Sok évforduló van, de az emlékezés gyakran súlytalanná válik. A református egyház hivatalos honlapján most külön naptár jelzi előre az élők szövetébe belemetszeni kívánt jeles napokat.

Vannak dátumok, amelyek az általános szolidaritáson, nemzeti érzésen, vallási hovatartozáson túl személyes üggyé válnak. Ilyen ebben a hónapban 22-e, mert a családunk története több ponton is összenőtt Szatmárcsekével és Kölcseyvel. S ilyen 27-e is, amit apám hagyott rám. 1945-ben ezen a napon szabadult fel az egyik leghírhedtebb haláltábor, az auschwitz-birkenaui. Valamivel délnyugatabbra - a balfi munkatáborban - ugyanekkor végezte ki a szeretett írót és irodalomtörténészt egy magyar nyilas őrmester, különös kegyetlenséggel.

Szerb Antal csillaga 1945-ben, 43 évesen hunyt ki. Egy apa, aki lelkész is, milyen keserűséget érezhet, amikor ezt mondja gyermekének: "Ezt nem tudom megbocsátani a németeknek..." Nem ezt a fájdalmat akarom tovább vinni, hanem a benne megszületett lelket, az irodalom lelkét. Apám középiskolás koromban adta a kezembe az irodalomtörténész esszéisztikusan elemző munkáját, a Hétköznapok és csodákat, s közben elmondta, hogy kisdiákként A varázsló eltöri pálcáját című Szerb Antal-kötet volt rá a legnagyobb hatással.

Makkai Sándor püspök ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasóknak Szerbet: "Nem herbáriumot adunk benne az irodalom szerelmeseinek, hanem élő virágoskertet..." Itt az élőn van a hangsúly. Élő irodalom, élő hit és élő emlékezet. Béke legyen poraira, de szellemiségéről a por, kérem, töröltessék le!

A Pendragon legenda (részlet):

„Ez így van; az ember mániákusan, veszendően, a pokol és a halál határán vágyódik valaki után, keresi, kergeti, hiába, és élete elsorvad a nosztalgiában."

„Apja elaludt, és Mihály kibámult az ablakon, a hold fényében próbálta kivenni a toszkán hegyek körvonalait. Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami."
(Szerb Antal: Utas és holdvilág – részletek)

Szalay László Pál
A szerző református lelkipásztor. 

Kép: OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár