanis nem pusztán az - folytatta -, hogy nincsenek itt a szovjetek, és Magyarország nem a KGST foglya. A szabadság értelme az, hogy "felszabadíthatjuk és felszabadítjuk a saját életünket" - idézte József Attilát. "Mi rendezzük be, mi döntünk róla önállóan, mások beleszólása nélkül és a saját felelősségünkre" - mondta.

Keresztyén alapokon nyugvó alkotmány
Felidézte a 2010 óta hozott kormányzati intézkedéseket, amelyek szavai szerint olyan döntések voltak, amelyekhez senkitől sem kértek engedélyt, sem jóváhagyást, sőt a fél világ ellenére hozták meg őket.

Így lett az országnak saját, a magyar és európai keresztény kultúra talapzatán álló alkotmánya, "a nemzet határokon átívelő újraegyesítésével világnemzet lettünk", döntés született arról is, hogy a magyarok nem élnek tovább a nemzetközi pénzügyi alapok foglyaiként, a közös teherből pedig többet kell viselniük a bankoknak, nemzetközi cégeknek - sorolta.

Tovarist Tavaresre 
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a volt kommunisták mindig készen állnak arra, hogy Magyarországot átadják a gyarmatosítóknak. Már a rendszerváltás idején is szervezkedtek a külső erőkkel, hogy átjátsszák nekik az ország vagyonát és erőforrásait - tette hozzá, majd a portugál zöldpárti európai parlamenti képviselőre, Rui Tavaresre - a magyarországi alapjogokról szóló uniós jelentés szerzőjére - utalva úgy fogalmazott: "a pufajkát öltönyre, a tovarist Tavaresre cserélték".

A kormány azonban azt akarja, hogy az említett eredményeket ne lehessen újra elvenni a magyaroktól. A Hősök terén is azért gyűlt össze a tömeg a nemzeti ünnepen - folytatta -, hogy megmutassa, nem engedi, hogy ismét elvegyék a nyugdíjat, a fizetést, a gyedet, hogy ne dönthessék újra adósságba a családokat, a városokat, ne tehessék megint együtt tönkre Magyarországot, ne szolgáltathassák ki újra a spekulánsoknak, a bürokratáknak.

Kalapot emel
Az 1956-os forradalomra utalva Orbán Viktor azt mondta: október 23-án az egész szabad világ kalapot emel, és meghajtja fejét Magyarország és a magyarok előtt, akik nyílt harcot indítottak a megszállók és a kommunista rendszer ellen, amely akkoriban félelemben tartotta az egész szabad világot. Hangsúlyozta, hogy a magyar szabadságharcosok felfedték a világ előtt, hogy a kommunizmus ki- és megjavíthatatlan.

Úgy fogalmazott, 1956-ban az évekig tartó szenvedés után "a szabadságvágy lelökte a fojtást, kitört, és hatalmas sugárban indult az ég felé, hogy leverje onnan a vörös csillagokat".

1956 Magyarországán nem lehetett tovább tűrni, mert nem volt mire várni, mindenki érezte, hogy nincs tovább, ha folytatódik a szovjet világ, "semmi nem marad a magyar életből, ami a miénk", ezért tenni kellett valamit, így "fegyvert fogtunk, és szabadságharcot indítottunk. (...) Dicsőség a hősöknek!" - mondta, szavait pedig nagy tapssal fogadta a téren összegyűlt tömeg.

Kiállás, bátorság, nagyság
A miniszterelnök szerint 1956 hősei a kiállás, a bátorság és a nagyság dicsőségét hagyták örökül. '56 hősei szépek, bátrak és fiatalok voltak - folytatta -, mégis odaadták az életüket a mi szabadságunkért. A sok fiatal, akit meggyilkoltak, bebörtönöztek, menekülésre kényszerítettek, "értünk és talán helyettünk" halt meg, került börtönbe, kényszerült emigrációba - fogalmazott, hozzátéve, hogy 1956 hősei lemondtak a világról a világért, az emberekről az emberekért, az életről az életért.

Magyarország azt köszönheti a hősöknek, hogy a magyar történelem legsötétebb korszakában, "a szovjet megszállás alatt megőrizhettük a tartásunkat, felemelhettük a fejünket, mert ha titokban is, de volt mire büszkének lenni" - hangoztatta a kormányfő. Kijelentette, a hősök győztek, ha meghaltak is, mert utódaikra a diktatúra nyomasztó sötétsége helyett a kiállás, a bátorság és a nagyság dicsőségét hagyták örökül.

