Egy a többi közül

Fontos számunkra, hogy milyen szerepet töltünk be a Kárpát-medencei egyházkerületek között, de nem versengünk - mondja Steinbach József püspök a 400 éves Dunántúli Református Egyházkerületről.

Megjelentek ott, ahol eddig nem voltak reformátusok

Egyházkerülete az ellenreformáció miatt szórványhelyzetben van, a Dunántúlon jórészt katolikusok élnek, az Őrségben icipici református gyülekezetek bújnak meg. A somogyi egyházmegye déli részén, és más dunántúli területeken a falvak elnéptelenednek, egyre kevesebb a református. Ebben a helyzetben élnek és dolgoznak a lelkipásztorok.
A nagyvárosokban, üdülővárosokban és a Balaton környékén valamivel jobb a helyzet, ráadásul a tóparti településeken az új köznevelési törvény miatt egyre több iskola szeretne a református egyház fenntartásába kerülni. A településeket komoly, stabil önkormányzatok vezetik, az átvétel azonban az előzetes és fokozatos egyházi testületi jóváhagyások után is csak akkor történhet meg, ha sikerül olyan megállapodást kötni, amely garantálja a működést és a zökkenőmentes finanszírozást.
– A református iskolák szép feladatot jelenthetnek, de ezt lassan, türelemmel és szakszerűen kell csinálni. Csajágon, Balatonfőkajáron és Papkesziben működik református iskola, amelynek egyre több áldását tapasztaljuk.
Szintén református fenntartású lett a kehidakustányi iskola és ugyanitt megépült idősotthonunk is. Megjelentünk ott, ahol eddig ötven kilométeres körzetben nem volt semmi református fenntartásban – sorolja a püspök. Komolyan dolgoznak a győri és veszprémi egyetemi misszión, és jól működnek a megkezdett missziók, különösen a győri értelmiséget megcélzó missziói egyházközség, valamint a tatabányai panel misszió fejlődik szépen.


A demokrácia a forma, a tartalom a keresztyénség

Négyszáz éves a Dunántúli Református Egyházkerület, ezért idén talán több figyelmet kap, mint korábban.
A jubileumi évet a hétvégén nyitották meg Pápán. Az ünnepi istentiszteleten Kövér László úgy fogalmazott: a református egyház mindig a felemelkedés, az egyetértés és megbecsülés útját járta. Elismerés illeti azért, amit a nemzet egyesítéséért tett és tesz, hiszen aki közösséget épít, az a magyar nemzetet építi. Véget kell vetni annak az arrogáns meggyőződésnek, hogy az emberek segítség nélkül képesek lesznek megoldani a világ összes problémáját.
A reformáció üzenete ma az, hogy a demokrácia a forma, a tartalom pedig a keresztyénség – tette hozzá az Országgyűlés elnöke, aki pápai származású reformátusként lett a jubileumi év fővédnöke.

Lelki és szellemi központ

A jubileumi évben hangsúlyt kap az úgynevezett pápai projekt, amelyben a pápai gimnázium és fiú kollégium épületét szeretnék rehabilitálni, és tervezik a könyvtár és a levéltár megújítását.
– Fontosnak tartjuk, hogy Pápa lelkileg és szellemileg is méltó központja legyen a Dunántúlnak. Keressük a forrásokat, a levéltárnak lassan, de épül a méltó helye, a könyvtár egy része pedig egy laktanyában vár új otthonra. A pápai ótemplomot is szeretnénk rendbe hozni és egy kiállító térré alakítani. Ez egy régi „türelmi rendeletes", torony nélküli, belül gyönyörű épület. Parókiáját szeretnénk a sétálóutca felé megnyitni, mert akkor egyre több ember járhatna arra, és tudatosulhatna bennük, hogy egy református templom áll ott.


Három évszázad lelkipásztorainak önéletrajzai

Az egyházkerület történetéről rövidesen vándorkiállítás nyílik. Ennek fontos részei lesznek Mátyás Lajos akvarelljei. A nyugalmazott esperes mind a 336 dunántúli templomot megfestette. A festményeket Eckhart Júlia lefotózta, a fényképekből album is készül a jubileumi évre. A képek mellett csak a település neve és egy bibliai ige áll majd. Egy kuriózumnak számító könyv is készül; rövidesen megjelenik a dunántúli lelkipásztorok önéletírása, amely három kötetből áll majd. Az első az ezernyolcázas évek elején íródott, a következő a második világháború után, a 2012-es pedig a jelenleg Dunántúlon szolgáló lelkészek önéletrajzait tartalmazza majd, így együtt ismerhetők meg a 19., a 20. és 21. század lelkipásztorai. Szintén idén jelenik meg a dunántúli igehirdetés-sorozat negyedik kötete, amely százötven esketési igehirdetést tartalmaz. A könyv hiánypótlónak számíthat az „igehirdetési piacon" – árulta el a püspök.


Klerikális re-akció

A dunántúliak az internet adta lehetőségekkel is próbálnak élni. A közelmúltban indították el Reposzt című blogjukat a világhálón. A hozzávalók: kézügyben lévő alapanyagok (napi, heti történések, események), újszerű megközelítések, gondolatok, hét kreatív egyházi ember és egy csipetnyi íráskészség – olvasható a bemutatkozó blog bejegyzésben. És hogy mi sül ki belőle? Döntse el mindenki maga, miután elolvasta a szavakká gyúrt gondolatokat.
– Az internetes megjelenésekben is fontos, hogy kik vagyunk, hová tartozunk, mi az értékrendszerünk és a gyökereink, és ezt nem engedjük törlődni egy multikulturális világban sem – hangsúlyozza a püspök.


Túl a szakmaiságon

A négyszáz éves dunántúli egyházkerület sikeres rendezvényei közé tartoznak a rétegkonferenciák.
A református orvosok harmadszor, a jogászok és polgármesterek másodszor, a pedagógusok pedig először találkoztak olyan fórumokon, amelyek túlmutatnak a szakmaiságon.
– Az orvosoknak tartott konferencián például a református orvos társadalmi szerepéről tanácskoztunk, teológiai és szakmai előadások, valamint beszélgetések hangzottak el. Népszerűek ezek a rendezvények, több száz hitét gyakorló szakember látogat el a tanácskozásokra és a kör folyamatosan bővül. Nagy álmunk a laikus képzés újraindítása is, ami éppen a pedagóguskonferencián vetődött fel.
A pedagógusok szeretnék mélyíteni református hitüket, és azon dolgozunk, hogy a pápai teológiával együttműködve ezt akkreditált képzésen tehessük meg. Szeretnénk elérni a középiskolás diákokat is, hiszen itt szakad el tőlünk a következő generáció. Szakképzett csapat építésén dolgozunk, akik értik a fiatalok nyelvét, és segítenék a lelkészek munkáját ezen a területen.


A lelkészek presztízse

A jövő generációja mellett a lelkészi egzisztencia kérdése is nagyon fontos ügy. Vajon mi lesz a szerepük, milyen lesz a presztízsük a lelkészeknek a modern, 21. századi társadalomban?
– A problémafelvetéssel egyetértek, de a siránkozást nem szeretem.
Ránk, reformátusokra jellemző, hogy folyamatosan kritizáljuk egymást és a helyzetünket, nehezen vesszük észre a jót és a támogatandó értéket. Nem könnyű a helyzetünk, de tele vagyok reménységgel, hogy Isten megtart minket, ha felelős öröm van bennünk, akkor Isten megáldja a munkánkat. Nem velünk kezdődött és nem velünk fejeződik be az egyház Krisztus visszajöveteléig – figyelmeztet a püspök. Az egyházkerület létrehozott egy egyházmegyei szociális alapot azoknak a lelkipásztoroknak a megsegítésére, akik akkut pénzhiánnyal küzdenek, mert jövedelmük nem éri el a törvényben előírt minimumot, a 100 ezer forintot.

A programokról

A Dunántúli Református Egyházkerületet négyszáz évvel ezelőtt alapították a körmendi zsinaton, a jubileummal összefüggésben számos rendezvényt tartanak idén.
Az egyik legkiemelkedőbb a Generális Konvent (a Kárpát-medencei református egyház legfőbb döntéshozó testülete) plenáris ülése június 19–20-án, Körmenden lesz, napra pontosan az egyházkerület alapításának 400. évfordulóján.
Steinbach József püspök az idei ünnepségsorozattal összefüggésben hangsúlyozza, hogy a rendezvények illeszkednek a korábban tervezett programok sorába, nem készülnek látványos pr-fogásokkal. A programok között ajánlja a REND fesztivált, amelynek idén Székesfehérvár ad otthont – két éve Pápán rendezték. A jubileumi évet októberben lelkészszentelő ünnepi közgyűléssel zárják Pápán. A programfüzetben minden alkalomról részletesen olvashatnak.


Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás, illetve refdunantul.hu, delmagyar.hu