Emlékeztetett, hogy a magyarok a 20. században háromszor, 1919-ben, 1956-ban és 1990-ben rázták le magukról a kommunista önkényt. "Azok a magyarok vetettek véget a szocializmus ólmos, nyomasztó és kilátástalan szürkeségének, akik 1956 után itt maradtak (...), és elszenvedték a megtorlásokat, a megaláztatásokat", majd végül "egyetlen látomásos év alatt visszaszorítottuk, meglékeltük, és az első választáson elsüllyesztettük a kommunistákat" - mondta. Felidézte - utalva Nagy Imre néhai mártír miniszterelnök és társai 1989-es újratemetésének ünnepségére -, hogy a döntő csapást éppen a Hősök terén mérték a kommunistákra, beütötték az utolsó szöget "a kommunizmus koporsójába", amelybe az elsőt 1956 hősei verték be.

Beszédében figyelmeztetett azonban arra is, hogy a magyar szabadságnak nemcsak hősei voltak, hanem árulói is. "Az összes forradalmunkat külföldről verték le", és mindig voltak olyanok - "muszkavezetők, pufajkások, vörösbárók - mikor mi volt éppen a világdivat", akik segítették a külső ellenséget - hangsúlyozta.

Nincs középút
Orbán Viktor felelevenítette a 2006. október 23-i rendőri akciót is, és úgy fogalmazott, hogy ezen a napon "puskákkal vadásztak ránk a pesti utcán", lovasrohamot vezényeltek, és kardlappal verték a békés tüntetőket. Mindez azért történhetett meg, mert azok kezében volt a kormányzati hatalom, akik gátlás nélkül felhasználhatták az állam fegyveres testületeit saját népük ellen - mondta a miniszterelnök a tömeg pfújolása közepette, majd úgy szólt hallgatóságához: "ne legyen kétségünk felőle, ma ismét közénk lövetnének - jó esetben gumilövedékkel -, és megint ránk vezényelnék az állam erőszakszervezeteit". Csak azért nem teszik, mert a magyarok a 2010-es választáson félretolták őket - jegyezte meg Orbán Viktor.

A kormányfő a szavait azzal zárta, hogy ahogyan 1956-ban, úgy most sincs középút: "vagy felszabadítjuk magunkat, vagy nem leszünk szabadok". Aki nem a szabadságot választja a saját erejéből, annak a szolgaság lesz a végzete, "hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - mondta.

A hallgatóság - amelyben sokan tartottak magasba magyar és székely zászlókat, az 56-os forradalom jelképét, a lyukas zászlót, valamint helységnévtáblákat - megtöltötte a Hősök terét, a résztvevők még az Andrássy úton is álltak, egészen a Rippl-Rónai utcáig. A tömeg túlnyomó része a Békemenettel érkezett a Hősök terére. A szervezők három kivetítőt is felállítottak: a Bajza utcánál, a Kodály köröndön és a Terror Házánál, amelyek előtt több százan kísérték figyelemmel a kormányfő beszédét.

Megemlékezések Erdélyben
Erdélyben is megemlékeztek az 1956-os forradalomról. Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának panteonjában felállított emléktáblánál rendeztek ünnepséget. Csíkszeredában a város önkormányzata, az 56-os Bajtársi Társaság és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezett megemlékezést a Kalász lakótelepi temető bejáratánál felállított 1956-os kopjafánál, majd délután az 1956-os téren, a Gloria Victis-emlékműnél rendeznek ünnepi megemlékezést. Sepsiszentgyörgyön a volt politikai foglyok Kovászna megyei szervezete a bajtársak sírjait, majd Szalai Attila 1956-os mártír emléktábláját koszorúzta meg. A szabadságharc tiszteletére este az '56-os emlékparkban rendeznek ünnepséget. Kézdivásárhelyen a kézdivásárhelyi iskolák immár hagyományos fáklyás-gyertyás felvonulását tartották. Megemlékezéseket tartottak Marosvásárhelyen és Snagovban is, utóbbi település Nagy Imre és társai kényszerlakhelye volt. Kolozsváron Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egészalakos szobrát avatták fel az alsóvárosi református templom kertjében a fejedelem megválasztásának 400. évfordulóján.

MTI/Parokia

A Parókia portál Utcafront címmel 56-os teológusokkal forgatott kisfilmet. A kilencperces filmben a ma már nyugdíjas lelkipásztorok az általuk átélt drámai eseményekről beszélnek. A filmet itt tekintheti meg: Utcafront